Ferenc pápa üzenetét az ENSZ Biztonsági Tanácsának júniusi közgyűlésén Paul Richard Gallagher érsek, vatikáni külügyi államtitkár tolmácsolta New Yorkban. Az ENSZ-ülésen a következő témáról tárgyaltak Az emberi testvériség értékei a béke előmozdításában és támogatásában. Jelen volt többek között a szervezet főtitkára, António Guterres, valamint a kairói Al-Azhar Egyetem nagyimámja, Ahmad et-Tajjeb is.

Darabokban folyó harmadik világháború

Ferenc pápa a jelenlegi helyzetet elemezve rámutatott, hogy az emberiség kulcsfontosságú pillanatot él át, amelyben a béke háttérbe szorulni látszik a háborúval szemben, és úgy tűnik, hogy visszalépünk a történelemben. Erre utal, hogy több helyütt veszélyes és támadó nacionalizmus ütötte fel a fejét, amelyből nemcsak anakronisztikus és már meghaladott, hanem még erőszakosabb konfliktusok születnek. Egyre több a konfliktus, a stabilitás pedig egyre inkább veszélyben forog. Darabokban zajló harmadik világháborút élünk, ami az idő múlásával egyre terjedni látszik.

Pártatlanul őrizzék a békét

Az ENSZ Biztonsági Tanácsának feladata, hogy őrködjön a világ biztonsága és békéje felett, mégis olykor tehetetlennek és bénultnak tűnik – állítja a pápa. A Szentszék értékeli a tanács munkáját, mely alapvetően fontos a béke előmozdítása érdekében, ezért a szentatya erőteljesen arra szólítja a nemzetközi szervezet tagjait, hogy úgy közelítsék meg a közös problémákat, hogy távol tartják magukat az ideológiáktól és a részérdekektől. Az ENSZ alapokmányát átláthatóan és tisztán alkalmazzák, minden másodlagos szándék nélkül. Ez legyen az igazságosság kötelező mértéke, ne arra használják, hogy kétes szándékokat kendőzzenek el vele.

Az érdek uralma helyett testvériség

A mai globalizált világban közelebb vagyunk egymáshoz, de ezzel nem lettünk jobban egymás testvérei. Ellenkezőleg, a testvériség „éhínségétől” szenvedünk, mely megmutatkozik az igazságtalanság, a szegénység, az aránytalanság helyzeteiben, a kultúra és a szolidaritás hiányában. Az új ideológiákat az individualizmus, az énközpontúság, az anyagi fogyasztás jellemzi, mely gyengíti a társadalmi kötelékeket, ellenben erősíti a selejt kultúráját, a gyengébbek magukra hagyását, haszontalannak minősítve őket. Az emberi együttélést így egyre inkább a puszta érdek vezérli.

A testvériség hiányának legrosszabb hatása a fegyveres konfliktusokban, háborúkban mutatkozik meg, melyek nemcsak az egyéneket, hanem egész népeket egymás ellen fordítanak. Ennek negatív következményei nemzedékeken át érezhetők. Az emberiség tehát visszalépett a két szörnyű világháború utáni korszakba, amikor az Egyesült Nemzetek Szervezetének létrejöttével, úgy tűnt, hogy megtanulta a béke leckéjét. Más szóval azt, hogy egy stabilabb béke felé kell törekednünk, hogy végre a nemzetek családja legyünk.

A béke Isten álma az emberiség számára

Ferenc pápa a hit embereként leszögezi: a béke Isten álma az emberiség számára. A háború következtében azonban ez a csodálatos álom kezd rémálommá válik. A probléma gyökere gazdasági természetű is, hiszen kevesek számára jó pénzt hoz, miközben a teljes lakosság jólétét ássa alá. A fegyverek eladásából keresett pénzhez ártatlanok vére tapad. Bátrabban kell felszólalnunk az egyre kifinomultabb és nagyobb hatású fegyverek eladásából szerzett könnyű kereset ellen, hogy megőrizzük a békét. Több bátorság kell a béke kereséséhez, mint a háborúzáshoz. Több bátorság kell a találkozás elősegítéséhez, mint az összeütközéshez, ahhoz, hogy leüljünk a tárgyalóasztalhoz, és ne folytassuk az ellenségeskedést.

A béke építéséhez ki kell lépnünk a háború legitimálásának logikájából 

A múltban a fegyveres konfliktusok behatároltabbak voltak, ma viszont a nukleáris és tömegpusztító fegyverek bevetésével gyakorlatilag végtelenné vált a csatamező, aminek katasztrofális következményei lehetnek. Eljött tehát az idő, hogy komolyan nemet mondjunk a háborúra, és igent a stabil és tartós békére, amit nem az elrettentés ingatag egyensúlyára, hanem közös testvériségünkre kell alapozni. Ugyanazon a földön élünk, egymás testvéreiként, ugyanaz a természet, közös otthon vesz körül minket, ezért nem sötétíthetjük el az égboltot fölöttünk a nacionalizmusok fellegeivel.

Hova jutunk, ha mindenki csak magára gondol?

 – teszi föl a kérdés az ENSZ Biztonsági Tanácsának a pápa. A testvériség, és ezen keresztül a béke előmozdításához türelemre és odaadásra van szükség, tapasztalat, előrelátás, párbeszéd és diplomácia kell hozzá. Meg kell hallgatnunk egymást, főként azoknak a hangját, akik a konfliktusok miatt szenvednek, elsősorban a gyermekekét. Könnyáztatta tekintetük vádlón mered ránk: a jövő, amit készítünk nekik, jelen döntéseink ítélőszéke lesz.

De nincs minden veszve: még időben vagyunk, hogy új fejezetet írjunk a békéről a történelemben. Rajtunk áll, hogy a háborút a múlthoz soroljuk, ne a jövőhöz. A kulcsszó a testvériség. Ez nem maradhat egy elvont eszme, hanem konkrét kiindulási alapnak kell lennie.

HARMATH Károly OFM (Forrás: Vatican News)