A tavalyi jobb gazdasági és társadalmi környezetben a nyugdíjasok kedvezőbb helyzetre számítottak. A járandóság összehangolása elmaradt, nemcsak tavaly, hanem 2018-ban is, holott a nyugdíjak túlnyomó többsége kevés a méltóságteljes élethez. A tagság elvárta, hogy 2019-ben végre elkezdjék rendezni a kártalanítást. A Tartományi Nyugdíjas Szövetség a tagság követelésére többször emlékeztette az illetékeseket: az alkotmánybíróság 2015. szeptember 25-ei közleményében megerősítette, hogy a nyugdíjbiztosítási törvény alapján szerzett, járulékkal lefedett juttatás a nyugdíjasok tulajdona (vagyona), és amennyiben közérdekre hivatkozva csökkentik vagy korlátozzák, a piaci értékének megfelelően kártalanítani kell az érintetteket. Ez ügyben nem kérdéses az államháztartás stabilitásának veszélyeztetése nélküli visszafizetés. A Tartományi Nyugdíjas Szövetség a szerbiai szövetséggel közösen megfogalmazott követelését továbbította az illetékeseknek. Ugyancsak felhívták a figyelmet arra, hogy 2012 közepétől a gazdasági és pénzügyi stabilizáció eléréséig a nyugdíjakat nem vagy csak részben hangolták össze a pénzhígulással, ami reálérték-csökkenéshez vezetett. A jó gazdasági és pénzügyi eredmények lehetővé teszik a helyzet javítását.
A végrehajtó bizottság értékelte a nyugdíjak tavalyi alakulását és a nyugdíjasok szociális helyzetét is. Decemberben az átlagellátmány 26 366 dinár volt (kategóriák szerinti megoszlás: öregségi 28 360 dinár, rokkantsági 24 791 dinár, családi nyugdíj 21 091 dinár, a földműves átlagnyugdíj 11 265 dinár, az öregségi 11 636 dinár, a rokkantsági 12 009 dinár, a családi pedig 8230 dinár).
A legkisebb dolgozói és iparosnyugdíj tavaly 14 338 dinár volt, 290 325-en kaptak ennyit. A Nyugdíjbiztosítási Alap 153 822 a földműves nyugdíjasnak havonta 11 272 dinárt folyósított. A nyugdíjasok 26 százaléka (444 147-en) a legkisebb nyugdíjat kapta. 58,9 százalékuk juttatása nem haladta meg a tavalyi 26 336 dináros átlagot.
Ha ezeket az adatokat összehasonlítjuk a tavalyi 37 ezer dináros minimális fogyasztói kosárral, világos képet kapunk a nyugdíjasok anyagi és szociális helyzetéről – hangzott el az ülésen.
Az idei teendőkről
A Szerbiai Nyugdíjas Szövetséggel együttműködve követelik az illetékesektől:
- A nyugdíjbiztosítási rendszer tökéletesítését, nevezetesen: törvénnyel szabályozzák, hogy a nyugdíjkiadások ne csökkenhessenek a bruttó hazai termék 10 százaléka alá, és hogy az átlagnyugdíj ne lehessen kisebb az átlagbér felénél.
- Hozzák meg a piaci értéknek megfelelő kártalanítási programot.
- A Tartományi Szövetség hatékonyabb egészségügyi szolgáltatásokat szorgalmaz. A reprezentatív nyugdíjas szövetségnek legyen képviselője az Egészségbiztosítási Alap igazgatótanácsában, ami az intézmény törvényes kötelezettsége, ugyanis a nyugdíjasokat évek óta nem képviseli senki.
- Az érdekszövetség kezdeményezi, hogy a kormány, illetve a szakminisztérium kétszerezze meg a nyugdíjasok társadalmi életszínvonalára szánt összeget (a járulékbevétel 0,1 százaléka helyett legyen 0,2 százalék).
Az ülésen elhangzott, hogy az úgynevezett svájci összehangolás módosítását és a kártalanítást sürgetni kell, mert ha a parlamenti választásokig nem születik megoldás, fennáll a veszély, hogy nem lesz belőle semmi!
A nyugdíj melletti munkával szerzett szolgálati idő elismeréséről
Topolya környéki kisiparos olvasónk 2017 októberében ment öregségi nyugdíjba. Utána még hét és fél hónapig dolgozott saját cégében, és 25 ezer dinár bére után befizette az adókat és a járulékokat – az egészségbiztosítási kivételével, mert azt nem kellett. Az ideiglenes nyugdíjvégzés után január közepén megérkezett a végleges, sőt néhány nappal ezelőtt a felszólítás, hogy fizessen vissza körülbelül 8 ezer dinárt. Felháborodva mesélte telefonon, nem elég az, hogy alapnyugdíjába nem számították be a nyugdíjazása utáni hét és fél hónapot, hanem még visszamenőleg pénzt is kérnek tőle! Mitévő legyen, hova forduljon? A nyugdíjbiztosító fiókintézetében nem kapott magyarázatot a kérdésére, mondta.
Válasz: Jelica Timotijević, a köztársasági nyugdíjbiztosító kommunikációs igazgatója a következő magyarázatot adta: A nyugdíjazás utáni szolgálati időt – a befizetett járulékok ellenére – csak akkor számítják be az alapnyugdíjba, ha legkevesebb 12 hónapig tartott. Olvasónk megteheti, hogy négy és fél hónapig tovább dolgozik – most már a fia cégében –, hogy meglegyen a teljes egy év, és utána kéri az ellátmányának újraszámolását. Timotijević felhívta a figyelmet, hogy ha a biztosító másodszorra kisebb nyugdíjat állapít meg, mint amekkora a végleges végzésben volt, a kérelmezőnek joga van a nagyobbat választani. Az ideiglenes és végleges nyugdíjvégzésben feltüntetett különbözetet vissza kell fizetnie, illetve mindaddig levonják a járandóságából, amíg az adósság fennáll. Az alap helyi kirendeltségében megállapodhat a visszafizetés ütemében.
TAKÁCS Magda
