Megszűnt a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ, de valójában Lovas Ildikó befolyását szüntette meg a Vajdasági Magyar Szövetség

A Magyar Nemzeti Tanács február 23-i ülésén elfogadták a Szekeres László Alapítvány új Alapszabályát, ennek értelmében megszűntek az alosztályok, az általános osztály és a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ (VM4K). Az ígéretek szerint a tevékenységeket folytatja a Szekeres László Alapítvány. A VM4K-t, amiről kevesebb, mint egy évvel ezelőtt még dicshimnuszokat zengtek, egyetlen tollvonással megszüntették, s mindenki tisztában van a miérttel: a Lovas Ildikó koordinálásával vezetett központot pont a vezető személye miatt kellett lapátra tenni.

Pásztor Bálint már akkor jelezte, hogy várhatóan tisztogatások lesznek, amikor megbízott elnöki státust kapott a pártban. Első interjújában ezen a pozíción arról beszélt, hogy „a jövőben senki sem fog nagyobb befolyással rendelkezni, mint az általa betöltött tisztség lehetővé tesz”. Egyértelmű volt a Lovas-befolyásra való utalás már akkor is.

A VM4K alakulása

A Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ 2017-ben nyílt meg. Pásztor István a megnyitón 2017-ben azt mondta „napra pontosan egy évvel ezelőtt járt Szabadkán Balog Zoltán, ekkor született döntés a képzőközpont kiépítéséről. A VMSZ elnöke szerint csakis szakmai és szakértői megfontolások alapján, de józan ésszel, a közösség erejéhez, méretéhez, kitapintható szándékaihoz alakítva vágtak bele a fejlesztésekbe”.

A VM4K egészen a végleges dokumentum elfogadása előtt alappillére volt a vajdasági magyar kulturális stratégiának. A bizottság és a Magyar Nemzeti Tanács elé már a javított dokumentum került. Míg az előzőben több mint 50 alkalommal, az utóbbiban egyetlenegyszer sem szerepel a VM4K. Helyére a Szekeres László Alapítvány került.

A VM4K-ról mondták

Pásztor István, a VMSZ elnöke (2022 szeptemberében): Az elmúlt években az az intézményrendszer, amelyik ezeknek a falaknak a keretein belül működik, egy új színfoltja a vajdasági magyar közéletnek, politikai életnek, kulturális életnek, azt bizonyítja, hogy nem kizárólagosak vagyunk, hanem nyitottak vagyunk, azt bizonyítja, hogy aki minket elfogad és megbecsül, azt mi is elfogadjuk és megbecsüljük, azt bizonyítja, hogy mindenki irányába nyitottsággal állunk, és hogyha ezt kapjuk vissza, akkor partnerkapcsolatot tudunk építeni a közösség építése érdekében, még akkor is, hogyha nem éppen mindenben értünk egyet — zárta szavait Pásztor.

Fremond Árpád, a Magyar Összefogás listavezetője (2022 szeptemberében): A központ űrt tölt be, és olyan közösségépítő tevékenységet folytat, amely nagyon hiányzott ennek a közösségnek. Egy olyan időszakhoz érkeztünk, amikor az újabb célok kitűzése előtt meg kell vizsgálni, hogy jelenleg hol állunk. Mindehhez megfelelő szakmai háttérre, kutatásokra és iránymutatásra van szükség. A VM4K ebben tud majd segítségére lenni az új összetételű Magyar Nemzeti Tanácsnak.

Pásztor István, amikor sorozatban ötödször is pártelnöknek választották (2023 májusában): A VM4K megkerülhetetlen intézményünkké nőte ki magát, lüktető, változatos műsorpolitikájával megkerülhetetlen színfoltja a térség kulturális életének. Közvéleménykutatói tevékenysége és az Előretolt Helyőrség idestova öt éve történő, minden ellenszelet leküzdő kiadása elismerést érdemlő teljesítmény.

