Szerbiában sokszor nincs hol leadni a lejárt szavatosságú gyógyszereket – Több száz tonna gyógyszerészeti hulladék vár megsemmisítésre

A hulladékkezelési törvény értelmében a gyógyszertárak kötelesek átvenni a lejárt, illetve fel nem használt gyógyszereket, azok megsemmisítési költségeit pedig a gyártónak kellene állnia. Az előírások ellenére a gyógyszerek nagyon sok helyen mégis a szemétben vagy a lefolyóban kötnek ki. Egyrészt azért, mert a polgárok közül sokan nincsenek tisztában a szemétbe dobott gyógyszerek veszélyeivel, másrészt azért, mert hiába szeretnék, sok helyen egyáltalán nincs hol leadniuk őket.

Szabadkán ugyanis jelenleg most ez a helyzet. A lakosság megszokta, hogy lejárt vagy fel nem használt gyógyszereit bizalommal visszaviheti a Szabadkai Gyógyszertárakba, amely átvette, tárolta, majd elszállíttatta őket. Erre azonban egy ideje nincs már lehetőség. Mint azt megtudtuk, a Szabadkai Gyógyszertárak – amely kirendeltségeinek többségét a Galen Pharm vette bérbe, már a fennmaradt saját patikáiban sem veszi át a gyógyszereket.

Ljiljana Kalinić, а Szabadkai Gyógyszertárak gyógyszertári hulladékkal megbízott gyógyszerésze a Szabad Magyar Szónak azt mondta, jó ideje nem tudják átvenni a gyógyszereket, mert ezt az utasítást kapták „fentről”, méghozzá a Covid–19-járványra hivatkozva. Kérdésünkre, hogy milyen összefüggés van a járvány és a gyógyszerek átvétele között, illetve hogy milyen magyarázattal szolgáltak az utasítás kiadásakor, az illetékes azt válaszolta, nem kaptak magyarázatot, csak utasítást.

A szakember kérdésünkre, miszerint mit tegyen az a polgár, aki becsületesen és a törvényeket tiszteletben tartva biztonságos helyre szeretné helyezni a veszélyesnek minősülő hulladékot, azt mondta, mindenkinek azt tanácsolja, továbbra is tartsa otthon, elzárva, biztonságos körülmények között, hogy senki se férhessen hozzá, és várja ki, hogy újra megteremtődjenek a feltételek az átadásra. Azt is javasolja, ne vásároljunk előre és többet bizonyos gyógyszerekből, így nem áll fenn a veszélye, hogy lejár a szavatosságuk, mielőtt még szükségünk lenne rájuk. Egy 2015-ös felmérés szerint a polgárok 77,3 százaléka a szennyvízelvezetőbe vagy a szemétbe dobja a gyógyszereket, 15,2 százalékuk pedig otthon őrzi azt.

 Zentán átadható a lejárt gyógyszer

A zentai Apolo Gyógyszertár tulajdonosa, dr. Szabó Szilvia azonban azt mondta, az Apolo patikáiban leadhatók a gyógyszerek, azokat ők megfelelően tárolják, majd átválogatják, és félévente elszállíttatják megsemmisítésre. A költségeket viszont, hiába írja elő a törvény másként, nekik kell állniuk. Véleménye szerint ez fékezi a szabályok betartását.

– A gyógyszertárainkban van egy gyűjtőhely, itt elfogadjuk a lejárt, illetve fel nem használt gyógyszereket. Az azonban, hogy a megsemmisítés költségeit a gyártó állja, tudomásom szerint nem igaz, hiszen tőlünk sem ingyen szállítják el az összegyűlt gyógyszereket. Mindazokat, amelyeket a polgárok átadnak, illetve amely a gyógyszertárban marad, és esetleg lejár a szavatossága, mi összegyűjtjük, majd egy céggel szállíttatjuk el, méghozzá 5 eurós kilogrammonkénti áron. Minden bizonnyal, ha lenne támogatás, az állam hozzájárulna esetleg az elszállítás és a megsemmisítés költségeihez, akkor a gyógyszertárak közül is többen vállalnák ezt a feladatot – emelte ki Szabó Szilvia.

