A Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap júniusban közzétett statisztikai adatai alapján márciushoz képest áprilisban 0,10 százalékkal csökkent az öregségi, 0,24 százalékkal a rokkantsági, 0,25 százalékkal a családi nyugdíjasok száma. A dolgozói átlagnyugdíj 29 668 dinár, a legkisebb 15 113 dinár. Több mint 160 700-an (58,77%) az utóbbinál kevesebbet kaptak. A 99 051 iparos nyugdíjból 13 331 nem érte el a 15 133 dinár legkisebb járandóságot. Az alap a 168 085 földműves nyugdíjból 27 005-öt kisebb összegben fizetett ki a 11 881 dinár legkisebb járandóságnál. A földművesek 89,97 százalékának a juttatása nem haladta meg a 11 8812 dinár átlagnyugdíjat.
Vajdasági adatok: a 417 777 öregségi nyugdíjas 62,5 százalékának átlagnyugdíja 30 838,74 dinár. A rokkantnyugdíjasok száma (áprilisban) 64 320 volt, átlagnyugdíjuk 26 644,12 dinár. 92 209-en kaptak családi nyugdíjat, átlagban 22 322 dinárt. A legrosszabb helyzetben továbbra is a földművesek vannak.
Branislav Nedimović jelenlegi mezőgazdasági miniszter május végén bejelentette, hogy készülnek a mezőgazdasági nyugdíjasokra vonatkozó reformra. A Nova Varošban tett látogatása során rámutatott, hogy hamarosan megoldódnak a földművesek 30 éve húzódó nyugdíj- és rokkantsági biztosításhoz kapcsolódó problémái. A földművesek 2 milliárd euró járulékadóssággal tartoznak. Sokuknak kis gazdaságuk van, nem kapnak nyugdíjat, és orvoshoz sem fordulhatnak. Olyan rendszerre van szükség, amely segít nekik, és követi a világmegoldások példáját. Valószínű, hogy ez a téma is napirenden szerepel a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) folytatott tárgyalásokon. A testülettel online felülvizsgálják a Szerbia és az IMF közötti megállapodást, a koronavírus-járvány okozta gazdasági intézkedések és a költségvetési intézkedések végrehajtását, valamint a Szerbia 2025 nevet viselő beruházási programot. Az új kormány megalakulása előtt a jelenlegi hatalom arra számít, hogy az IMF-fel kötött megállapodás felülvizsgálata után minden gazdasági tevékenység felgyorsul.
A nyugdíjakról (egyelőre) az illetékesek hallgatnak. A választások előtt csak azt ismételgették, hogy 2025-ig 420-440 euróra növelik a járandóságot. Szinte biztosra vehető, hogy a négy évig alkotmány- és törvényellenesen elvett nyugdíjak visszafizetését sem a mostani, sem a leendő kormány nem tervezi!
Nyugdíjkifizetés
Az iparosoknak július 2-án fizetik a júniusi ellátmányt. A földművesek folyószámlájára szombaton érkezik a pénz, a postások hétfőtől kézbesítik a múlt havi járandóságot. A dolgozói nyugdíjat 10-én a bankok, a posta 11-én fizeti. Akiknek a postás viszi, 11-étől számíthatnak a pénzükre.
„Orosz nyugdíjasok” figyelmébe
Az Oroszországi Föderáció elküldte Szerbiának a területén kívül lakóhellyel rendelkező személyek nyugdíjainak és egyéb szociális juttatásainak kifizetési részleteit, amely ideiglenes jellegű, és a 2020. március 1. és 2020. június 30. közötti időszakra vonatkozik. E rendelet szerint azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek a nyugdíjfizetés meghosszabbításához szükséges dokumentumok érvényességi ideje a jelzett időtartam alatt lejárt, a biztosító életbenléti bizonylat nélkül átutalja a járandóságot.
A Szerb Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező személyek esetében, akik 2020 márciusa előtt megerősítették az élet tényét (a legtöbb országban a koronavírus-járványhoz kapcsolódó korlátozó intézkedések bevezetése előtt), az orosz nyugdíjakat a megállapodásnak megfelelően fizetik ki.
Júliustól az életbenléti dokumentumok benyújtása után a megállapodás végrehajtására vonatkozó közigazgatási egyezményt alkalmazzák.
Az Orosz Föderáció értesítette Szerbiát, hogy 2019 óta fokozatosan módosítják a nyugdíjbiztosítást. A reform 2028-ban fejeződik be. A nyugdíjkorhatárt öt évvel növelték, így a nők esetében ez most 60, a férfiak esetében pedig 65 év.
Az Orosz Föderáció rendeleteivel összhangban az öregségi nyugdíjhoz való jog megszerzésére vonatkozó kérelmet a nyugdíjazás feltételeinek teljesítése előtt lehet benyújtani, de legkorábban egy hónappal a nyugdíjazási feltételek teljesítése előtt.
A feladatok közösek
A Szakszervezetek Szövetsége kongresszusának egyik témája a nyugdíjasok élete, anyagi és társadalmi helyzete volt. A szervezet leszögezte: ha folytatódik a nyugdíjasokkal szembeni politika, várható, hogy mindaddig csökken a juttatás, amíg nem éri el a szociális segély szintjét.
A volt alkalmazottak és szakszervezeti tagok kiszolgáltatott helyzetű tagjait kombinált kockázati tényezők kísérik: öregség, szegénység, betegség, magány és elszigeteltség. Az elöregedésről szóló korábbi nemzeti stratégia (2006–2015) végrehajtásának elmulasztásával és egy új stratégia hiányával megalázták a nyugdíjasokat. A felhalmozódott probléma miatt az Önálló Szakszervezetek Szövetsége követeli a nyugdíj- és rokkantsági biztosításról szóló új törvény meghozatalát, azt, hogy az állam hagyja abba a Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Alap pénzeszközeiből épített létesítmények értékesítését, módosítsa az alap vagyonkezelési szabályzatát, adja vissza az alapnak az összes eszközét.
A hatalom változtassa meg a Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Alap igazgatótanácsának összetételét. Az állam képviselői mellett kapjanak helyet benne a munkavállalók (biztosított személyek) és a nyugdíjasok is.
A nyugdíj- és rokkantsági biztosítási alapból távolítsanak el minden nyugdíjjelleg nélküli ellátást. Határozzák meg a nyugdíjak elkobzott részének visszatérítési mechanizmusát, amelyet a nyugdíjak kifizetésének módjáról szóló alkotmányellenes törvény alapján csökkentettek, mivel a nyugdíj nem jótékonysági kategória, hanem munka révén megszerzett tulajdonjog.
Nyugdíjas tagjainak gazdag munka- és élettapasztalatait felhasználva a Szakszervezetek Szövetsége továbbra is teljes mértékben támogatja a Nyugdíjasok Szakszervezetének jelenlegi tevékenységeit, mivel ezek a feladatok közösek.
TAKÁCS Magda
