Olvasóink kérdezték

Temerini olvasónk ideiglenes végzést kapott járandóságának megelőlegezéséről. Miért? Mi lesz akkor, ha később kiderül, hogy az összeg nagyobb a végleges nyugdíjánál? A különbözetet vissza kell-e fizetnie?

Kérdéseire Jelica Timotijevićtől, a Nyugdíjbiztosítási Alap kommunikációs igazgatójától kértünk választ, amely így hangzik:

A nyugdíj megelőlegezési összegéről ideiglenes döntés akkor születik, ha az alap nyilvántartásában szereplő adatok alapján nem lehet dönteni a nyugdíj végső összegéről. Az ideiglenes határozat tartalmazza azokat az indokokat, amelyek miatt nem lehet megállapítani a nyugdíj végösszegét. Az alap hivatalból bekéri a végleges döntéshez szükséges hiányzó adatokat. Ha az ideiglenes határozat jogerőre emelkedésétől számított három éven belül nem sikerül beszerezni, a nyugdíjelőleg összege jogerőre emelkedik.

Amennyiben megállapítják, hogy a jogosult részére a végösszegnél alacsonyabb nyugdíjelőleget fizettek ki, az alap a különbözetet egy összegben, teljes egészében kifizeti a jogosultnak. Ha a végösszegnél magasabb nyugdíjelőleget fizettek ki, a biztosító határozatot hoz a magasabb összeg visszafizetéséről. Ilyenkor a nyugdíjalap és a nyugdíjas megállapodik a visszatérítés módjában. Ha nem egyeznek meg, a nyugdíjbiztosító a különbözet kiegyenlítéséig a járandóságból levonja a havi nyugdíjösszeg legtöbb egyharmadát. A döntés törvényi határideje legfeljebb 60 nap (az esetek 90 százalékában ezen a határidőn belül hoz döntést az alap). Ha egyes biztosítási időszakokra vonatkozóan hiányoznak az adatok, az eljárást az adatszolgáltatásig meghosszabbítják.

A nyugdíjjogosultság megszerzésére irányuló eljárás felgyorsítása érdekében a leendő nyugdíjasok ellenőrizzék megszerzett biztosítási idejüket, valamint a befizetett járulékokat. Az alap lehetővé tette számukra, hogy számítógépükön egyedi PIN-kód segítségével tájékozódjanak. A kitöltött kérelemmel és a személyi igazolvánnyal a helyi biztosítónál azonnal, a kérelem benyújtását követően ingyenesen kaphatnak PIN-kódot, amely korlátlanul használható, az adatvédelmet és a betekintés biztonságát garantálja.

Nyugdíj melletti munka

„Újvidéki” jeligére várja válaszunkat egy nyugdíj előtt álló érdeklődő. December végén betölti 65. életévét, és harminchárom szolgálati éve van. Kiszámolták neki, hogy kevés lesz a nyugdíja, ezért kénytelen lesz pótmunkát vállalni. A kérdése: a munkaviszony létesítése következményekkel jár-e megszerzett jogosultságára?

A válasz: A nyugdíjassal való munkaviszony kialakításának feltétele, hogy milyen nyugdíjat kap. Pontosabban a munkaviszony létesítésénél az a döntő, hogy az igénybevevő öregségi, családi vagy rokkantsági nyugdíjban részesül-e. Ez a törvényünk által elismert három nyugdíjas-kategória azzal a megjegyzéssel, hogy időskor esetén az öregségi nyugdíj mellett az előrehozott öregségi nyugdíjhoz való jog is gyakorolható Az öregségi nyugdíjasok számára nincs következménye, a munkaviszony megkötések nélkül működhet, és van lehetőségük a munkaviszonyon kívüli munkavégzésre.

Ezzel szemben a rokkantnyugdíjasoknál szigorú (teljes) korlátozások vonatkoznak a foglalkoztatásra, míg a családi nyugdíjasoknál ezek a korlátozások részlegesek, mert nincs lehetőség munkaviszony indításra, viszont a munkaviszonyon kívüli munkavégzésre igen.

A munkáltató köteles az általa foglalkoztatott nyugdíjas után kötelező társadalombiztosítási kérelmet benyújtani és járulékot fizetni (nyugdíj- és rokkantbiztosításra, valamint kiemelt biztosítási alapon egészségbiztosításra).

Az öregségi nyugdíjasoknak joguk van a járandóság újbóli megállapítására a munkaviszony megszűnésekor, ha legalább egy évig biztosítottak voltak, míg a rokkantnyugdíjasok ezt nem kérvényezhetik.

A dolgozó nyugdíjasoknak fontos tudni, hogy ha a későbbi szolgálati évek alapján nyugdíj-újramegállapítási kérelmet nyújtanak be, annak összege alacsonyabb lehet a már meglévőnél. Ilyenkor joguk van a kedvezőbb összeget választani.

TAKÁCS Magda