A zentai Apolo saját maga vállalja ezt a költséget, ahogyan néhány gyógyszergyár és gyógyszereket, étrend-kiegészítőket forgalmazó cég is. Az általános hozzáállás azonban a magángyógyszertárak részéről az, hogy ők nem vállalják ezt.

Mi számít gyógyszerészeti hulladéknak?

Olyan gyógyszerek, amelyek már nem felhasználhatók – a legtöbb esetben lejárt szavatosságúak, illetve azok, amelyeket nem használtak fel, de visszahoztak az ügyfelek. Szerbiában évente 70 ezer tonna veszélyes hulladék keletkezik, ebből 6700 tonna szilárd és több mint 7500 tonna folyékony gyógyászati melléktermék, gyógyszer- és vegyszerhulladék.

Milyen hatással vannak a gyógyszerek a környezetre?

Kétféleképpen kerülnek gyógyszerek, illetve gyógyszermaradványok a természetbe: vizelettel, illetve széklettel, továbbá amennyiben a lefolyóba vagy szemétbe dobjuk. Ha a lefolyóba kerül, szinte biztos, hogy eljut a folyókba, tavakba, a víztisztítóink ugyanis nincsenek felszerelve olyan műszerekkel, amelyek ezeket a gyógyszermaradványokat kiszűrnék.

Törvény és szabályzatok – papíron léteznek, a gyakorlatban nem működnek

A nem világos törvény és szabályozások miatt továbbra is kevés gyógyszertár vállalja a gyógyszerhulladék visszavételét. Ennek ellenére az előírások szerint kötelesek lennének meghatározni, hogy gyógyszertáruk melyik kirendeltségében lehet leadni a lejárt gyógyszereket, minderről pedig értesíteni is kötelesek az ügyfeleket. A gyakorlatban viszont a legtöbb esetben a gyógyszertáraknak nincs elegendő terük a gyűjtésre, kis helyiségeket bérelnek. Emellett természetesen az is gond, hogy hiába írja elő a törvény, hogy a megsemmisítés költségeit a gyártónak, illetve a forgalmazónak kell állnia, ez a gyakorlatban egyáltalán nem működik, így azt a gyógyszertárak vállalják magukra, ha magukra vállalják. Továbbá hiányzik az ellenőrzés is, vagyis senki sem vizsgálja rendszeresen, hogy a gyógyszertárak eleget tesznek-e kötelességüknek.

A lejárt szavatosságú gyógyszerek begyűjtéséhez külön engedély szükséges, és erre van is engedélye néhány vállalatnak Szerbiában. Ők kötnek szerződést a gyógyszertárakkal, majd szállítják el, illetve viszik külföldre a fel nem használt gyógyszereket, hiszen Szerbiában nincs egyetlen megsemmisítő sem. Szerbiában tíz évvel ezelőtt mintegy 200 tonnányi tárolt, lejárt gyógyszerhulladék volt. Megsemmisítésre Magyarországra vagy Ausztriába szállítják ki a gyógyszert, amely művelet fajtájától függően 5-10 euróba kerül kilogrammonként.

 Mit mond a minisztérium?

Kérdéseinkkel felkerestük a környezetvédelmi és az egészségügyi minisztériumot, január 4-én elküldött levelünkre lapzártánkig nem érkezett válasz.

Mi lehet a megoldás?

Egy, Újvidéken 2020-ben végzett felmérés szerint megoldás lehet az, ha a hulladékudvarokban is kijelölnének egy helyet a gyógyszerek begyűjtésére és nem csak a gyógyszertárakra rónák ezt a terhet. Érthetőbben meg kellene határozni, hogy kik azok, akik begyűjthetik a gyógyszereket, és kötelezővé kellene tenni, hogy minden településen legalább egy gyógyszertár vállalja a gyűjtést. Mindaddig, amíg nincsenek konkrét szabályok, illetve az alapokat is csak papíron olvashatjuk, a gyakorlatban ritkán alkalmazzuk, rendszerbeli megoldásra hiába várunk.

 TÓMÓ Margaréta