Parlamenti eljárásba került a nyugdíjtörvény 80. cikkére tett módosítási javaslat

Parlamenti eljárásban van a nyugdíjtörvény 80. cikkére tett módosítási javaslat, amely arra vonatkozik, hogy a januári helyett ezentúl a decemberi ellátmányt emelik (az idén 10,9 százalékkal). A törvényalkotó indoklásában az olvasható, hogy „a felelős fiskális politika az elmúlt időszak jó makrogazdasági teljesítményével párosulva teret adott a nyugdíjasok életszínvonalának bizonyos mértékű javítására”. Ennek figyelembevételével indítványozzák a nyugdíjkorrekció dinamikájának megváltoztatását, amelyet a nyugdíj- és rokkantsági törvény 80. cikke 1. bekezdésében foglaltak határoznak meg úgy, hogy a nyugdíj-kiigazítás ideje a tárgyév december hónapja lesz a következő év januárja helyett. Ez az intézkedés nem borítja fel a költségvetést.

A nyugdíjak rendszeres korrekciója mértékének meghatározására vonatkozó fiskális szabály (amely biztosítja, hogy a nyugdíjkiadások a jövőben is fenntartható szinten maradjanak) nem módosul. Lényeges, hogy a megemelt nyugdíj már a következő év januárjában kifizetésre kerülne, és megvalósulnának a kívánt pozitív pénzügyi hatások a nyugdíjasok életszínvonalára. (Ehhez már eddig is jelentősen hozzájárultak a törvényben előírt egyéb intézkedések, azaz a nyugdíjemeléskénti pénzösszeg kifizetése, valamint a kormány által meghatározott összegű egyszeri segély folyósítása.)

A nyugdíj- és rokkantbiztosítási rendszer átalakítása érdekében eddig meghozott valamennyi intézkedés pozitív gazdasági hatása lehetővé tette a nyugdíjasok gazdasági helyzetének jelentős javulását, ami a rendszeres nyugdíjfolyósítás mellett a nyugdíjrendszer fő feladata és célja.

A javasolt rendelkezés szerint a nyugdíjat egy hónappal korábban, azaz a tárgyév december havi nyugdíjától kezdődően korrigálják. (A nyugdíj kiigazítása a köztársaság területén a munkavállalók adó- és járulékmentes átlagkeresetének, valamint a fogyasztói árak változásának az adatai alapján történik.) Az alábbi mutatók a legfontosabbak:

Az átlagnyugdíj átlagkeresethez viszonyított aránya – Ez a mutató a nyugdíjasok jövedelmének az aktív népesség jövedelméhez viszonyított relatív helyzetét jelzi. 2023-ban az átlagnyugdíj az átlagbér 44,6% volt. A legutóbbi ismert adatok szerint ez év júliusában az átlagnyugdíj az adott havi átlagkereset 46,7 százaléka volt.

A nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított aránya – Ez az arány azt mutatja meg, hogy a nyugdíjkiadások milyen mértékben vesznek részt a társadalmi vagyon elosztásában. 2023-ban a nettó nyugdíjkiadások a GDP 8,6 százalékát tették ki. A pénzösszeg nyugdíjemelésként történő kifizetésével együtt ez a kiadás a GDP 8,8 százaléka volt. Ha hozzáadjuk a 2023. évi egyszeri nyugdíjsegély kifizetését, a kiadások a nyugdíjasok részére a GDP 9,2 százalékát tették ki. (Tekintettel arra, hogy a 2014-ig tartó időszakban a nyugdíjköltségek meghaladták a GDP 11 százalékát, egyértelmű, hogy ma már lényegesen kisebb terhet jelentenek az államháztartás egészére nézve, ami a nyugdíjbiztosítási rendszer fenntarthatóságának növekedését jelzi.)

Az elmúlt időszak jó makrogazdasági teljesítménnyel párosulva teret adott a nyugdíjasok életszínvonalának javítására. Ennek megfelelően a nyugdíj- és rokkantbiztosítási törvény módosításai 2022 novemberében 9 százalékos rendkívüli nyugdíjemelést tettek lehetővé, 2023 októberében pedig 5,5 százalékosat. 2023 és 2024 januárjában a nyugdíjak korrekciója a korábban tervezettnél magasabb arányban történt.

2024-ben a decemberi nyugdíj- (amelyet 2025 januárjában folyósítanak) és pénzbeli ellátásban részesülők jövedelme 10,9 százalékkal növekszik. Az említett szabályt a következő években is alkalmazni fogják.

A következő nyugdíjkorrekció 2025-ben és az azt követő években növeli a nyugdíjkiadásokat. Abban az esetben, ha ezek a kiadások a speciális fiskális szabály által meghatározott szint fölé emelkednek, a későbbi korrekciók alacsonyabb százalékban történnek, ami megőrzi az államháztartás, valamint a nyugdíj- és rokkantbiztosítási rendszer fenntarthatóságát.

A beterjesztett intézkedés hatása 2025-ben 10 milliárd dináros kiadásnövekedést jelent, amit a Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap 2025. évi pénzügyi terve biztosít.

A nyugdíjasok megnövekedett jövedelme növeli a lakosság fogyasztását és az állami bevételeket.

Milyen teljesítménymutatók alapján lehet majd megállapítani, hogy az általános vagy speciális célok megvalósultak-e?

A célok teljesülésének meghatározására olyan mutatók alapján lesz lehetőség, mint az átlagnyugdíj keresethez viszonyított aránya, a nyugdíjak reálnövekménye, a szegénységi kockázati ráta a nyugdíjban részesülők és a 65 év feletti lakosság szegénységi kockázati rátája.

A nyugdíjak korrekcióját a nyugdíj- és rokkantbiztosításról szóló törvény szabályozza, míg a költségvetési stratégia speciális fiskális szabályt állapít meg, amely a nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított arányától függő nyugdíjkorrekciójára vonatkozik, azonosítva a probléma okait és következményeit. A nyugdíjak rendszeres kiigazítása biztosítja a rendszer fenntarthatóságát és a nyugdíjasok jövedelmének a növekedését. Mindeközben teret teremtettek arra, hogy ez alatt bizonyos mértékig tovább javuljon a nyugdíjasok életszínvonala. A megoldások magukban foglalják a rokkantnyugdíjban részesülőket (akik főként a munkaképesség teljes elvesztésével, magas fokú rokkantsággal rendelkeznek), a családi nyugdíjasokat, azokat, akik elveszítették a házastársukat, ill. élettársukat, az idősebb nőket (a családi nyugdíjban részesülők 83 százalékát a nők teszik ki) és azokat a gyermekeket, akik elveszítették az egyik vagy mindkét szülőt, de ide tartoznak a nyugdíj- és rokkantbiztosítási ellátásokban részesülők is (segítségnyújtás, ápolási térítés, testi sérülések megtérítése stb.). Nem szabad megfeledkezni az agrárnyugdíjban részesülőkről sem, akik többnyire vidéki, kevésbé fejlett területeken élnek. A javasolt jogi megoldás egyes érzékeny társadalmi csoportok jövedelmét növeli, nem változtat a meglévő igazgatási eljárásokon, és nem vezet be újakat.

 TAKÁCS Magda feldolgozása