A VM4k szerepelt a Magyar Összefogás 2022-es választási programjában is. A Magyar Összefogás honlapján ezt írják az intézményről:

„A VM4K az alkalmazott tudás, a nemzeti kulturális örökség és érték egyik nagyon fontos vajdasági helyszíne, ahol a Magyar Nemzeti Tanács oktatásfejlesztési és kulturális stratégiájával összhangban olyan infrastruktúra áll rendelkezésre, amely alkalmas kizárólag a magyar nyelvhez köthető képzések, tovább- és átképzések megszervezésére, a szerzett tudás gyakorlati alkalmazására és közösségi hasznosítására, valamint kulturális rendezvények és közösségi események lebonyolítására. A négyszintes épületben hat korszerűen felszerelt, 25–30 írólapos székkel, továbbá egy-egy okostáblával, fehértáblával ellátott tanterem, egy számítógépterem, egy olvasóterem-könyvtár, több irodahelyiség, két szinten és az udvaron társalgó, tanulmányi osztály és az alagsorban egy fiatalok számára kialakított klubhelyiség segíti a képzést, valamint a kellemes és hasznos időtöltést. A központnak otthont adó egykori Donát Mór-féle, műemlék jellegű szabadkai épület megvásárlását és felújítását Magyarország Kormánya, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága és az Emberi Erőforrások Minisztériuma támogatta.”

Józsa: Leszámolásról van szó

Lovas Ildikó író politikai szerepét és a vajdasági magyar közéletben betöltött pozícióját nagyon nehéz megragadni, hiszen többnyire informális hatalmával élve, szürke eminenciásként végezte tevékenységét, írta Pressburger Csaba az Észverés szerkesztője. Nyílt titoknak számított, hogy Lovas volt az értelmi szerzője és eldöntője leváltásoknak és kinevezéseknek, kitiltásoknak és lejáratásoknak, cenzúrázásnak és propagandának.

A kevés nyíltan felvállalt projektjének egyike – és talán a legfontosabbika – a 2017-ben alakult Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ, ismertebb nevén a VM4K volt. Ezt a VM4K-t vezette Lovas Ildikó – és ezt a korábban „megkerülhetetlenként” és „stratégiai jelentőségűként” emlegetett intézményt szüntették meg egy tollvonással a Magyar Nemzeti Tanács ülésén. Politikai kegyvesztetté vált Pásztor István VMSZ-elnök halála után Lovas Ildikó? Milyen mértékű lesz a tisztogatás a vajdasági magyar pártelitben és holdudvarban? Ezekre a kérdésekre próbált választ találni Pressburger Józsa László ügyvéddel, a Magyar Nemzeti Tanács korábbi elnökével, a Vajdasági Magyar Szövetség egykori elnökségi tagjával, a Szekeres László Alapítvány volt kuratóriumi elnökével, aki szerint azok a leszámolások, egzisztenciális típusú ellehetetlenítések, amelyekben Lovas jelen volt, megszűnhetnek.

„Tudni kell, hogy Pásztor István minimum esernyőként funkcionált Lovas tevékenysége felett. Ez az esernyő nem létezik a továbbiakban. Olyan helyzet állt elő, amelyben kritika is érhette, visszalapozás is történhetett” – fogalmazott Józsa. Szerinte ami történik, vagyis hogy kitöröltetett a cégtábláról annak az intézménynek az elnevezése, amely Lovas nevéhez fűződött, hatással lehet arra, hogy a programok mennyisége, minősége kapcsán lesz megtorpanás, ezt a jövő mutatja majd meg.

„Annyi bizonyos, hogy itt direkt leszámolásról van szó.”

