Május 28-ára volt bejelentve a belgrádi Médiaközpontban a Szerbiai Nyugdíjas Katonai Személyek Szakszervezetének sajtókonferenciája a nyugdíjrendszerről és a nyugdíjasok helyzetéről. Mivel az esemény lapzárta utáni, ezúttal a szervezők előzetes közleményéből idézünk a teljesség igénye nélkül.

Ebben többek között az olvasható, hogy „a nyugdíjrendszer mintegy 1 millió 652 ezer nyugdíjasra, valamint körülbelül 2 millió 811 ezer főállású, ideiglenes és alkalmi alkalmazottra terjed ki. A nyugdíjrendszer éves költségvetése meghaladja a 9,2 milliárd eurót. A nyugdíjtörvény eddigi módosításai károsak voltak a biztosítottakra és a kedvezményezettekre. A Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap többségi kezelését 2014-ben a végrehajtó hatalom vette át. (2014 decemberéig a nyugdíjasok, a munkavállalók és a munkáltatók képviselői egyenlő arányban kezelték az alapot.) A változások után az állam vette át a többséget az igazgatóbizottságban, a tervezett reform végrehajtására irányuló tevékenységeket megszüntették.

Az igazgatóbizottság 2014-ben nem ellenezte a nyugdíjak csökkentését és a rendszeres nyugdíjkorrekció felfüggesztését. Közgazdászok becslése szerint három-négymilliárd eurótól fosztották meg a nyugdíjasokat a nyugdíjak 2012-től 2020-ig tartó rendszeres kiigazításának megszakadása vagy elégtelen kiigazítása miatt. Ehelyett 2016 óta minden választás előtt szimbolikus anyagi segítséget kapnak a nyugdíjasok. Ezeket úgy mutatják be, mint a kormány nagy gondoskodását a nyugdíjasokról.

2019-ben és 2020-ban törvénymódosítással csökkentették a járulékkulcsot. Ily módon az idén mintegy 560 millió euróval csökkentették az alap eredeti bevételét, amely a becslések szerint évente több mint 300 millió eurót veszít, mert a minimálbéres munkavállalók egy része keresetének egy részét készpénzben kapja, amely után nem fizetnek járulékot.

Privatizálták a Kuršumlija és a Vranjska gyógyfürdőt. A köztársasági Korrupcióellenes Tanács megállapította, hogy ezek a privatizációk rendszerszintű korrupciós és bűnözési elemeket tartalmaznak, ezért a Szerbiai Nyugdíjas Katonai Személyek Szakszervezete feljelentést tett a résztvevők ellen a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészségen.

A járandóság 2019-től a svájci képlet szerint történő kiigazítása a magas infláció miatt nem biztosította a járandóság értékének megőrzését. A nyugdíjasok kétharmada szegénységben él, vagy annak a küszöbén áll. Több mint 980 000-en 45 739 dinárnál (az átlagnyugdíjnál) kevesebbet, több mint 440 000-en pedig a minimális ellátmánynál kevesebbet kapnak. (A legalacsonyabb nyugdíj a munkavállalók és az iparosok kategóriájában jelenleg 24 987, a mezőgazdasági kategóriáé pedig 19 644 dinár.)

A hazai nyugdíjrendszer reformjának célja egy hosszú távon fenntartható rendszer kialakítása, amely nagyobb szociális és anyagi biztonságot, valamint magasabb általános nyugdíjszintet biztosít. A reformnak hatékonyabb, rugalmasabb és ellenállóbb nyugdíjrendszert kell létrehoznia, hogy a járulékfizetők biztonságban legyenek, és időskorukhoz elegendő nyugdíjat biztosítson. Növekedne a biztosított polgárok elveszített bizalma a nyugdíjrendszerben, és tovább növekedne az alap eredeti bevétele.

A Nyugdíjas Katonai Személyek Szakszervezetének sajtókonferenciáján téma volt az is, hogy hogyan adja vissza az állam a nyugdíjasoknak a 2014–2018-as nyugdíjcsökkentés okozta adósságot. Hogyan lehet úgy emelni a nyugdíjakat, hogy azok fedezzék a megélhetési költségeket? Hogyan biztosítsanak nyugdíjat minden idős polgár számára? Hogyan lehet elérni a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát?” – olvasható az előzetes közleményben, amelyből Takács Magda idézett.

 

Válaszolunk olvasónknak

Szabadkai olvasónk több évig dolgozott Magyarországon, de itthon is fizette a nyugdíjbiztosítást. A kérdése: hogyan állapítják meg a nyugdíjat abban az esetben, ha a két ország területén szerzett biztosítási idők fedik egymást?

Válasz: Átfedő szolgálati idő esetén csak egy ország szolgálati idejét ismerik el. A nyugdíjjogosultság érvényesítési eljárásaiban a kétoldalú szerződések rendelkezéseinek alkalmazása során egymást átfedő szolgálati évek esetén a Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap értékeli a biztosítás jellegét. Ha a biztosított külföldön dolgozott, és itthon iparos vagy mezőgazdasági tevékenység alapján volt biztosított, a szolgálati idő átfedése esetén az alap nem ismeri el a szolgálati időt e tevékenységek alapján.

T. M.