Megismétlődhet-e a XX. század legnagyobb állami rablása? (2.)

A múlt héten már utaltam a Szerbiában jelenleg uralkodó állapotokra, de úgy hiszem, hogy részletesen is be kell számolnom minden olyan történésről, amely – értékelésem szerint – előbb vagy utóbb csődbe fogja vinni ezt az országnak csak jóindulattal nevezhető képződményt. Mivel legtöbb esetben ezek még csak köszönőviszonyban sincsenek a jogállamisággal, így „un block” kimondható, azok alkotmányossága és törvényessége igencsak kérdéses, de menjünk sorjában:

A Covid–19-pandémiával kapcsolatos tevékenység1.

A világjárvánnyal kapcsolatos felszerelés és fogyóeszközök vásárlása az elmúlt két év alatt több mint 500 millió euró értékű lehet.

Covid-kórházak építése – a felépített két (Kruševac, Batajnica) és a jelenleg épülő egy (Újvidék) kórház felépítésének értéke 1,5 milliárd euróra becsülhető.

Covid-kórházak felszerelése – a már említett 3 kórház felszerelését 1 milliárd euró értékűnek becsülhetjük.

A vakcinák beszerzése – Szerbia négy gyártótól (Pfizer–Biontech, AstraZeneka, Sinopharm és Szputnyik V) eddig kb. 3.000.000 adagot vásárolt (ez nem elegendő a nyájimmunitás eléréséhez), az ár becsült értéke 10–15 millió euró.

Ilyen vagy olyan pénzbeli támogatások. Szerbia kormánya a pandémia következményei miatt 2020-ban két alkalommal, majd 2021-ben egy alkalommal intézkedéscsomagot fogadott el a polgárok és a gazdaság támogatására. Ezek értéke 5 milliárd + 1 milliárd + 2,2 milliárd, azaz összesen 8,2 milliárd euró.

Egyéb (a kormány szerint nélkülözhetetlen, na meg részben elkezdett) nagyberuházások

Belgrád–Budapest gyorsvasútvonal. A több mint 30 éves álom, azaz Belgrád–Szabadka szakaszának értékét 2010 júniusában hozták nyilvánosságra (1,1 milliárd euro).2. Azóta nagy nehezen elkezdték építeni, de csak a szakasz első alszakasza (Belgrád–Ópázova) lesz kész az év végéig, az ára több mint 350 millió dollár lesz, míg ahhoz, hogy Újvidékig érjen, még másfél év kell, de bejelentették az egész szerbiai szakasz értékét, ami mai áron 2 milliárd euró3..

Belgrád–Niš–Preševo gyorsvasútvonal.4. Ez már egy valamivel későbbi álom része, ugyanis Presevo a tervben nem számít végállomásnak, mivel a cél az, hogy 200 km/h sebességgel másfél óra alatt Szkopjeba érjen az utazni vágyó. Megjelentettek egy árat is, azt mondták, hogy a Belgrád–Nis szakasz 1,76 millióba kerül majd. Az ár 35%-át az Európa Unió fogja pénzelni. Csakhogy azt is kimondták, ez a támogatás kb. 660 millió euró, ehhez mellé kel tenni a 1,1 milliárd eurót önrészként, így a kettő összege: 1,76 milliárd euró. De akkor, hol van még a Nis–Presevo szakasz ára?

Számtalan autópálya és autóút. Ha valaki kísérni szeretné a kormány ígéreteit az új autópályák és autóutak 5 éven belül tervezett kiépítésével kapcsolatban, azt megtalálhatja az interneten.5. Sajnos a betervezett összegek összeadása értelmetlen, elég csak megnézni, mennyibe kerül majd egy autópálya-lejáró (hurok) – 2,2 millió euró –, és máris rájövünk, ennek a grandiózus tervnek a megvalósítására egészen biztos, hogy több tíz milliárd euró sem lesz elég.

