A köztársasági parlament a múlt csütörtökön elfogadta a jövő évi költségvetést. A következő évben a fizetéseket és a nyugdíjakat a lehetőségeknek megfelelően emelik, és tőkebefektetéseket hajtanak végre a makrogazdasági stabilitás veszélyeztetése nélkül a bruttó hazai termékhez (GDP-hez) viszonyítva. Siniša Mali pénzügyminiszter a parlamentben azt mondta, hogy jövőre a GDP hat százalékkal növekszik a kormány idei intézkedéseinek eredményeként, amelyeket a gazdaság és az állampolgárok megsegítése érdekében tettek a világjárvány idején. Ezek nélkül nagy társadalmi terméknövekedésünk lenne, így azonban arra számítunk, hogy a csökkenés egyszázalékos vagy nulla körül várható, ami Európa legjobb eredménye lesz – mondta Mali. Rámutatott arra, hogy a jövő évi büdzsének két összetevője van: a társadalmi, mert az életszínvonal javítására irányul, az állami szektorban dolgozók fizetését és a nyugdíjakat emelik, a másik tényező pedig a fejlődés. Soha nem fordítottak annyi pénzt a GDP növekedését serkentő tőkebefektetésekre, mint amennyit jövőre terveznek.

A pénzügyminiszter elmondta, hogy a költségvetési bevétel 1336,3 milliárd dinár lesz, 3,5 százalékkal nagyobb az idei költségvetési egyensúly helyreállításához képest, míg a kiadásokat 1514,8 milliárd dinárban szabták meg, és 15 százalékkal alacsonyabbak a költségvetési bevételeknél. Január 1-jétől a nyugdíjakat 5,9, a minimálbért 6,6 százalékkal emelik.

Megoldatlan problémák

A Költségvetési Tanács támogatja a nyugdíjak jövőre tervezett emelését, de csak azzal a feltétellel, hogy a kormány a válság után is megtartja a „svájci formulát”, amely a 2008-ban felhagyott, majd csak 2019 közepén nagy nehezen helyreállított nyugdíjrendszer fontos vívmánya, hogy Szerbiában (mint minden fiskálisan szabályozott országban) a nyugdíjak kizárólag az objektív paramétereknek megfelelően nőnek. Egy másik gyakorlat, miszerint a nyugdíjakat inkább a kormány döntése alapján emelik, rossz, még akkor is, ha első látásra úgy tűnik, a nyugdíjasoknak kedvez. A nyugdíjasok a 2015-ös költségvetési konszolidáció során érezhették legjobban az ilyen politika folytatásának következményeit, és ezeket a hibákat nem szabad megismételni – véli a Költségvetési Tanács. 2020-ban a nyugdíjak nominális növekedése 5,4 százalék volt, 2021-ben pedig 5,9 százalék lesz, tehát a nyugdíjak reálértéke körülbelül 8 százalékkal emelkedik ebben a két évben.

Jovan Tamburić, a Katonai Nyugdíjasok Szakszervezetének elnöke logikátlannak tartja, hogy a nyugdíjbiztosítási alap jövő évi pénzügyi tervében (amelyet ugyancsak elfogadott a parlament) 596,9 milliárd dinár bevétel szerepel. A nyugdíjkiadások 77 százalékát az alkalmazottak járulékaiból pénzelik, 23 százalékát pedig a büdzséből utalják át. A költségvetésben a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap finanszírozására a becsült GDP mintegy 2,56 százalékát látták elő. A terv illeszkedik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által támogatott társadalmi terméknövekedés 11 százalékos költési korlátjához.

A katonai nyugdíjasok szakszervezete a nyugdíjrendszer sok égető problémájának három megoldását tartja a legfontosabbnak, amelyek ezúttal is kimaradtak a tervből.

