A Pénzügyminisztérium szerint a nyugdíjak a fogyasztói áraknál nagyobb ütemben fognak növekedni

2026-ban a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap pénzügyi tervében a teljes bevételek és és kiadások összege 1.365,7 milliárd dinár, ami 12,2 százalékkal nagyobb az ideinél. A nyugdíj-kiigazítás az előző időszak nettó bérnövekedésével összhangban 2025 decemberétől (januári kifizetéssel) ugyancsak 12,2 %. A költségvetési átutalásokat 22,1 százalékban tervezték.

Az alap legnagyobb kiadása a nettó nyugdíjak kifizetése lesz. Decembertől az átlagellátmány 56 860 dinár (485 euró). A minimális földművesnyugdíj 24 443 dinár, a munkásoké és iparosoké 31 092 dinár. Az utóbbi két kategória maximális nyugdíja 286 369 dinár. Ugyancsak 12,2%-kal növelték az ápolási térítést, amely 37 218,79 dinár lett, valamint a testi sérülés utáni térítést, amelynek az alapösszege 15 507 dinár, és a temetési költségtérítést is, amely mostantól 85 686 dinár. A nyugdíjas halála esetén a nyugdíjak és a pénzbeli ellátások összege a kedvezményezett halála hónapjának utolsó napjáig jár. Az alap kérheti a banktól a nyugdíjas halála utáni hónap utolsó napja után folyósított, nem járó nyugdíjak és ellátások összegének visszatérítését.

A nyugdíjasok ápolási térítésére költendő keretösszeg 41,35 milliárd dinár, a testi sérülés után járó 1,36 milliárd dinár. A tervezett járulékbevétel 1.044,3 milliárd dinár, amelyből a kiadások 76,47 százalékát finanszírozzák.

Az érdekvédelmi szevezetek követelései nem teljesültek

Az alap 2026-os pénzügyi terve a Pénzügyminisztérium releváns adataira épül. Kiindulópontja az előrejelzett 3,5%-os éves átlagos infláció, a GDP 4,2%-os növekedése és a 11 096,4 milliárd dinár társadalmi termék piaci ára. A nyugdíjkiadásokat 1.146,90 milliárd dinárban (a GDP 10,34%-ában) szabták meg.

Az öregségi nyugdíjakra a következő 12 hónapban (2026. november 30-ig) 829,21 milliárd, a rokkantsági nyugdíjakra 137,63 milliárd, a családi nyugdíjakra 180,06 millliárd, az ápolási és testi sérülés utáni térítésre 44,12 milliárd, a rokkantsági pótlékra 931 millió, a temetési költségtérítésre 32,50 milliárd, a nyugdíjasok társadalmi életszínvonalának emelésére 1,57 milliárd dinárt láttak elő. A dokumentumban szerepel a nyugdíj melletti térítés 5 százalékig, amelyet kormányrendettel eddig is folyósítottak azoknak, akiknek a járandósága kisebb volt november végéig 65 716,70 dinárnál. December elsejétől a megemelt határösszeg 73 734,14 dinár. A nyugdíj melletti térítést továbbra is külön feltüntetik a nyugdíjcsekken, és nem számítják be az alapnyugdíjba.

A nyugdíjba készülőket közvetlenül érinti az általános pontérték 12,2 százalékos emelése, amelynek a leendő alapnyugdíj kiszámításában van kulcsszerepe. A jövő november végéig az általános pontérték 1674,67 dinár.

Sem a köztársasági költségvetésben, sem az alap jövő évi pénzügyi tervében nem szerepel a Nyugdíjas Szövetség, a Függetlenség Nyugdíjas Szakszervezet és az Önálló Szakszervezeti Szövetség három legfontosabb követelésének teljesítése, amelyek a következők:

  • az átlagnyugdíjat emeljék a köztársasági átlagkereset felére;
  • 40 szolgálati év után töröljék el a korengedményes nyugdíjba vonulók büntetőpontjait, és a nyugdíjukat emeljék a teljes összegre;
  • tegyék lehetővé, hogy a házastárs halála esetén az özvegy örökölhesse a nyugdíj összegének legalább egyharmadát, ami már néhány szomszédos országban gyakorlat.

Az említett két dokumentumban nem szerepel a Falufejlesztési Minisztérium indítványa sem a szociális mezőgazdasági nyugdíjak bevezetésére.

A szerb kormány stabilitást ígér

Visszatérve az átlagbér és az átlagnyugdíj közti arányra, ez az idén januártól júliusig a következőképpen alakult (százalékban kifejezve):

Hónap Földművesnyugdíj Iparos- és dolgozói nyugdíj

  1. 20,4 43,8 49,9
  2. 21,2 45,3 51,8
  3. 20,3 43,5 49,6
  4. 20,1 42,9 49,1
  5. 20,1 43,5 49,8
  6. 20,5 43,7 50,0
  7. 20,1 42,9 49,1

 

Mindhárom kategória adatainak összesítése után láthatjuk, hogy az idei év első 7 hónapjában az átlagnyugdíj egyszer sem haladta meg az átlagbér felét: januárban 47,2 %, februárban 49%, márciusban 46,9, áprilisban 46,4%, májusban 47,1, júniusban 47,3, júliusban 46,4 % volt.

A nyugdíjasok említett három érdekvédelmi szervezete úgy ítéli meg, hogy továbbra is rossz az idősek anyagi helyzete, amin javítani kell. Erről a kérdésről nyilvános fórumokat szerveznek.

A Pénzügyminisztérium bemutatta azt a projektet, amely Szerbia és a Nemzetközi Valutaalap együttműködésében készült a nyugdíjrendszer hosszú távú költségvetési fenntarthatóságáról, figyelembe véve a lakosság elöregedését és annak hatását a költségvetési keretre. A modell bemutatásakor elhangzott, hogy a demográfiai trendek miatt az átlagnyugdíj aránya az átlagkereseten belül viszonylag stabil marad a következő 20 évben, valamint a nyugdíjak a fogyasztói áraknál nagyobb ütemben fognak növekedni.

TAKÁCS Magda