Tovább folytatódik a polgárok vásárlóereje csökkenésének tendenciája az uniós polgárok színvonalához képest. Az Eurostat kutatása szerint állampolgáraink színvonala az EU országaihoz képest csak a fele, és nyolcvan százalékuk a bevételével nem tud lépést tartani az áremelkedéssel. Észrevehető, hogy gyengébb minőségű fogyasztási cikkeket vásárolunk, ami bizonyítja, hogy a fogyasztók egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, és ezt a kereskedők is tapasztalják.

A személyes fogyasztási cikkek és szolgáltatások májusban áprilishoz képest átlagosan 0,9  százalékkal, az előző év azonos hónapjához képest 14,8 százalékkal, míg 2022 decemberéhez képest átlagosan 5,3 százalékkal emelkedtek.

Milan Grujić, a Szerbiai Nyugdíjas Szakszervezet elnöke szerint a nyugdíjak még mindig elmaradnak a fizetésektől. Az emelés, valamint a nyugdíj- és rokkantbiztosítási törvény tavalyi módosításai csak a nyugdíjak és a bérek arányát tartják fenn, vagyis az átlagnyugdíjak továbbra is az átlagbérek 44 százalékos szintjén maradnak. (2002-ben ez az arány 65 százalék volt, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjak jelentősen csökkentek.)

A 1.650.000 nyugdíjasból több mint egymillió átlagosan 37.830 dináros nyugdíjat kap. Reálisan a legsebezhetőbbek helyzete nehéz, és tovább romlik, mert az áprilisi infláció 14,9 százalék volt, a nyugdíjemelés éves szinten pedig 12,1 százalékos. Emelkedett az áram ára, ahogy az élethez szükséges alapvető szükségletek ára is. Sokkal nagyobb nyugdíjemelésre van szükség a színvonal megőrzéséhez. „A bérek és nyugdíjak növekedésének tervezett előrejelzése, amely szerint 2025 végére a kereseteknek átlagosan 1000 eurónak, a nyugdíjaknak pedig 450 eurónak kell lenniük, ismét a mostani átlagjövedelem-különbséget teremti meg. Ez azt jelenti, hogy a nyugdíj ismét az átlagkereset 45 százaléka lesz, tehát a jelenlegi szinten marad. Az októberre bejelentett 5,5 százalékos növekedés elhanyagolható. Nagyra értékeljük az erőfeszítéseket, de ez sokkal inkább reklámozás, mint objektív esemény. Március óta arról beszélnek, hogy mekkora lesz a jövő évi emelés” – hangsúlyozza Milan Grujić, a Szerbiai Nyugdíjas Szakszervezet elnöke.

A 2025-ös és 2026-os nyugdíjakra tervezett keretösszeg valamivel magasabbnak tűnik az indexálás fiskális szabálya alapján várhatónál, amihez további magyarázatot kérnek az illetékesektől. A jelenlegi fiskális szabályok meghatározzák a nyugdíjkiadások indexálásának módját, az éves emelési ütem kiszámításakor e kiadások GDP-hez viszonyított arányát veszik alapul. Az előrejelzések szerint a nyugdíjak nominális növekedése követi a nettó átlagkereset növekedését, ha az állami nyugdíjalap nem éri el a GDP 10 százalékát. Ha ezek a kiadások a GDP 10 és 10,5 százaléka között vannak, akkor a növekedést a bérnövekedés felének és az infláció felének az összegeként kapjuk. Ha pedig magasabbak a GDP 10,5 százalékánál, akkor csak az inflációs rátára vonatkozik a korrekció.

Válasz észak-bácskai olvasónknak

Kérdés: Hazaköltözése után milyen dokumentumokat kell beszereznie ahhoz, hogy megkaphassa a külföldi nyugdíját?

Válasz: Jelenleg 28 országból 237.564 nyugdíj érkezik Szerbiába. Összértékük évi 800 millió euró körül van, az átlagnyugdíj havi 280 euró.

A kifizetés többsége euróban történik, de lehetséges USA-dollárban, kanadai dollárban, svájci frankban stb. A legtöbb devizanyugdíjasnak 3 európai országból érkezik rendszeresen a pénze: Németországból, Horvátországból és Ausztriából.

Ahhoz, hogy külföldi nyugdíjat kaphasson valaki, mindenekelőtt értelemszerűen teljesítenie kell a nyugdíjba vonulás minden feltételét abban az országban, ahol munkával töltötte, valamint hogy ez az ország aláírta a nemzetközi társadalombiztosítási megállapodást hazánkkal. (Az országok, amelyekkel megállapodást kötöttünk: Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Nagy-Britannia, Görögország, Dánia, Olaszország, Kanada (Québec), Ciprus, Kína, Líbia, Luxemburg, Magyarország, Észak-Macedónia, Németország, Norvégia, Panama, Lengyelország, Románia, Oroszország, Szlovákia, Szlovénia, Törökország, Franciaország, Hollandia, Horvátország, Montenegró, Csehország, Svájc, Svédország. Az adatok megtalálhatók a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap honlapján.) A nyugdíj- és rokkantbiztosítási jogok gyakorlására vonatkozó eljárás is a társadalombiztosításról szóló nemzetközi egyezmények alkalmazásával történik. A biztosított kérelmet nyújt be ahhoz a biztosítóhoz, amelynek területén van a lakóhelye.

A nyugdíjjogosultságról minden olyan szerződő állam dönt, amelynek területén a biztosított dolgozott, saját nemzeti szabályozása és a társadalombiztosításról szóló nemzetközi egyezmény alkalmazásával. Ha a biztosított megfelel az egyik szerződő állam területén szerzett szolgálati idő alapján fennálló jogok gyakorlása feltételeinek, a nyugdíj megállapítása a másik szerződő állam területén szerzett szolgálati idő figyelembevétele nélkül történik. Ha ezek a feltételek nem teljesülnek, a nemzetközi egyezménynek megfelelően a szerződő államok területén szerzett biztosítási időket hozzáadják, feltéve, hogy ezek az időszakok nem esnek egybe, és a nyugdíj arányos részét meghatározzák.

Az öregségi devizanyugdíjhoz szükséges dokumentumok:

A kérelem átadásakor mellékelni kell a személyi igazolvány fénymásolatát, a születési anyakönyvi kivonatot (olyan biztosítottnak, aki nem rendelkezik a Szerb Köztársaságban kiállított személyi igazolvánnyal), a katonai osztály bizonyítványának fénymásolatát, a jogosultság igénybevételének igazolását (nyilvántartás a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál), a nyugdíjas szolgálati idejének igazolását a Szerb Köztársaságban (kitöltött munkakönyv, szolgálati igazolás és egyéb közokiratok, határozatok, bizonyítványok stb. eredetiben), a munkaviszony megszűnésének igazolását és minden írásos bizonyítékot a külföldi tapasztalatokról. Olvasónknak azt tanácsoljuk, hogy bővebb információért forduljon a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap helyi kirendeltségéhez.

 TAKÁCS Magda