Olvasom a Szabad Magyar Szóban Aleksandar Vučić ígéretét: Tárgyalni fogunk a Rio Tintóval1, eközben eszembe jutott a Miért pont a jadarit a fontos? című írásom, ami a Családi Kör augusztus 8-án megjelent számában volt olvasható. Ebből másoltam ide egy részletet:
A Rio Tinto 2020. december 10-én nyilatkozatot juttatott el az Ausztrál Értéktőzsdének a tulajdonában levő, Jadarban található eredeti érctartalékokról.2 Érdemes a 27 oldalas dokumentum első mondatát szóról szóra idézni: „A Rio Tinto nyilvánosságra hozta az eredeti érctartalékokat, valamint frissítette az ásványkincseket a 100 százalékban tulajdonlott, Nyugat-Szerbiában létrehozott Jadar lítium-borát projektumban.”
Mivel kénytelen voltam elolvasni az egész nyilatkozatot, abban egyértelmű, hogy az egész projektum („szőröstől-bőröstől”) a Rio Tinto tulajdona, azaz sem Szerbia elnökének, de még kormányának sincs szabad mozgástere.
Most nem tettem mást, mint megkerestem, hogy a Szerbiában bejegyzett gazdasági szubjektumok közül melyik viseli a Rio Tinto nevet. Két kft.-t találtam:
1) RIO TINTO EXPLORATION DUNAV3
Törzsszám: 281218 (alapították 2018. április 5-én)
Állam: Nagy Britannia
Cím: Jame’s Square, SW1Y 4AD, London
Tulajdonrész: 100%
2) RIO TINTO IBARSKI BORNI MINERALI – FELSZÁMOLÁS ALATT4
Törzsszám: 20149612 (alapították 2006. február 8-án, de már 2010. július 22-én törölték)
Ebből látható, hiába állítják, hogy még az őket megelőző kormány kezdte meg a Rio Tintóval a tárgyalásokat, akkor szó sem volt még lítiumról. Kezdetben a bór érdekelte a világot (chipek és félvezetők előállítására). Aki nem feledékeny, rájöhet arra, hogy akkor a Li-ion akkumulátorokat csak elektromos háztartási gépekbe és informatikai eszközökbe helyezték el, az autógyártáshoz csak 2018-ban kapcsolták, mert akkor sikerült lecsökkenteni (de nem megszüntetni) a robbanásveszélyt azok használatakor. Azaz ekkor indult be a lítiumőrület, mindenki erre összpontosított (a tudósok véleménye nem érdekelt senkit). Érdekes, pont abban az évben alakították újra a Rio Tinto szerbiai kft.-jét, azaz akkor kezdtek csak tárgyalásokba a lítium bányászásáról.
Van még jó pár érdekes hír. Egyre több államban (nemcsak Kínában) immár elkezdték a szilárdtest- és tengervíz-akkumulátorok végső tesztelését, ami az utolsó fázis a sorozatgyártás előtt, emellett Ausztráliában nekiláttak a hidrogénmeghajtású (kezdetben Toyota és BMW) személyautók forgalmazásának5, habár a végső (halálos) csapást a fosszilis üzemanyagokkal működő motorokra a – még csak kísérleti fázisban levő – napenergiával támogatott, vízből elektrolízissel előállított hidrogénnel működő szerkentyűk fogják mérni (Franciaország, Renault).6
Ezek ismeretében igencsak érthető, hogy mi történt a tőzsdéken a lítiummal (egészen pontosan a lítiumércből előállítható lítium-karbonáttal)!7 Ha nem is tudnak angolul, a képről megállapíthatják, hogyan mozgott annak ára az elmúlt időszakban (nem érdekes a pénznem és a mennyiség, az árak alapja a tőzsdéken mindig ugyanaz). Legmagasabb 2022 decemberében volt – 5.750.000. 2023 tavaszán ez az ár hirtelen lecsökkent, ekkor 120.000, majd ez a csökkenés tovább folytatódott, idén augusztus utolsó napján 74 500. Ha a legmagasabb értéket 100 százaléknak vesszük, akkor a mai érték 1,3 százalék, azaz akik akkor a lítium kitermelésébe fektettek be, a pénzük 98,7 százalékát egyszerűen elvesztették!
Talán nem lehet szó nélkül hagyni a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia (SANU) közgazdász elemző tagjának, Boško Mijatovićnak a véleményét8:
„Jelenlegi áron a lítiumtermelés éves értéke 615 millió euró lenne. Szerbia azonban szerény 31 millió eurót kapna a bányajáradékból…”
„…Mivel az elnök (Vučić) nyilvános vitát hirdetett e kérdésben, szerényen szólok hozzá. Mi a tervezett gyártás? Jelenleg 58 000 tonna lítium-karbonátról van szó, amely akkumulátorgyártásra alkalmas, és a globális piacokon forgalmazzák. Mi a lítium-karbonát jelenlegi ára? 2024. június 18-án tonnánként 12 900 dollár volt, ami a legalacsonyabb az elmúlt 35 hónapban, július 15-re pedig további 10 százalékkal, 11 538 dollárra esett.”
Mindebből következik, meglehet a Rio Tinto kivonul Szerbiából (miért bányásszon valamit, amit nem lehet eladni), de ez is lehet, az elnök is rájön, baj van a számokkal, nem véletlenül ígérgeti, a polgárok érdekében fog dönteni.
Bármelyik is valósul meg, szinte biztos, hogy hozzáteszi, mindezt egyedül csak ő érhette el. Már azt is látom, kik lesznek az „áldozati bárányok”: az ismeretlen nemi identitású parlamenti elnök és a plágiummal doktorrá vált pénzügyminiszter, mert ők kardoskodtak leghangosabban a lítium bányászata mellett. Ahogy a vakok is szokták mondani: Majd meglátjuk!
BALLA Lajos
kép = Az ércből előállítható lítium-karbonát árának alakulása egy év alatt
______________________
