Az idősek bántalmazása elleni világnapot 2006 óta, Szerbiában 2007 óta ünneplik. 2011 óta ez a dátum hivatalosan is szerepel az ENSZ naptárában.
A múlt hónap közepén a Szerbiai Gerontológiai Társaság tanácskozást tartott azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet az idősek védelmének és támogatásának kritikus szükségességére. A kutatások szerint az éltes korúak 11%-a állítja, hogy túlélt valamilyen gazdasági erőszakot, ezalatt pedig pénz, kártya és vagyon elvételét értik. Az idősek elhagyása, az egészségügyi és egyéb problémák figyelmen kívül hagyása is az erőszak egyik formája – mondta Nataša Todorović, a Szerbiai Vöröskereszt szakértője, a Szerbiai Gerontológiai Társaság elnöke.
Szerbiában a 65 és 74 év közötti idősebb nők 16%-a tapasztalt valamilyen erőszakot, miután betöltötte 65. életévét. Különféle okok miatt az áldozatok ritkán döntenek a bejelentés mellett, és ebben a döntésben a félelem, a szégyen, a gazdasági függőség és az erős patriarchális minták is szerepet játszanak. A legelterjedtebb a pszichológiai erőszak, amelyet a 65 év feletti nők 7 százaléka tapasztalt az elmúlt 12 hónapban. A megelőzés érdekében szükség van az idősebb nők oktatására az erőszakról és annak különböző formáiról, a kockázati tényezőiről, valamint a rendszer minden részének az oktatására az erőszak bejelentésekor szükséges kezelési módokról. Fontos pszichoszociális támogató szolgáltatásokat nyújtani az áldozatoknak. A szakemberek folyamatos képzésébe be kell építeni az idős nők elleni erőszak sajátosságaihoz kapcsolódó külön részt, valamint lehetővé kell tenni az összes szereplő jobb koordinációját helyi szinten. Különféle kampányokon keresztül fel kell kelteni a lakossági tudatosságot is, és nagyon fontos a diszkrimináció elleni küzdelem és az idős nőkről alkotott kép megváltoztatása a társadalomban.
A legtöbb esetben a bántalmazók a legközelebbiek: a gyerekek, az unokák vagy a környezetből származó személyek, azonban éppen őket jelentik be ritkán a hatóságoknak. Bár Szerbiában az átlagnyugdíj körülbelül 45 ezer dinár, néha ez az egyetlen bevételi forrás a családban, így egyre gyakoribb a gazdasági erőszak.
Andrej Kubiček szociológus szerint általában azok az emberek, akik szegények, kirekesztettek voltak, munkájuk során is alacsony erőforrásokkal rendelkeztek, ami általában időskorban csúcsosodik ki, így sokkal nehezebb lesz a helyzetük. Azok, akik életük során kiváltságban részesültek, idős korukra is megtartják ezeket a kiváltságokat. Mindegyik kategória számára fontos időben döntést hozni az időskori életvitelről. Ivana Stevanović, a Kriminológiai és Szociológiai Kutatóintézet igazgatója szerint a nyugati országokra az jellemző, hogy amikor az emberek nyugdíjba mennek, akkor döntenek, és szabályozzák családi kapcsolataikat. Hogy végrendelet, ajándékozási szerződés és élethosszig tartó támogatás útján teszik-e ezt meg, vagy úgy határoznak, hogy otthonba mennek, az az ő döntésük, és nem szabad nyomást gyakorolni rájuk.
Takács Magda feldolgozása
