Egy hónappal ezelőtt, húsvétvasárnap hajnalán Magyarkanizsán és a környező településeken is arra ébredtek a korán kelők, hogy rendőrök és katonák zárták le az utakat, senki sem mehetett a szomszéd faluba. A hírportálok rejtélyes rendőri és katonai akcióról számoltak be, az infrastruktúrát és az emberek életét is veszélyeztető cselekményt emlegettek. Azt sejtették, hogy terrorcselekmény elkövetését próbálják megakadályozni a különleges egységek.

A riadó

Érthető volt az izgalom a lakosság körében, hiszen ilyesmire még nem volt példa azon a vidéken. A hivatalos közlemény sem volt egyértelmű, a hírportálok szövegét is többféle módon lehetett értelmezni. A délelőtti órákban aztán megszólalt az államelnök, és világosabbá váltak a dolgok. Elmondta, hogy a szerbiai kémelhárítás terrorcselekmény elkövetését hiúsította meg, ugyanis a Török Áramlat nevű gázvezeték szerbiai szakaszán, Magyarkanizsa közelében akarták az ismeretlen elkövetők felrobbantani a vezetéket, és aztán Magyarország mellett Szerbia gázellátása is megszűnne, az orosz földgáz ugyanis ezen a vezetéken érkezik a két szomszédos országba. Vučić elnök azt is közölte, hogy az eseményről tájékoztatta Orbán Viktor magyar miniszterelnököt is.

Budapesten a kormányfő aznap délutánra összehívta a Védelmi Tanács ülését, és katonákat vezényeltek ki a gázvezeték és hozzá tartozó berendezések védelmére. Mi több, másnap reggel Orbán személyesen repült az országhatár közelében magyar területre érkező vezeték és berendezések megtekintésére. Addigra persze Magyarkanizsán már elvonultak a különleges alakulatok (állítólag 140 szakképzett katona és rendőr végezte ott órákon át a feladatát), és a polgárok is fellélegezhettek: akár a húsvétvasárnapi ebédet is elfogyaszthatták.

Hová lettek a tettesek?

Magyarországon akkor már hetek óta tartott a választási kampány, az akkori hatalom és a sajtója az ukránokkal rémisztgette a lakosságot, így az is kézenfekvőnek látszott, hogy valamilyen ukrán terroristacsoportra kellene gondolnia a jámbor állampolgárnak. Igen ám, de vasárnap este megszólalt a szerb katonai hírszerzés vezetője, egy bizonyos Jovanić, aki – állítólag – egy katonai étterem vezetője volt korábban, és az utóbbi években olyan gyorsan haladt előre a katonai hierarchia lépcsőfokain, hogy a jelenlegi beosztásáig jutott. Amit ő közölt a nyilvánossággal, az nem erősítette meg a magyar állami sajtó által terjesztett feltételezéseket, elmondta ugyanis, hogy találtak két hátizsákot, amelyekben mintegy négykilónyi amerikai gyártmányú robbanószer (plasztikbomba) volt, a hozzá tartozó gyújtózsinórral és egyéb szükséges tartozékokkal. Hozzátette azt is, hogy a gázvezetéktől néhány száz méterre voltak a hátizsákok, és az esetleges robbantás hatalmas károkat okozhatott volna a létfontosságú vezetéken, ahogy valószínűleg emberek is áldozatul eshettek volna. Ez a közlemény tehát egyből cáfolta a korábban terjesztett feltételezéseket, arról nem beszélve, hogy az ilyen cselekmények elkövetésére kiképzett migráns körökhöz tartozó feltételezett elkövetőket sem sikerült elfogni. Azt a két külföldi mesterlövészt sem találják a hatóságok, akiknek szerbiai jelenlétéről hónapokkal ezelőtt tájékoztatta a lakosságot az államfő. Na és a tíz évvel ezelőtt, az államfő lakhelye közelében talált fegyverek és lőszerek gazdáiról sem derült ki semmi.

A színjáték

Az állítólagos magyarkanizsai merényletkísérlet körül sok a homályos, érthetetlen és megmagyarázhatatlan részlet, az ilyen robbanószert ugyanis – állítják a szakemberek – ma már nem gyújtózsinórral hozzák működésbe, hanem távirányító szerkezetekkel. Az elkövetők nem szokták elhagyni robbanószerekkel megrakott hátizsákjaikat, de az is különös, hogy a szerbiai katonai hírszerzés vezetője szerint képzett migráns elemek merre csatangolhattak, és ha követték őket, miért nem tartóztatták le ezeket a gyanús személyeket? Csupán a budapesti Hír TV közölt olyan hírt, hogy „a szerb határőrizeti szervek az egyik merénylőt már el is fogták”. Később senki sem erősítette meg ezt az információt, így a nyomozás nyilván még mindig folyik. Április végére már a magyar katonákat is visszarendelték a gázvezeték környékéről. A jelek szerint csupán a választási kampányra kellett ez a riogatás, és mintha előre megbeszélt forgatókönyv szerint zajlott volna minden, egészen az esti sajtóértekezletig, amikor a katonai hírszerzés vezetője Belgrádban feltárta az akció addig ismert részleteit. Többet azóta sem tudtunk meg arról a húsvétvasárnapi látványos eseménysorról. A független szerbiai sajtótermékek egyike-másika időnként meg felteszi az általunk is felvetett kérdéseket, de azokra nem érkezik reagálás. Nyilván a folyamatban lévő nyomozás érdekei miatt olyan nagy a hallgatás.

Volt tehát egy rosszul sikerült színjáték, amely számos amatőr hibát hozott a felszínre, megzavarva a húsvétvasárnapot a határ mindkét oldalán. Az aranykor éveiben nem kérdezünk olyasmit, hogy mennyibe került ez a mutatvány, mi értelme volt, kinek használt és kinek ártott. Ezekre a kérdésekre is csak évek, netán hónapok múlva kapunk majd válaszokat.

NÉMETH János