2017. április 6., 14. szám, XXVIII. évfolyam

Balkáni állatfarm

Győztesek és vesztesek

Véget ért az idei elnökválasztási cirkusz. Sokak reményei elhaltak vasárnap este, amikor kiderült, hogy nem lesz második forduló, mert Aleksandar Vučić az első körben megszerezte a leadott szavazatok több mint a felét. Ennek egyik legfőbb oka a részvételi arányban keresendő. A választások előtt a becslések arról szóltak, hogy a részvételnek 55 százalék felett és inkább 60 százalék körül kell lennie ahhoz, hogy a haladók által mozgósítható tömeg a szavazók kevesebb mint felét tegye ki. Nagyon sokan ezúttal is otthon maradtak, ami némileg várható is volt, de nem mehetünk el szó nélkül a rendezetlen névjegyzék mellett sem. Nagyon sok elhunyt személy neve szerepel rajta, akiknek a címére a választási értesítést is kézbesítik, ezek a nem létező szavazók pedig beleszámítanak a statisztikába is. Másrészt, ha az eredményeket globálisan elemezzük, azt kell mondani, az, ami ma Szerbiában történik, a demokrácia és a többpártrendszer megcsúfolása. Az a nyílt és gátlástalan szavazatvásárlás, ami szinte az emberek szeme láttára zajlott, az emberek SMS-üzenetekkel történő zargatása, a telefonhívások, a csomagok, amiket kiosztottak, egy rendezett, normális demokráciában elképzelhetetlenek lennének. Itt pedig nyilvánvalóan következmények nélkül maradnak. A kormány által vezérelt államapparátus ezeket nem fogja figyelembe venni, a kilencvenes években még komoly felügyeletet végző európai intézmények számára pedig fontosabb, hogy itt egy erőskezű politikus uralkodjon, akivel szót értenek, mint hogy a demokrácia szabályai betartassanak. Ilyen előfeltételek mellett zajlott hát a választás, ami után a legtöbb szereplő elégedetten nyilatkozott, mert valahol ez a dolguk, de ettől eltekintve akadnak győztesek és vesztesek.

A legnagyobb győztes mindenképp a kormányfői székből az államelnökibe átülő Aleksandar Vučić, akinek a győzelme azonban mégsem annyira fényes, mint elsőre látszik. Ugyanis, míg tavaly áprilisban az általa vezetett koalíció szerzett abszolút többséget a parlamenti választásokon, most a megközelítőleg hasonló eredményt úgy érte el, hogy a teljes kormánytöbbség mögé állt, beleértve a szocialistákat, a bosnyákokat, a VMSZ-t és még egy sor kisebb pártot. Várhatóan Boris Tadić korszakát élhetjük újra, vagyis a központi irányítás a kormányfő kezéből átkerül az egyébként sokkal kisebb hatáskörrel rendelkező államfői kézbe.

Nyertesnek kell tekinteni Saša Jankovićot, aki ugyan a győztestől messze lemaradva, de a harmadik helyezettnél sokkal több szavazatot begyűjtve lett második. Esetében a vesztes jelző olyan tekintetben használható, hogy nem sikerült kiharcolnia egy második választási kört, ahol egyedüli ellenjelöltként nagyobb tömeget tudott volna maga mögé állítani. Mindenképp nyertesnek számít, hiszen egy-másfél hónapja az ország polgárainak nagy része a nevét sem ismerte, vasárnap pedig közel egymillió szavazatot szerzett, vagyis a leadott voksok 16-17 százalékát. A Családi Körnek adott múlt heti interjújában ugyan elkerülte a választ jövőbeni terveit illetően, hiszen egy jelöltnek a győzelemről kötelessége beszélni, az ő eredménye elsősorban az ellenzéki beállítottságú polgárok győzelme. Jankovićtyal megjelentek egy új, hiteles, a jelenlegi hatalmat leváltani tudó ellenzék körvonalai a mély apátiában lévő szerbiai politikai színtéren. Egymillió szavazó bizalmával és hozzáértő szakemberekkel a csapatában, a volt ombudsman komoly és erős alapokra építkezhet.

A szerbiai politika kilátástalanságát és értelmetlenségét, az emberek elkeseredettségét jelzi a harmadik helyen befutó Ljubiša Preletačević Beli eredménye. Az, hogy egy viccpárti jelölt 8-9 százalékos eredményt tud elérni, és megelőz számos olyan politikust, akik magukat sokkal komolyabbnak és többnek élik meg, mindent elárul a társadalmi és erkölcsi helyzetről, ami ebben az országban a korábbi és mostani hatalom tevékenysége folytán kialakult.

Ha mérlegelni kellene, hogy Vuk Jeremić ennek a választásnak győztese vagy vesztese, a két serpenyő fele-fele arányban állna. Vesztesnek számít olyan tekintetben, hogy rengeteg pénzt költött a kampányra, arra számított, hogy ő lesz a második helyezett, aztán még Beli is maga mögött hagyta őt. Győztesnek olyan tekintetben számít, hogy ha az öt százalékot egy parlamentbe jutási küszöbnek tekintjük, akkor azt sikerült megugrani 5,5–6 százalékos eredményével, ha tudjuk, hogy szinte biztosan pártot fog alapítani, jó eséllyel kerül be a parlamentbe egy következő választáson. Jeremićnek hátránya, hogy Jankovićtól eltérően, aki csapattal kampányolt, ő egyszemélyes hadjáratot folytatott, tehát nem tudjuk, kik állnak mellette. Mindenesetre egy új ellenzék nemzeti szárnya lehet az általa alakítandó párt.

A többi jelöltről összességében elmondható, hogy vesztesei a választásnak. Šešelj teljesen passzív kampányt folyatott, elért eredményével a pártja be se jutna a parlamentbe, Saša Radulović pedig túlzott taktikázásával és a döntéssel, hogy nem áll Janković vagy Jeremić mögé, gyakorlatilag lenullázta mindazt, amit eddig felépített, alaposan át kell gondolnia a folytatást, ha még labdába kíván rúgni.

Az egyik legnagyobb csalódás a vajdaságiak számára pedig nem más, mint az egykori autonomista és békeharcos Nenad Čanak. Korábban is hallhattunk róla, hogy a haladók segítettek neki az aláírásgyűjtésben, most pedig egyes szavazóhelyeken haladó ellenőrei voltak, bebizonyosodott, hogy ő az ellenzéki trójai faló. A magyarlakta községekben 5-6 százalékos eredményével és megszerzett néhány ezer szavazatával sikeresen gyengítette Saša Jankovićot és segítette Vučićot a győzelemhez már az első fordulóban.

Összességében elmondható, hogy egy vízválasztó volt a vasárnapi elnökválasztás. A hatalom abszolút többségét immár csak összefogással tudta biztosítani, a haladó párt egymaga már ehhez nem elegendő, az ellenzéki oldalon pedig elkezdett felépülni egy olyan rendszerváltó erő, amely a polgári értékek mentén, a jogállam és a demokrácia játékszabályai szerint képzeli el az ország működését.

Ha magyar perspektívából vizsgáljuk a választási eredményeket, azok is változásokat sejtetnek, de ez egy következő elemzés tárgya lesz.

BAJTAI Kornél

Osztályzat: