Szerbiában az átlagnyugdíj (50 683 dinár) az átlagos fogyasztói kosár fele alatt van, még a minimális fogyasztásnál is alacsonyabb. A szakminisztérium legutolsó adatai szerint az októberi átlagos fogyasztó kosár 105 184 dinár, a minimális pedig 54 565 dinár volt.

Az idősek közül sokan munkára kényszerülnek nyugdíjba vonulásuk után is. Miloš Grabudžija, a Függetlenség Nyugdíjas Szakszervezet elnöke szerint sem a munkaadók, sem az állam nem tudja pontosan a dolgozó nyugdíjasok számát, pedig az adó- és járulékfizetést továbbra is fizetőkről lehetne adatokat szerezni.

Nyugdíjba vonulás után a legaktívabbak a rendőrség, a Nemzetbiztonsági és Hírszerzési Iroda (BIA) és a katonaság tagjai. Különféle intézmények veszik fel őket, és legtöbben részmunkaidős szerződésekkel dolgoznak. A legkevesebben közülük a termelésben dolgoznak – Grabudžija szerint azért, mert aktív munkavállalókként „elhasználódtak”, ezért egészségügyileg nem alkalmasak a munkára, vagy ha mégis, akkor általában ezermesterekként vagy például gyerekcsőszként dolgoznak, amit sehol nem tartanak nyilván. A 10 000 dinár alatti nyugdíjjal rendelkező 62 ezer embernek is többletjövedelemről kell gondoskodnia, ezek főként mezőgazdasági vagy családi nyugdíjasok – mondta a Grabudžija.

Az ország munkaerőhiánnyal néz szembe, amit egyes becslések szerint 50–100 ezer nyugdíjas pótol részben, bár Grabudžija úgy véli, hogy ez a szám jóval magasabb. A külföldi munkaerő behozatala csak átmenetileg „oltja a tüzet”, mert ha nem biztosítják a feltételeket ahhoz, hogy kisebb létszámmal is tudjanak nagyobb értéket teremteni, akkor egyre nehezebb lesz elegendő bevételt szerezni az államkasszának, ami kérdésessé teszi az egészségügyi, a nyugdíj- és szociális rendszer fenntarthatóságát is.

Szerbiában az életciklus során a munkajövedelemhez viszonyított fogyasztási deficit időszaka sokáig tart, mert a dolgozó népesség későn, átlagosan csak 27 évesen lép be a munkaerőpiacra, és 58 évesen lép ki, Svédországban pedig például 64 évesen. A 2009-től 2019-ig tartó időszakban Szerbiában az új öregségi nyugdíjban részesülők átlagos szolgálati ideje a férfiaknál 36-ról 32 évre csökkent, míg a nőknél nem sokat változott, és 30 év körül volt. A nyugdíjkorhatár legalább 15 év szolgálati idővel a férfiaknál 65 év, a nőknél 63 év és tíz hónap. Ezzel párhuzamosan a nők nyugdíjkorhatára is fokozatosan emelkedik, így 2032-re kiegyenlítődik a férfiak nyugdíjkorhatárával. Ez a határ nem alacsony – vélekedik Gordana Matković, aki 2001 januárja és 2004 márciusa között szociálisügyi miniszter, 2007 közepétől 2012-ig pedig a köztársasági elnök tanácsadója volt.

Szerbiához hasonlóan nyolc uniós országban a férfiak nyugdíjazási korhatára 65 év, míg tíz, többnyire gazdaságilag fejlett országban 67 év, kilencben pedig alacsonyabb, mint nálunk. Az EU-országok csaknem kétharmadában a nők nyugdíjkorhatára két–négy évvel magasabb – ismertettea Gordana Matković.

(Az interjút a teljesség igénye nélkül a Vállalkozási és pénzügyi folyóiratból szemléztük.)

Takács Magda feldolgozása