Interjú Dévai Zoltánnal, a Zentai Magyar Kamaraszínház új igazgatójával

Dévai Zoltánt február végén nevezték ki a Zentai Magyar Kamaraszínház igazgatójává. A színművész az Újvidéki Művészeti Akadémia elvégzése után, 2013-ban lett a zentai társulat tagja, ahol nemcsak a színpadon, de rendezőként is bizonyított. A Zentai Magyar Kamaraszínház új vezetőjét a tervekről és a társulatról kérdeztük.

Milyen ambíció fűti a színészt, amikor úgy dönt, hogy megpályázza az igazgató tisztséget?

– Nem voltak nekem ilyen ambícióim soha, egyszerűen így alakult. Az igaz, hogy az utóbbi pár évben egyre inkább érdekelt, hogy mi történik a másik oldalon. Én egy olyan színész vagyok, aki jobban élvezi a próbafolyamatot, mint magát az előadást. Félreértés ne essék: nagyon szeretem én a színpadot is, de az útkeresés, a készülődés valahogy mégis mindig izgalmasabb volt számomra, ezért is próbáltam ki magam rendezőként. Talán ez vezetett oda, hogy megérett bennem a váltás szükségességének a gondolata, amiben a társulat többi tagja is támogatott.

Az idén 15 éves lesz a Zentai Magyar Kamaraszínház, amely befogadó színházként indult, és csak 2013 júniusában lett saját társulata. Ön is akkor érkezett ide az évfolyamtársaival. Kik alkotják most a társulatot?

– Mi 2013 júniusában befejeztük az egyetemet, és október elsején megkezdtük itt az első próbafolyamatot. A társulatot kilencen alkottuk, akik akkor kerültünk ki az akadémiáról. Jelenleg hat színész dolgozik nálunk, ketten – jómagam és Mezei Kinga – fönt vagyunk az irodában. Kingával sokat dolgoztunk együtt az elmúlt 10 évben, és úgy éreztük, hogy az ő keze alatt fejlődtünk a legtöbbet. Nagyon hasonlóan vélekedünk a színházról, ezért kértem fel arra, hogy legyen a színházunk művészeti vezetője. A társulat további tagjai immár tíz éve Nešić Máté és Virág György, valamint az alattunk lévő generációból Szilágyi Áron és Verebes Judit.

Miben számít Mezei Kinga segítségére?

– A repertoár kitalálásában számítok rá, és olyan vendégművészek megkeresésében, akik által a színház és a társulat is fejlődni tud. Azt is szeretnénk, ha évente egy előadást ő is rendezne.

Milyen célokat és milyen víziót fogalmazott meg a pályázatában?

– A Zentai Magyar Kamaraszínház eddig prózai színházként működött, és a fő profilja továbbra is ez lesz. Nagy szerepelt vállaltunk eddig is a szórványban élők kulturális életének a kiszolgálásában, és ez sem fog változni. Ezentúl is lesznek tananyaghoz köthető előadásaink, és ezt az együttműködést az oktatási intézményekkel szeretnénk tovább erősíteni. De a társulatunk nyitott az újra is. Mezei Kinga világa összművészeti jellegű, előszeretettel keveri a színházművészetet a képzőművészettel, a zenével, és erre mi nagyon nyitottak vagyunk, ezért évente egy ilyen előadást is tervezünk.

Társulatbővítés, koprodukció szerepel-e a tervek között?

– Hosszabb távon szeretnénk bővíteni a társulatot, de a mi színészeink sajnos jelenleg nem rendelkeznek állandó státusszal, ezért először is az ő és a többi munkatárunk státuszát szeretnénk rendezni. Pakolómunkás, maszkos, takarító, jegykezelő, súgó, ügyelő stb. nálunk nem is létezik, kicsit tanyaszínházasan működünk, mi csinálunk mindent. Székely Bea elszerződött, most beugrópróbákat tartunk, próbálunk új embereket hívni az előadásainkhoz, így van egy kis vérfrissítés a társulatban, ami új energiákat is hoz a színházunkba.

Hány bemutatót terveznek, milyen rendezőkben gondolkodnak?

– Vannak terveink, a nevek is kikristályosodtak, de még nem lettek lefixálva sem a darabok, sem az időpontok, mert nehéz a mi társulatunkra szabott szöveget találni. Négy bemutatót tervezünk.

Az igazgatót és a rendezőt fogja-e látni a színpadon a közönség?

– Létezik egy Novem nevű civil színházi szervezet, amit 2013-ban mi, ide került színészek alapítottunk. Sajnos nem volt időnk a munka mellett ezzel a szervezettel foglalkozni, és épp akkor, amikor le akartuk zárni, Mezei Kinga szeretett volna egy művészeti tevékenységgel foglalkozó civil szervezet alapítani, így átruháztuk rá. A Novem égisze alatt születtek is előadások, és most, hogy Kinga velünk van, a Novem is „hazatért”. Ennek köszönhetően a Novem égisze alatt született előadásokat is játszani fogjuk, így Kingát is látni fogja a közönség. Április 25-én és 26-án 19 órai kezdettel láthatja a közönség a Klamm háborúját, László Sándor monodrámáját, amit Mezei Kinga rendezett, és májusban lesz egy Élőhomok című Novem-előadásunk is, amelyben Kinga is szerepel. Én még játszom a régi előadásokban, és ha időm és energiám engedi, évi egy előadást én is szeretnék majd vállalni – egyrészt meg kell tartani a színészi kondíciót, másrészt a csónakban nekem is evezőt kell ragadnom, és húznom kell, hogy érezhessem a közös energiákat.

@sz = FEHÉR Rózsa