A Szerbiai Nyugdíjas Szövetség, a Nyugdíjas Szakszervezet és a Függetlenség Nyugdíjas Szakszervezet képviselői a közeljövőben javaslatokat küldenek a kormánynak és az illetékes minisztériumoknak a legidősebbekkel tartott 12 tanácskozás után levont következtetések alapján. A beszélgetéssorozat utolsó rendezvényét Vrnjačka Banjában tartották, ahol (ismét) elhangzott a nyugdíjasok követelése, hogy az átlagnyugdíj 2027-ig érje el az átlagkereset 55 százalékát. Milan Grujić, a Szerbiai Nyugdíjas Szakszervezet elnöke szerint itt az ideje, hogy a hatóságokkal együttműködve teljesítsék az elvárásokat. Ez azért is sürgető, mert az eddigi összehangolási módszer nem biztosított megfelelő összegű nyugdíjat az elmúlt öt évben, aminek következményeként az átlagellátmány folyamatosan az átlagkereset 50 százaléka alatt volt.

Jelenleg az átlagnyugdíj az átlagkereset 46-47 százaléka körül mozog, és ahhoz, hogy 2027-ben elérje a 650 eurót, a következő két évben 18–22 százalékos ütemben kell(ene) növekednie, ami valószínűtlen. A legutóbbi emeléssel 390 helyett 436 euró az átlagnyugdíj – mondta Grujić.

A javaslatok között szerepel a büntetőpontok eltörlése azon öregségi nyugdíjasok esetében, akik 65. életévük betöltése előtt előrehozott öregségi nyugdíjba mentek. Arra is szükség van, hogy a munkaadók terhére fizetett társadalombiztosítási kötelezettségek visszaálljanak a 2019 előtti szintre, azaz 12 százalék legyen a jelenlegi 10 százalék helyett. Négy év alatt 461,5 millió euróval kevesebb pénz került a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap költségvetésébe, amit számos nyugdíjjuttatásra fordíthattak volna, például a 65 év feletti, jövedelemmel nem rendelkezőknek biztosíthatták volna a minimális nyugdíj 50 százalékának megfelelő szociális védelmet – ez az egyik javaslatuk, amelyről a kormánnyal tárgyalni kívánnak. Azt is szorgalmazzák, hogy az egyik házastárs halála esetén az elhunyt jövedelmének 30 százaléka megillesse a másik házastársat. Követelik, hogy a nyugdíjasok egészségbiztosítási járulékát a költségvetéséből fedezzék az alap kasszája helyett. (105 milliárd dinárt költenek erre a célra, ami pluszban megterheli az alap költségvetését.)

Függetlenül attól, hogy közölték velük, a 2014–2018 között elvett, csökkentett nyugdíjakból származó pénzt nem tudják visszaadni nekik, készek újra felvetni a kérdést, és keresni a megoldást erre egy méltányos kompenzáción keresztül, azaz nemcsak készpénzben, hanem más, a nyugdíjasok és az állam számára elfogadható formában is.

A kormányhoz elküldendő nyugdíjas-követelések listája az alap eddigi gazdálkodási struktúrájának módosítását, a biztosítottak és a nyugdíjasok nagyobb jogkörét, valamint a jogkörök visszaállítását is tartalmazza. Azt is kérik, hogy az elkészült, de még nem alkalmazott szociális kártyákat a közeljövőben aktiválják.

Grujić szerint fontos, hogy folytatódjon a párbeszéd a hatóságokkal, és ne csak évente egyszer legyen szó a nyugdíjasokról, amikor a jövedelmük újbóli kiigazítása a téma.

Takács Magda összeállítása