Mindebből látható eddig, hogy a Covid–19-pandémia alatt Szerbia kormánya a védekezésre és a károk enyhítésére legkevesebb 12 milliárd eurót költött el. Sajnos, nem lehet leellenőrizni, mely forrásokból biztosították (vagy biztosítják majd) ezt.

Ami biztos, ebből az összegből a legnagyobb részt egyszerűen elajándékozták vagy majd ebben az évben ajándékozzák el a polgároknak és a cégeknek, de erről az előző részben már írtam. Tény, hogy a Köztársasági Egészségbiztosítási Alap titkosította a rendkívüli állapot alatti összes beszerzést, így még arra sem lehet választ kapni, hogy a vásárlásokkor volt-e, vagy nem közbeszerzés, mennyibe is kerültek ezek az eszközök stb. Úgy tűnik, az államfő még ettől is továbbment, mert szinte minden nagyberuházást (kezdve a lélegeztetőgépekkel) olyannyira titkosította vagy valakik titkosították, hogy még a titkosításoknak sem lehet a nyomára bukkanni.

Mégis lehet sok mindenre következtetni az államadósság (köztartozások) idő függvényében való alakulásáról, amit Szerbia Pénzügyminisztériuma köteles nyilvántartani6.. Ezekből az adatokból állítottam össze az alant levő táblázatot.

SZERBIA ÁLLAMADÓSSÁGA $ RSD
2021. március 31. 28 520 176 830 33 391 437 607 3 353 405 243 666
2020. december 30. 27 055 797 547 33 254 265 586 3 181 226 086 722
2019. december 31. 24 354 852 572 27 296 926 451 2 863 955 307 565

Mindez csak azt mutatja ki, igencsak növekszik Szerbia államadóssága, de ha ismerjük a bruttó hazai össztermék (GDP) értékét, nagyon gyorsan kiszámíthatjuk, hogy az államadósság a GDP hány százaléka. Én ezt el is végeztem és megállapítottam, hogy az államadósság 2018-ban a GDP 54,40 százaléka, 2019-ben 52,86 százaléka, 2020-ban 59,37 százaléka volt, azaz a pandémia kezdetétől Szerbia egyre jobban eladósodik, így a prognózisok alapján a 2021. március 31-ére vonatkozó viszonyszám, amit a statisztikai intézet május 31-én fog közzétenni, jócskán meg fogja majd haladni a 60 százalékot.

Így válhat mindenki számára érthetővé, hogy a jelenleg még élő 60–70 évesek jövőjét hogyan mulatták el szüleik Tito és elvtársai „zenéje” mellett, a mai 20–50 évesek jövője hogyan vált a fegyverek zenéjével kísért lőszerfüstté Milošević és vezetőtársai karmesterkedése alatt, míg a közvetlenül az ezredforduló előtt, majd után születettek jövőjét hogyan nyomja el a kis és nagy nemzeti diktátorok ajándékozgatásának, valamint a történelem szemétdombján történő kapirgálásának bűze.

BALLA Lajos

_________________________

Sajnos, a Szerbiában hatalmon levők minden e tevékenységekkel kapcsolatos adatot titkolnak, nagy valószínűséggel nem volt közbeszerzés sem, emellett már államtitoknak is nyilváníthatták azokat, így csak az „elszólásaik” alapján lehet kikövetkeztetni az itt feltüntetett adatokat.

https://www.istinomer.rs/analize/posle-tri-decenije-najava-brzih-pruga-stigli-novi-rokovi/

https://informer.rs/vesti/politika/595519/vucic-obilazak-pruga-beograd-stara-pazova-novi-sad

https://www.juznevesti.com/Ekonomija/Vucic-opet-o-pruzi-Beograd-Presevo-Uz-pomoc-EU-do-kraja-2026-godine.sr.html

https://www.ekapija.com/special/index/53/izgradnja-auto-puteva-i-brzih-puteva-u-srbiji

http://www.javnidug.gov.rs/lat/default.asp?P=115&MenuItem=4