Az idei évben több változás is vár a szerbiai nyugdíjasokra – a hatalom szerint ezek jelentősen javítják majd a legidősebbek helyzetét.

A január elején kapott első nyugdíjcsekken mintegy 12 százalékkal magasabb összeg szerepelt, mint decemberben, ami 488 eurós átlagnyugdíjat jelent – Siniša Mali pénzügyminiszter nem is felejtette el kiemelni, hogy 2012-ben ez még csupán 204 euró volt.

Bár a jelenlegi átlagnyugdíj valóban a 2012-esnek több mint a duplája, nagy kérdés, hogy mennyivel nőtt meg ezzel a nyugdíjasok vásárlóereje is.

Az elmúlt években az infláció jelentős mértékben rontotta a nyugdíjak reális értékét, különösen, ha az élelmiszerek, az energiahordozók és a gyógyszerek áráról van szó, amire a nyugdíjasok a legtöbbet költenek. Ezt figyelembe véve a legutóbbi nyugdíjemeléssel is inkább csak a lemaradásból lehet egy kicsit lefaragni, és lényegesen nem fog javítani a nyugdíjasok életszínvonalán.

Bár a nyugdíjak az utóbbi években progresszíven emelkedtek, és az átlagnyugdíj a 2018-as 26 324 dinárról 2025-re 50 686 dinárra nőtt, ebből sok haszna nem volt a nyugdíjasoknak, mivel az utóbbi öt-hat évben európai viszonylatban nálunk volt a legmagasabb az infláció – közölte Milan Kovačević közgazdász.

Az átlagnyugdíj évek óta nem éri el az átlagfizetésnek még a felét sem – ezzel szemben 2012-ben az átlagnyugdíj még meghaladta az átlagfizetés 50 százalékát.

Maximum 5000 dináros térítés jár az év végéig

December elsejétől 2026 decemberéig minden olyan nyugdíjas, akinek a járandósága (az emelés után) nem haladja meg a 73 734,14 dinárt, nyugdíj melletti térítést kap. A kiegészítés legfeljebb 5000 dinár, ami a magasabb jövedelmű nyugdíjasok esetében fokozatosan csökken. A legkisebb jövedelemmel rendelkező nyugdíjasok öt százalékot kapnak, a legmagasabb (73 000 dináros) nyugdíjjal rendelkezők pedig csak 100 dinárt.

Ezt a pénzt a járandósággal együtt folyósítják, de nem számítják be az alapnyugdíjba, és nem tartalmaz egészségbiztosítási járulékot, azaz a teljes összeget levonások nélkül fizetik ki.

Azok, akik 2025 decemberétől nyugdíjjogosultak, ugyanazokkal a jogokkal rendelkeznek, mint a meglévő nyugdíjasok azonos jövedelemmel.

Új feltételekkel mennek nyugdíjba a nők

2026. január elsejétől új feltételekkel, azaz betöltött 64 életévvel és legalább 15 év biztosítási időszakkal mehetnek nyugdíjba a nők Szerbiában. A férfiak változatlanul 65 évesen, ugyancsak 15 év biztosítási időszakkal vonulhatnak nyugállományba.

A nők esetében a nyugdíjkorhatár 2032-ig évente két hónappal tolódik ki, akkor fogja elérni a 65 évet.

Öregségi nyugdíjba a férfiak és a nők egyaránt 45 év munkaviszony után mehetnek el, függetlenül az életkortól.

A munkaerőpiacon a nőknek gyakrabban szakad meg a munkaviszonyuk, mint a férfiaknak, és alacsonyabb fizetést is kapnak. Az öregségi nyugdíjkorhatár meghosszabbítása ilyen feltételek között azt is jelentheti, hogy a nőknek tovább kell dolgozniuk rosszabbul fizető munkahelyeken, vagy a kevesebb munkaév miatt kisebb nyugdíjra lesznek jogosultak.

Sokan kapnak nagyon keveset

Szerbiában jelenleg valamivel több mint 1,65 millió nyugdíjas él a Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap (PIO) legfrissebb adatai szerint. A nyugdíjasok többsége – mintegy 59 százalék – a havi átlagnyugdíjig terjedő jövedelemmel rendelkezik, amely valamivel meghaladja az 50 000 dinárt.

A legalacsonyabb nyugdíj a 2026 elején végrehajtott legutóbbi összehangolások után az alkalmazotti és önálló tevékenységet végző nyugdíjasok esetében 31 092, míg a legalacsonyabb mezőgazdasági nyugdíj körülbelül 24 443 dinár.

Szerbiában több mint 300 000 nyugdíjas kapja a legalacsonyabb összegű nyugdíjat. Ebben a csoportban túlsúlyban vannak a mezőgazdasági nyugdíjasok, de sok olyan volt alkalmazott is idetartozik, akik alacsony bérekért dolgoztak, vagy nem rendelkeznek teljes szolgálati idővel, ezért jövedelmük gyakran a szegénységi kockázati küszöb alatt marad.

Szerbiában mindössze 72 személy kap havi 230 145 dinár összegű maximális nyugdíjat, míg 100 000 dinárt meghaladó nyugdíjban a nyugdíjasok körülbelül 5,2 százaléka részesül.

Ezek az adatok jól mutatják a legalacsonyabb és a legmagasabb nyugdíjak közötti jelentős különbségeket, valamint a nyugdíjrendszeren belüli mély társadalmi egyenlőtlenségeket.

Noha elméletileg a nyugdíj összegének a ledolgozott évek számától és a befizetett járulékok nagyságától kellene függenie, a jogszabályok egyértelmű korlátokat állapítanak meg: a nyugdíjszámításhoz használt személyes szorzó nem lehet magasabb 3,8-nál, és legfeljebb 45 év szolgálati idő vehető figyelembe. Ennek következtében a legmagasabb nyugdíj havi összege – a munkaviszony során befizetett járulékok nagyságától függetlenül – nem haladhatja meg a 286 368,57 dinárt.

Az alap az ilyen korlátozásokat a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának és stabilitásának megőrzésével indokolja, míg a kritikusok és a jogosultak egy része arra figyelmeztet, hogy ez a modell nem veszi teljes mértékben figyelembe az egyéni befizetéseket és azoknak a reális elvárásait, akik évtizedeken át a legmagasabb összegeket fizették be.

F.R.