  1. A 2014 és 2018 közötti időszak nyugdíjának csökkentése miatti kártérítés;
  2. A mezőgazdasági nyugdíjasok hátrányos megkülönböztetésének felszámolása;

III. A legalacsonyabb nyugdíjak emelése több mint 560 000 nyugdíjas számára.

A nyugdíjcsökkentés miatti kártérítésről 

A hatalom legrangosabb képviselői gyakran álszent módon köszönik meg a nyugdíjasoknak, hogy 2014 és 2018 között segítették az állam pénzügyi stabilizálódását, hallgatva a fizetés nélküli visszatérés alkotmányos kötelezettségéről.

A kifogás, hogy nincs adóügyi hely a kártérítésre, nem indokolt. Az állam, vagyis a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap öt év alatt évi 24 milliárd elkülönítésével kártalanítaná a megkárosított nyugdíjasokat, ezzel helyreállítanák az igazságosságba és a Szerbia nyugdíjrendszerébe vetett bizalmat.

A mezőgazdasági nyugdíjasok hátrányos megkülönböztetésének megszüntetésével és a legalacsonyabb nyugdíjak emelésével kapcsolatban elmondható, hogy a nyugdíjtörvény 76. cikke alapján a legalacsonyabb mezőgazdasági nyugdíj diszkriminatív. Ez 11 891 dinárt tesz ki, amelyet a családi nyugdíjasoknál további 30 százalékkal csökkentenek. (2011-ben 9 000 dinárban határozták meg a mezőgazdasági termelők legalacsonyabb nyugdíjának alapjaként az átlagbér 27 százaléka helyett.). Ez az összeg kisebb a szociális segélynél.

A legalacsonyabb nyugdíj a munkavállalók és az önálló vállalkozók kategóriájában ennél magasabb. Tudjuk, hogy a legalacsonyabb nyugdíjra a pénzt a költségvetés biztosítja, így nem világos, miért diszkriminálják a mezőgazdasági nyugdíjasokat. Miért veszik el azoktól, akik nyugdíjba mennek olyan munka után, amely minden időjárási körülmények között mindig hosszabb nyolc óránál?

A nyugdíj- és rokkantsági biztosításról szóló törvény 76. cikkének módosításával és annak megállapításával, hogy a legalacsonyabb nyugdíjnak az adók és járulékok nélküli átlagkereset 34 százaléka körül kell lennie, 18 000 dinárt lenne elvárható a nyugdíjasok minden kategóriájában. Ehhez évente körülbelül 27 milliárd dinárra lenne szükség.

Ily módon megszüntetnék a mezőgazdasági nyugdíjasok hátrányos megkülönböztetését, és kiegyenlítenék és megemelnék a nyugdíjasok összes kategóriájának legalacsonyabb nyugdíját.

Annak ellenére, hogy mintegy 51 milliárd dinárt költöttek a nyugdíjasok kompenzációjára a nyugdíjak csökkentése és a minimális nyugdíj emelése miatt, az ellátmány összköltsége nem haladná meg a GDP 11 százalékát, ami az IMF feltétele. Van pénz, a kérdés az, hogy hogyan költik el.

Nyilvánvalóan fontosabb azok számára, akik úgy döntenek, hogy egyszeri pénzügyi támogatást fizetnek minden nyugdíjasnak, és emelik a járandóságukat, minthogy megszüntessék a földműves nyugdíjasok megkülönböztetését, és törvényesen növeljék a sértően alacsony ellátmányukat.

Külön kérdés, hogy a nyugdíjalap miért nem ellenőrzi közvetlenül a járulékbefizetést és a munkáltatók bizonyos kategóriáinak mentességét azok befizetése alól. A nyugdíjrendszer pénzügyileg fenntartható és a végrehajtótól független átalakításával helyreállna az alapba vetett bizalom, nőne a biztosítottak száma és a kifizetések összege…

Van-e jövőjük a fiataloknak Szerbiában, ahol nyomorúságos nyugdíjak várják őket? – kérdezi Jovan Tamburić, a Katonai Nyugdíjasok Szakszervezetének elnöke.

TAKÁCS Magda