A Magyar Nemzeti Tanácstól kérdeztük

Miután a Magyar Nemzeti Tanács egyik pillanatról a másikra kitörölte a közvitán szereplő kulturális stratégia egyik alappilléreként emlegetett VM4K-t, valamint a Szekeres László Alapítvány alapszabálya módosításával tulajdonképpen teljesen megszüntette az eddig alosztályként működő központot, szerettük volna megtudni a nemzeti tanács elnökétől, hogy:

  • Ki adta be a kérvényt, hogy sürgősségi eljárással kerüljön elfogadásra a kulturális stratégia és a Szekeres László Alapítvány alapszabályának módosítása?
  • Miért volt arra szükség, hogy ezeket sürgősségi eljárással fogadják el?
  • A Szabadkai Magyar Rádiónak adott interjújában úgy fogalmazott: „tanácsunk szorosabbra tudja fűzni a kapcsolatot ezzel a szervezettel”. Milyen jövőbeli elképzeléseik vannak az együttműködés kapcsán? Miért volt szükség a VM4K megszüntetésére ahhoz, hogy a kapcsolatot szorosabbra fűzzék?

Fél órával a megküldött kérdéseinket követően választ is kaptunk a nemzeti tanács sajtószolgálatától, mégpedig, hogy nem kívánnak élni a lehetőséggel.

Ezt követően közérdekű adatigényléssel folyamodtunk a nemzeti tanácshoz, és elkértük a kulturális bizottság legutolsó ülésének jegyzőkönyvét is. Ezt a törvény értelmében 15 napon belül kötelesek megküldeni.

A Szekeres László Alapítványnak is elküldtük a kérdéseinket:

  • Miért kellett sürgősségi eljárással megszüntetni az Alapítvány alosztályát, a VM4K-t? Mi indokolta ezt a döntést, mikor határozott erről az alapítvány vezetése?
  • Minden programot tovább visz-e az Alapítvány? Vagyis továbbra is megrendezésre kerülnek-e a képzések, a foglalkozások, lesz-e idén is Nyárhangoló fesztivál?
  • A megszűnés érinti-e a munkahelyeket? Összesen hány alkalmazottja volt az VM4K-nak, amit most a SZLA vesz át?
  • Továbbra is a mostani helyén marad a székház, csak az alapítvány neve alatt fut?
  • Volt-e a VM4K-nak külön költségvetése, amennyiben igen, az mekkora volt, és mostantól arról is a Szekeres László Alapítvány visel-e gondot?

Kérdéseinkre, mint telefonon válaszolták, egyelőre nem szeretnének felelni.

Lovas Ildikó előbb igent, majd nemet mondott

Megkerestük Lovas Ildikót, a VM4K volt programkoordinátorát is. Azt kérdeztük tőle:

  • Mikor szerzett arról tudomást, hogy a Magyar Nemzeti Tanács megszünteti a VM4K-t? Mi volt az első reakciója?
  • Mit gondol, a Szekeres László Alapítvány képes lesz teljes mértékben átvenni a VM4K feladatait, és továbbvinni azokat?
  • Az új felállásban megmarad-e a koordinátori szerepe, vagy más pozíción lesz majd?
  • Az MNT ülésen igennel szavazott a Szekeres László Alapítványt érintő, összevont napirendi pontokra. Nem találja furcsának, hogy mint a VM4K koordinátora igennel szavazott az intézmény megszüntetésére?
  • A Magyar Nemzeti Tanács kulturális stratégiája tervezetében ötvennyolcszor szerepelt a VM4K, míg az elfogadott stratégiában egyetlenegyszer sem. A kulturális bizottság, amelynek ön az elnöke, már úgy fogadta el a módosítások után a dokumentumot, hogy abban nem szerepelt a VM4K egyetlenegyszer sem?

Lovas Ildikó e-mailes megkeresésünkre válaszolva elmondta, szívesen válaszol a kérdéseinkre, azonban később betegségre hivatkozva nem tudta tartani a lapzárta határidejét, és végül nemet mondott.

Lovas Ildikóról írták

A VM4K megszüntetése és Lovas Ildikó félreállítása kapcsán többen is „megszólaltak” a közösségi oldalakon.

