A nyugdíj a nemzetközi egyezmények szerint tulajdon, és a hozzá való jog nem évül el. A Függetlenség Nyugdíjas Szakszervezet 2018-ban 16 500 nyugdíjas meghatalmazásával pert indított a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságán, amelyet azzal a magyarázattal utasítottak el, hogy az ideiglenes nyugdíjcsökkentési törvény a nyugdíjasokat nem veszélyeztette kellőképpen. Az érdekszervezet nevében Miloš Grabundžija elnök dokumentációval cáfolta az állítást, és újabb beadvánnyal fordult a Miniszterek Tanácsához, és kérte, hogy indítsák el az eljárást.
Az Európai Bíróság elfogadta 12 kérelmező beadványát, amelyekről tájékoztatta a szerbiai kormányt, és indítványozta, hogy fontolja meg a baráti megegyezés megkötését. Mivel a felek nem kötöttek békés megegyezést, az Emberi Jogok Európai Bírósága 2021. március 12-én keltezett levelében 2021. június 4-i határidőt szabott a kabinetnek, hogy nyújtsa be írásos észrevételeit az ügy elfogadhatóságáról, és közölje érveit az egyezményben biztosított jogok megsértésének hiányával kapcsolatban. A strasbourgi bíróság az alábbi négy kérdéskörre kért választ: A nyugdíjasok nem kerültek-e túlzottan veszélyes helyzetbe a költségvetési konszolidáció során? Miért nem volt időben korlátozva az ideiglenes törvény alkalmazása? A nyugdíjak csökkentéséből gyűjtött és elköltött pénzeszközökről senki nem számolt el a parlamentnek, illetve a szerbiai Alkotmánybíróság munkája felől érdeklődtek.
A kabinet 32 oldalas válaszában leírta, hogy a költségvetési konszolidáció négy éve alatt – 2014-től 2018-ig – mintegy 840 ezer szerbiai nyugdíjas ellátmányát csökkentették.
A nyugdíjrendszer pénzügyi fenntarthatóságának megőrzése érdekében a fiskális konszolidáció keretében a köztársasági parlament elfogadta a nyugdíjkifizetés ideiglenes módjára vonatkozó törvényt, amely 2014. október 28-án lépett hatályba. 2014. november elsejétől a 25 ezer dinárnál nagyobb nyugdíjakat az előlátott matematikai képlet alapján csökkentették. A jogszabály alkalmazása idején az állam pénzügyi lehetőségeivel összhangban háromszor, 2015 decemberében 1,25, 2016 decemberében 1,5, 2017 decemberében pedig 5 százalékkal emeltek minden nyugdíjat. Ezenkívül 2016 és 2017 novemberében 5 ezer dinár egyszeri segélyben részesültek az idősek. A gyakorlat folytatódott az ideiglenes törvény megszüntetése után is.
A peres eljárást kezdeményező 12 személynek a 2018 októberében kifizetett nyugdíja nagyobb volt a 2014 októberében folyósítottnál. Figyelembe véve, hogy a költségvetési konszolidációs intézkedések meghozták a várt eredményeket, és hogy sikerült elérni a költségvetési stabilitást, a nemzetközi bírósághoz fordulók nyugdíját (is) 2020-ban és 2021-ben is emelték, így ma jelentősen magasabb, mint 2014 októberében.
Valamennyien kezdeményezést nyújtottak be a szóban forgó jog alkotmányosságának és a ratifikált nemzetközi szerződéseknek való megfelelésének felülvizsgálatára.
- szeptember 23-án az Alkotmánybíróság a kezdeményezések mérlegelése után határozatot hozott, amelyben elutasította a kérdéses törvény alkotmányosságának és a ratifikált nemzetközi szerződéseknek való megfelelés értékelésének megindítását, és elutasította az egyes jogi aktusok vagy intézkedések felfüggesztési kérelmét. A nyugdíjak ideiglenes csökkentésére vonatkozó intézkedést a közérdek védelme – az ország makrogazdasági stabilitásának megőrzése és a nyugdíjrendszer pénzügyi fenntarthatóságának védelme érdekében vezették be. Figyelembe véve, hogy a strasbourgi bíróság felszólította a kormányt, hogy adjon tájékoztatást a nyugdíjcsökkentő intézkedés bevezetésének szükségességéről, valamint az említett intézkedésből származó megtakarításokról, a kabinet adatokat szolgáltatott a nyugdíjak csökkentésére és a konszolidációra vonatkozó egyéb intézkedésekről.
A nyugdíjak csökkentése jelentős hatással volt az állami költségvetés megtakarításaira, konkrét pénzügyi hatása 98,9 milliárd dináros megtakarítás volt az említett törvény érvényességi ideje alatt. Figyelembe véve a nyugdíjak folyósításának közvetlen finanszírozását a költségvetésből és a különböző gazdasági tényezők összefüggését (pl. a GDP növekedése általában a foglalkoztatás növekedéséhez vezet, a foglalkoztatás növekedése pedig tovább növeli a járulékbevételt, csökkenti a költségvetési támogatásokat), az ideiglenes nyugdíjcsökkentés hatásait a költségvetési konszolidáció és a gazdaságélénkítés érdekében hozott egyéb intézkedések hatásaival együtt kell figyelembe venni.
A kormány álláspontja: a nemzetközi bírósághoz fordulók rendelkeztek hatékony jogorvoslati lehetőséggel hazai szinten, így nem sértették meg az egyezmény 13. cikkét a kérelmezők kárára. A nyugdíjak ideiglenes csökkentése beavatkozást jelentett a kérelmezők birtokuk békés élvezetéhez való jogába, de jogos célt szolgált és arányos volt. A kérelmezők nem szenvedtek hátrányos megkülönböztetést nyugdíjuk ideiglenes csökkentése során. A bíróságnak törölnie kellene a listájáról ezen ügyeket.
A válaszadó továbbra is fenntartja az észrevételeiben szereplő összes állítást és következtetést. A választ Zorana Jadrijević Mladar írta alá, aki a Szerb Köztársaságot képviseli az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt.
Az ügy folytatása következik…
TAKÁCS Magda
