AleksandarVučić köztársasági elnök bejelentette, hogy hamarosan nyolc-kilenc százalékos nyugdíjemelés lesz, ami további 40 euróval növelné a jelenleg 426 eurós átlagnyugdíjat.

„A nyugdíjasok nagyon elégedettek lesznek, mert még az év vége előtt jelentős nyugdíjemelést kapnak. Tartozunk nekik ezzel, mert a nyugdíjak nem követték a bérek emelkedését” – mondta Vučić.

Három nyugdíjasszervezet (a Szerbiai Nyugdíjas Egyesület, a Nyugdíjas Szakszervezet és a Függetlenség Nyugdíjas Szakszervezet) levelet küldött Đuro Macut miniszterelnöknek, ebben találkozót kérnek tőle, hogy rámutassanak a nyugdíjasok rossz helyzetére, ugyanis szerintük körülbelül egymillió nyugdíjas került egzisztenciálisan veszélybe az élelmiszer-, energia-, lakhatási és gyógyszerárak emelkedése miatt. A három egyesület indítványozza, hogy október 1-jétől 10 százalékkal emeljék a nyugdíjakat, ami összesen 13,4 százalékos növekedést jelentene az idénre. A levélben az is olvasható, hogy a nyugdíjak csak akkor tarthatnak lépést a bérek növekedésével a következő két évben, ha évente 15–18 százalékkal emelkednek.

A nyugdíjak jelenleg jóval alacsonyabbak, mint a bérek. Az átlagnyugdíj körülbelül 50 600 dinár, tehát az átlagfizetés kevesebb mint 50 százaléka. A nyugdíjasszervezetek évek óta kérik, hogy a járandóság a fizetés legalább 60 százaléka legyen. (2012 óta az átlagbérek nominálisan 150 százalékkal, míg a nyugdíjak körülbelül 100 százalékkal növekedtek.) A 2014-ben bevezetett és 2018-ig tartott költségvetési konszolidációval (nyugdíjcsökkentéssel) és azzal, hogy elmaradt a járandóság évi kétszeri kiigazítása, a költségvetési konszolidáció kb. 74,58 milliárd dinárba, azaz 612,4 millió euróba került a nyugdíjasoknak.

A három nyugdíjasszervezet végső célja, hogy az átlagnyugdíj 2027 végére elérje a szerbiai átlagkereset legalább 55 százalékát. Követelésük teljesítése nemcsak a kormánytól függ: a Nemzetközi Valutaalappal kötött megállapodás nem vezet be ugyan új szabályokat a nyugdíj emelésére vonatkozóan, de kötelezi a kabinetet, hogy szigorúan tartsa be a 2022-ben elfogadott költségvetési szabályokat. A legfontosabb szabály az, hogy a közszféra béreire és nyugdíjaira fordított teljes kiadás nem haladhatja meg a bruttó hazai termék (GDP) 10 százalékát. Ezen kereteken belül a nyugdíjak kiigazításának módja a nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított jelenlegi arányától függ. A nyugdíjszakértők szerint két forgatókönyv lehetséges: ha a nyugdíjkiadások a GDP 10 és 10,5 százaléka között vannak, a nyugdíjakat a „svájci képlet plusz” szerint igazítják ki, azaz az átlagbérnövekedés 50 és az infláció növekedése 50 százalékának összegével.

Ha a nyugdíjkiadások meghaladják a GDP 10,5 százalékát, életbe lép a védőmechanizmus. Ebben az esetben a nyugdíjakat csak a fogyasztói árak növekedéséhez igazítják. A kormány lényegében elkötelezte magát amellett, hogy a nyugdíjak jövőbeni emelését automatikusan a gazdaság állapota fogja meghatározni – amit az IMF legutóbbi nyilatkozata is megerősített. A hatóságok kötelezték magukat, hogy tiszteletben tartják a nyugdíjak képlet szerinti kiigazítására vonatkozó költségvetési szabályt, és elkerülik az eseti nyugdíjemelést. Az IMF elemzése rávilágít a nyugdíjak emeléséről szóló esetleges döntéseket övező hosszú távú kockázatokra és kihívásokra, amelyek elsősorban a kedvezőtlen demográfiai trendek és az államháztartásra nehezedő növekvő nyomás miatt következnek be. A Valutaalap rámutat arra, hogy Szerbia, akárcsak Európa többi része, komoly demográfiai kihívásokkal néz szembe. Az IMF előrejelzései szerint várhatóan a közép-, kelet- és délkelet-európai régióban a nyugdíjkiadások 2030-ig a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 1,25 százalékával fognak növekedni évente. Az IMF figyelmeztet, hogy a régió – a fejlett gazdaságokkal ellentétben – a következő 25 évben a népesség 10 százalékos csökkenésével is szembesül, ami tovább növeli a nyugdíjrendszer fenntarthatóságára nehezedő nyomást.

 TAKÁCS Magda