Szerbhorváth György szociológus, publicista többek között felteszi a kérdést:

„Mit tesz a párt a saját embereivel, ha változnak a körülmények? A forradalom megeszi saját gyermekeit? […] Egy emberi tragédia zajlik előttünk: egy író bemegy a politikába, elkapja a hatalom, intézkedik, behülyül. Óhatatlanul bukik is (talán, nem tudjuk a mértéket). Vérig sértett sokakat, lealázott, feudális technikákat alkalmazott. Egyszerűen bonyolult életút ez. A zsánerképet a végére írom meg, ebből talán érzékelhető a zavarodottságom is. Ildi felhívott 1999. áprilisában, bár erről már szóltam, hogy jön hozzám a fiával, a Deák téri buszállomáson várjam. Mondtam, hogy hát én Ficsku Pálnál lakom menekültként, de hát ez van, menjek. S mentem a Szentkirályi utcában, ráfutok Esterházy Péterre, szál ki a zöld Suzukijából. Mondom, én én vagyok, mivel már telefonoztunk, kérte, magyarázzam el ezt a Szerbia elleni NATO-bombázást. Épp egy vajdasági magyar színházi előadásra megy, monda, nem jössz? Hát, mondom, menekültekért megyek, vagy nem is tudom, Lovas Ildi Szabadkáról. EP ezt így nem értette, menekült, buszállomás, mi van, gyerek is, hova? Annyit mondott, Lovas Ildi, hát az egy jó szabadkai író. Itt tartottunk 25 éve, most meg itt.”

Losoncz Márk filozófus azt írta, „nem könnyű megérteni, hogy pontosan mi történik. És ez a baj szerves alkotóeleme, a transzparenciahiány, hogy a sorsdöntő és a közösség számára nem kis részben érthetetlen döntéseket zárt ajtók mögött hozták meg. Már megint, még mindig. De az immár végképp világos, hogy olyan ember foglalta el a közösségünk legkiemelkedőbb hatalmi pozícióinak sorát, aki nem csupán összközösségi vagy legalább helyi szintű, hanem még csak párton belüli támogatottsággal sem rendelkezett. Mármint semennyivel. És a végére még a semminél is kevesebbel. Sőt, rengeteg esküdt ellensége volt, a pártban is. Csakugyan színtiszta szürke eminenciásként grasszált. Gyanítottuk persze, de immár kristálytiszta minden. Bődületes politikai kulturálatlanság, elvtelenség, formátum- és empátiahiány. Folytonos haszonhúzás és gyűlöletszítás. Mindennemű közösségre mérgező hatással lenne az ilyen állapot. Mérgező is volt. Nem kicsit, nagyon.

De vajon lesz-e így valaha is egyetértés legalább az alapelveket illetően? Lesz-e valaha is szabad mikroverzumunk nekünk, vajdasági magyaroknak? Árkok betemetése, a polarizáltságon való integratív felülemelkedés. Istállómeleg otthonossága, megmaradó öröm, felelősségteljes szabadság, sokszínűség és valódi párbeszéd, kíméletlen és teljesen őszinte szembenézés önmagunkkal és egymással, speaking of truth, hosszan elnyúló boldogság. Például egyetlen embert sem zárunk ki többé egyetlen napilapunk hasábjairól (vagy a Pannon TV stúdiójából) pusztán politikai okok miatt, és helyet adunk az ellenvéleményeknek, vagy mondjuk senki egzisztenciáját nem fenyegetjük, nem szorítjuk sarokba a politikai zsarolás jegyében… És nem zárható ki, ne zárjuk ki, hogy sor kerülhet valamiféle megtisztulásra, katarzisra, felemelkedésre, megújhódásra. Hátha. Csak eltökéltség kell hozzá, és némi tartás. A VMSZ-nek is bizonyosan jót tenne. De a közösség egészének még inkább – márpedig mi vagyunk a prioritás.”

Összeállította: TÓMÓ Margaréta