Aleksandar Vučić köztársasági elnök 14–15 százalékos, de minimum 12 százalékos nyugdíjemelést jelentett be az év végére, ami alig haladja meg a pénzhígulás növekedését. A kilátások szerint a kiigazítás nagy részét valójában felemésztik az emelkedő árak. A teljes infláció tavaly 15,1 százalék volt, de a fogyasztói kosárba kerülő termékek nagy része akár 50 százalékkal is megdrágult. A zöldségfélék átlagosan 33,4 százalékkal, a kenyér és a gabonafélék 25,2 százalékkal drágábbak 2022-hez képest. Az áram és a gáz ára 24,2 százalékkal magasabb. A Köztársasági Statisztikai Intézet kimutatta, hogy a háztartások átlagos havi pénzbeli és természetbeni bevétele az elmúlt évben 78 393 dinár volt, a kiadások viszont elérték a 78 678 dinárt.

Milojko Arsić, a belgrádi Közgazdaságtudományi Kar professzora úgy véli, hogy a várható infláció százalékos arányát figyelembe véve nem lesz nagy vagy jelentős a nyugdíjemelés, amelyet nagy valószínűséggel a béremelés is követ. Szerinte az emelés bejelentése nem irreális, de nem jó ilyen előre prognosztizálni. Törvényben kellene előírni szabályokat a nyugdíjemelés mikéntjére, és nem szabad az egyén akarata szerint eljárni – véli a professzor. Arsić kitért arra is, hogy a nyugdíjasok fogyasztói kosarában semmi sem változott, az elmúlt 10 évben a nyugdíjak csökkenőben voltak, 2012-től mostanáig érdemben nem növekedtek. A nagy emelések ellenére idén csak kicsivel haladják meg az inflációt. Emelkedni fog a kommunális szolgáltatások és az energia, mindenekelőtt az áram és a földgáz ára. (A kormány tavaly, az ősz végén kötelező érvényű készenléti megállapodást kötött az IMF-fel, amely szerint az áram és a gáz árát fokozatosan a piaci szintre hozzák. A készenléti megállapodásban pontosan meg van jelölve az áram- és gázáremelések naptára: idén januártól 8 százalékkal drágult az áram, a következő 8 százalékos emelés május 1-jétől érvényes. November 1-jén, ill. jövő év május 1-jén ismét drágul összességében 51%-kal a lakosság számára 2022 augusztusához viszonyítva. A januári 11 százalékos emelés után május 1-jétől 10 százalékkal többet kell fizetni a földgázért is.  Az idén november 1-jén és jövő év május 1-jén ugyancsak 10 százalékkal drágítják ezt az energiát. Összességében 64 százalékkal emelkedik a lakosság és a gazdaság gázára 2022 augusztusától 2024 májusáig. Az energiaárak emelik a közüzemi árakat is. Tekintettel arra, hogy a villamos energia és a gáz ára a következő hónapokban tovább emelkedik, bizonyos, hogy ezek az áremelések a polgárokra is áthárulnak. Az IMF-fel kötött megállapodás értelmében a következő másfél évben időszakosan bekövetkező energiaár-emelkedések nagy valószínűséggel további inflációnövekedést okoznak az idén még akkor is, ha az infláció „importált” összetevője jelentősen lelassul. A pénzhígulás növekedésére hatással lesz a nyugdíjak nagymértékű, 20,8%-os januári emelése, valamint a közszférában a bérek 12,5%-os és a minimálbér 14,3%-os emelése is, ami kihat a fogyasztás növekedésére, és késlelteti az árak stabilizálását. A költségvetési bevételek gyarapodása az államkasszát „örvendeztette meg”. Az infláció növeli az állami bevételeket, mivel az emelkedő árak az áfabevételek növekedéséhez vezetnek. A köztársasági költségvetés teljes bevétele 2022-ben 1915 milliárd dinár volt, míg 2021-ben 1751 milliárd dinár, ami 14,6%-os növekedést jelent. Ha tudjuk, hogy a pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly mindössze 2,5 százalékos volt a bruttó hazai termék növekedése, akkor jól látható, hogy a költségvetési bevételek nem a megnövekedett gazdasági aktivitás, hanem az infláció miatt nőttek. A legbőkezűbb költségvetési beáramlás (a költségvetési bevétel mintegy fele) az áfából származik, amely 2021-hez képest 18,3%-kal nőtt.

TAKÁCS Magda