2015. február 12., 7. szám, XXVI. évfolyam

Balkáni állatfarm

Sehonnan sehová

„Amiről eddig csak olvastam, a tegnapi határátkelésemnél volt alkalmam bele is kóstolni. Na, nem mint részvevő, csupán megfigyelő. Az úton gyalogoltak, kisgyermekek szaladgáltak az autók között, felügyelet nélkül, azokon a sávokon, ahol 80-90-nel mentek az autósok. Vigyorogtak és kiabáltak az autósok után, miközben stoppolni próbáltak.” Ez a bejegyzés az egyik olyan Facebook-oldalon jelent meg, ahol a magyar–szerb határátkelők helyzetképéről tájékozódhatunk. De pénteken, amikor egész nap havas eső, hó esett, és a látási viszonyok igen rosszak voltak, egy másik személy is írt ide bejegyzést. Ő Királyhalomnál lépte át a határt, és arra figyelmeztette a többieket, hogy óvatosan vezessenek, mert az út közepén mennek az emberek, és nem is húzódnak félre, mert azt akarják elérni, hogy az autósok elvigyék őket Szegedre.

A média múlt heti tudósításaiból következzen néhány:

„Szerdától péntek reggelig a Szerbia és Magyarország közötti határvonalon a szerb rendőrség 290 határsértőt fogott el. A határon illegálisan átlépni próbálók többsége kosovói albán – közölte Nebojša Stefanović belügyminiszter.”

„Csak a pénteki nap folyamán 1269 határsértővel szemben intézkedtek a rendőrök Csongrád megye déli részén – tájékoztatta a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-t. Szenti Szabolcs közölte, a határsértők közül 1233 kosovói, 6 szír, 14 pakisztáni és 16 afgán állampolgárnak vallotta magát.”

„Szombaton a magyar rendőrök 1022 határsértővel szemben intézkedtek Csongrád megye déli részén – tájékoztatta a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője vasárnap az MTI-t. Várkonyi Gergely közölte, az elfogottak közül 991 kosovói, 18 afgán, 7 iraki, 3 kubai, 2 szír, míg 1 ember szomáliai állampolgárnak vallotta magát.”

„Vasárnap százhuszonegy menekültet tartóztattak fel a rendőrök Budapesten, a Keleti pályaudvaron a nemzetközi gyorsvonatok ellenőrzése során.”

Kisebbfajta exodusnak lehetünk tanúi az utóbbi egy-két hétben. A kosovóiak tömegesen indultak útnak, hagyják el otthonukat. A tudósítások szerint a Pristinából és más városokból induló buszokra napokkal korábban kell jegyet venni. Egyes hírek szerint napi szinten akár több ezren is távoznak. Arról még nem nyilatkozott senki, mi az, ami miatt pont most és tömegesen kezdtek az emberek elmenni. Valószínűsíthető, hogy mostanra telt be náluk a pohár, lett elegük a nyomorból, a kilátástalanságból. Belátták, hogy mindegy, melyik párt vagy koalíció alakít kormányt, országuk nem indul el a fejlődés útján.

Kissé ellentmondásos a helyzet, és a nemzeti érzelmükben sértett szerbek a különféle nyilvános fórumokon a fejükhöz is vágták: kiharcoltak maguknak egy független államot, most meg elhagyják azt. Elgondolkodtató az is, hogy ezek az emberek annyira reménytelennek érzik helyzetüket otthon, hogy az sem tántorítja őket vissza, hogy miután több ezer sorstársukat követik a Nyugatra, ott már készenléti helyzet fogadja őket, és nagy valószínűséggel menekülttábor és visszatoloncolás vár rájuk.

Varga László, a parlament európai Integrációs Bizottságának elnökhelyettese elmondta, mivel ezek az emberek nem tekinthetők politikai menekülteknek, hanem a rossz gazdasági helyzet miatt indulnak útnak, ezért őket vissza fogják toloncolni. Varga szerint, ha bebizonyosodik, hogy nem vár rájuk boldogulás, akkor a menekültáradat is csökkenni fog.

Más források nem ennyire optimisták. Az útnak indulók azt beszélik egymás között, hogy Németországban a nagyszámú menedékkérő miatt lelassult a kitoloncolási folyamat is, ezért akár hónapokig ottmaradhatnak, tekintélyes pénzsegélyt kézhez kapva. Ez pedig több, mint az otthoni semmi, úgyhogy minden bizonnyal még sokan megindulnak, ebbe a kicsibe kapaszkodva.

Na de nézzük inkább az okokat. Miért nem tud Kosovo előrehaladni 1999-es függetlenné válása óta? Az csak az érem egyik oldala, hogy a Szerbiával fennálló jogi huzavona miatt nem sikerül normalizálni a helyzetet, sokkal nagyobb probléma az, amire a mostani menekülthullám is rámutatott, és amire sokan még a függetlenné válás idején figyelmeztettek: Kosovo mint állam nem fenntartható.

Életszínvonal tekintetében a régió sereghajtói, amiben viszont kiemelkednek, az a korrupció mértéke. „A kosovói politikusok hagyománya a korrupció” – fogalmazott Tracy Ann Jacobson, az Egyesült Államok pristinai nagykövete egy rendezvényen, aki példaként felsorolta több kosovói politikus nevét is, akik ellen korrupciós ügyek miatt vizsgálatok folynak.

A Transparency International szervezet korrupciós listáján Szlovénia a 43., Horvátország az 57., Macedónia és Montenegró a 67. helyen osztoznak, Szerbia és Bosznia-Hercegovina a 72. helyen állnak, míg Kosovo a 111. Hasan Preteni, a kosovói korrupcióellenes ügynökség igazgatója elmondta, tavaly az ügyészségen több mint 400 feljelentést tettek különféle állami intézmény felelős személyei ellen, ítélet egy sem született eddig.

Na de a kép nem ennyire fekete-fehér. Tudni kell, hogy Kosovo a gyakorlatban még mindig egyfajta nyugati felügyelet alatt áll, a nyugati országok felelőssége lenne felépíteni egy egészséges és működő társadalmat Kosovóban. Ehelyett olyan híreket lehet hallani, hogy Christopher Dell volt amerikai nagykövet kilobbizott egy 48 kilométeres autópályát, melyet a kutya sem használ, ő viszont az építő cégnél folytatta pályafutását. De arról is tudni, hogy a Kosovo területén állomásozó külföldi haderő is előszeretettel vesz részt különféle termékek csempészésében.

Mindannyian tudjuk, hogy Kosovo az egykori Jugoszlávia egyik legfejletlenebb térsége volt. Ez a helyzet a háború miatt és azóta sem változott, a számok is erről árulkodnak. A NATO hadműveleteinek kezdetén több százezer albánt űztek el Milošević rendőrei az akkori déli szerb tartományból. Visszatértek szülőföldjükre önként. Ma önként távoznak ezrével, tízezrével Nyugatra, ahonnan meg valószínűleg akaratuk ellenére kell hazatérniük. Kellene kezdeni valamit Kosovóval. És ez elsősorban azon országok feladata és felelőssége, amelyek Kosovót mint független államot létrehozták.

BAJTAI Kornél

Osztályzat: