Már-már azt hittem, nincs semmi új a nap alatt, így olyan történetekhez, eseményekhez fordulhatok, amelyeknek semmi vagy alig van közük a mindennapjainkhoz (például beterveztem egy nagy sikerű film – mondjam úgy – kritikáját), azonban nem kerülhettem meg egy Magyarkanizsán szervezett eseményt, amelyet úgy hirdettek meg, hogy szervezője a Szerb Pravoszláv Egyház mellett Magyarkanizsa önkormányzata is.
2020. január 28-án a magyarkanizsai Cnesa színháztermében tartották meg a Szent Száva-napi Akadémiát (Svetosavska akademija), amelynek fő szónoka Mojsilović érsek (protojerej) volt. Persze, beszámoltak róla a tájékoztatási eszközök, szokás szerint agyondicsérve mindent, amit a nézők láthattak. Csakhogy három napra rá a magyarkanizsai Vajdasági Magyar Szövetség A pópa nemzeti türelmetlenséget szított címmel megjelentetett egy közleményt, amit még a Pannon RTV is átvett1., pedig korábban az eseményről szóló beszámolóban semmilyen negatív dolgot nem említettek. Az egyszerű, halandó újságolvasó, rádióhallgató, tévénéző értetlenül állt az eset előtt, mert bizony sem a beszámolókból, sem pedig a közleményből nem tudta meg, mi is történt, miért is háborodott fel a kisvárosi pártelit.
Szerencsére a magyarkanizsai Info TV felvette az egész rendezvényt, ráadásul elhelyezte még a YouTube-oldalán2. is, amit bárki megnézhet (ezért az illetékesek most kétségek között lehetnek, mert nem tudják eldönteni, megrovás vagy dicséret illeti meg a renitenseket). Ezt még én is megleltem, sőt meg is néztem. A több mint tizenöt perces felvételen az érsek úr „díszbeszéde” kilenc és fél percig tart. Már az elején, majd egy kicsit később sem csinált semmi más érdemlegeset, csak átkeresztelte a község településeit, így lett Magyarkanizsából Szerbkanizsa, Martonosból (Márton névből ered) Szerbmartonos, illetve Horgosból (eredete: horog) Szerbhorgos. Mondjuk, Magyarkanizsa esetében meglehet, hogy van valami igazsága, hiszen még a tudományos magyarázat is úgy szól, talán a szláv (de nem szerb) fejedelem (knez) szóból származik a Cnesa elnevezés (én pedig abban igencsak kételkedem, hiszen nemcsak Cnesa, hanem még a Kenesna, Kynesa, meg más elnevezés is szinte egy időben jelen volt akkortájt, így a Cnesa létrejöhetett akár bármelyikük rövidülésével). De ami a legérdekesebb, pont azok cáfolták meg az érsek úr „agymenését”, akiknek a kései rokonai élnek még ma is Magyarkanizsán, Martonoson. A Zsigmond király által elkezdett végvárhálózat (krajinák) kialakításának utolsó eseménye, a Tisza-Marosi határőrvidék 1700-ban történt létrehozása előjogokkal ruházta fel azokat a Csernojevics Arzén ipeki pátriárka nagy menetelésével ideérkezett szerbeket, akik elvállalták a hadárőrvidék feltöltését. Csakhogy 1750-ben ezt az ideiglenes védelmi formát megszüntették, az abban részt vevőket megfosztották előjogaiktól, ami miatt legtöbbjük továbbállt, és a mai Ukrajna területén telepedett le (itt is katonaként), az új településeket pedig ugyanúgy nevezték el, ahogyan a kiindulásuk helyszínét hívták (Senta, Kanjiža, Martonoš stb.), míg az itt maradottakat nevezik ma „őshonos” szerbeknek.
Az érsek úr az ünnepi beszéd befejezését követően nagyot alakított. Tetemre hívta az önkormányzat szerb és nem szerb vezetőit, mert nem tartották be a nyolc hónappal ezelőtti megállapodásukat (ezek szerint az önkormányzat titkos tárgylásokat is folytatott!), még most sem áll a város központjában Péter király másfél-két méter magas szobra. Ezt követte a fenyegetés, ha a közeljövőben ezt nem teszik meg, akkor az érsek úr (aki nem szerbkanizsai, hanem sajkásvidéki szerb – ő vallja be e filmben) egymaga fogja megszervezni Péter király 10 méter magas szobrának visszaállítását a falu (ezt az elszólását azonnal kijavította: a város) főterére. Valamit nem értek, amit egy kérdésben tudok megfogalmazni: Hogyan lehet visszaállítani bármit, ami soha nem létezett? De nehogy azt higgyék, hogy az ünnepi szónok ezzel befejezte, ezután jött a hab a tortán. Majdhogynem kiátkozta a Szent Száva Szerb Művelődési Egyesület teljes vezetését, majd felszólította őket, mondjanak le. Emellett azonnal javasolta is, hogy válasszák meg új elnöknek a négygyermekes S. L. asszonyt, mert szerinte csak ő képes az egyház tanítása szerint vezetni a szerb érdekeket védő egyesületet, ráadásul pedig azt követelte a megjelentektől, csak nők kerüljenek be annak testületébe.
Sokáig gondolkoztam a videó megnézését követően, hogy hogyan lehet értékelni az ünnepi beszédet, mert – szerintem – egyszerre volt félelmetes (de becsülendő) és nevetséges is. A VMSZ körzeti szervezetének pedig – lelke rajta – szuverén joga, hogy a koalíciós partnerük szellemi vezetőjének fellépését hogyan értékeli, én nem kívánom azt állítani, hogy az érsek úr nemzeti türelmetlenséget szított, de az ellenkezőjét sem!
BALLA Lajos
________________________
