Milyen vizet iszunk milyen vezetékekből Vajdaságban?  —  Kémiailag szinte sehol sem megfelelő az ivóvíz, Temerinben és Nagybecskereken pedig hivatalosan is tilos a fogyasztása

Vajdaságban a legrosszabb minőségű az ivóvíz az országban, ez tulajdonképpen már nem is hír. Évtizedek óta tudjuk, hogy a legtöbb településen a megengedettnél magasabb az arzéntartalom, és más kémiai összetevők kapcsán is vannak eltérések az előírásoktól, ennek ellenére a legtöbb helyen fogyasztjuk a városi vizet. Léteznek viszont olyan városok és falvak, ahol évek, évtizedek óta tilos a vezetékes víz fogyasztása: Nagybecskerek, Temerin ilyenek, de nem iható a víz Csókán sem.

Vajdaságban egyébként húsz olyan városi vízvezeték van, amelynél az ivóvíz sem kémiai, sem mikrobiológiai szempontból nem felel meg az előírásoknak. Ez sok esetben nem azt jelenti, hogy a víz ártalmas lenne az egészségre, előfordul, hogy egyszerűen csak azt, hogy zavaros, magasabb a vas- és arzéntartalma, esetleg kimutatható benne baktérium, de ez az emberi szervezetre nem ártalmas. Léteznek viszont olyan városok és falvak is, ahol a víz egyáltalán nem alkalmas emberi fogyasztásra, Nagybecskerek és Temerin is ilyenek.

 BÁNÁTBAN A LEGROSSZABB A VÍZ

Egyértelműen Bánát az a része az országnak, ahol a legrosszabb minőségű az ivóvíz. Magas a vas-, mangán-, klór-, ammónia-, nitrát- és nitrittartalom, az arzénról nem is beszélve, az értékek általában magasabbak a megengedettnél.  A Batut Közegészségügyi Intézet összesíti minden évben az ivóvizek minőségi ellenőrzésének eredményeit. Ebből kiderül, hogy 2021-ben a 2.246 ellenőrzött kútból a rossz, illetve nem kielégítő minőségű víz 80,7 százaléka Bánátból származik. A legjobb vizet viszont Šumadijaban isszák.  Az országos eredmények azt mutatják, hogy Vajdaságban minden ötödik városi vízvezeték kétszeresen is rossz minőségű, vagyis a fizikai-kémiai mellett mikrobiológiai hiányosságai vannak. A Batut szerint Észak-Bánátban a fizikai-kémiai összetevőket látva a víz 98,1 százaléka nem felel meg az előírásoknak. Itt a magas a kálium-permanganát-tartalom (egyes országokban kábítószernek számít), és színe is van az ivóvíznek, de ami a nagyobb baj, hogy fekális eredetű Streptococcus baktériumot vagy Escherichia colit is találnak időről időre benne. A vajdasági vízvezetékekből azonban a magas klórtartalom miatt sem folyik megfelelő minőségű víz. Magas klórtartalmú vizet találtak a dél-bánáti, dél-bácskai, észak-bácskai vizekben is. A szakemberek Dél-Bánátban 2,4 milligrammnyi klórt találtak a vízben, miközben a megengedett érték 0,5 milligramm.

Jó minőségű és az előírásoknak megfelelő vizet isznak Újvidéken, Óbecsén, Verbászon, Bácspalánkán, Belcsényben, Topolyán, Rumán, Mitrovicián, Inđijában, Pancsován és Kevevárán.

Fizikai-kémiai szempontból nem megfelelő víz folyik a csapokból Szenttamáson, Csókán, Adán, Nagybecskereken, Ópázován, Šiden; mikrobiológiai szempontból nem jó eredményei voltak a zombori, apatani, verseci vizeknek. Ez viszont, mint azt a közegészségügyi intézetnél hangsúlyozták, nem feltétlenül azt jelenti, hogy a teljes vezetékben áll fenn a probléma, csupán bizonyos minták nem feleltek meg az előírásoknak.

Egyes önkormányzatokban a fizikai, kémiai és mikrobiológiai eredmények sem feleltek meg az előírásoknak. A 2021-es éves összesítésben ilyen egyes mintavételekkor előfordult Kishegyesen, Szabadkán, Cservenkán, Kúlán, Temerinben, Bácson, Bácspetrőcön, Titelen, Zentán, Nagykikindán, Törökkanizsán, Törökbecsén, Szécsányban, Fehértemplomon, Ópáván is.

MESSZE A MEGOLDÁS?

A Nagykikindai Közegészségügyi Intézet igazgatónője, dr. Sandra Radlović a Családi Körnek elmondta, hivatalosan nem állítható, hogy a víz iható, akkor sem, ha az csak fizikai-kémiai esetben nem felel meg az előírásoknak, hiszen léteznek szabályok, azokhoz igazodnak. Kiemelte viszont, hogy mikrobiológiai szempontból csak egyedi esetekről beszélünk, amikor fertőzöttségről van szó, így fordulhatott elő az szeptemberben, hogy a jelentésben szerepel: Zentán mikrobiológiailag nem felelt meg az előírásoknak két minta. Egy helyről vett mintában valóban találtak Streptococcust, ami olyankor is előfordulhat, amikor hosszabb ideig nem használják a szóban forgó csapokat. Ilyenkor átmossák, fertőtlenítik a vezetékeket, és a fertőzés megszűnik.

– A hosszú távú megoldás a vízgyárak építése, amire valóban sok községben és városban égető szükség lenne ahhoz, hogy ez a probléma a víz minősége kapcsán megoldódjon. A szándék megvan az állam részéről, például Zentán is létezik egy pilótaprojektum, de ezek óriási beruházások, így lassan haladnak – mondta az igazgatónő, majd hozzátette, a vízgyárak mellett a vezetékeket is cserélni kellene, hiszen Vajdaságban a legtöbb helyen azok 60, sőt több évesek is.

TEMERINBEN ELKÉSZÜLT A TERV, NAGYKIKINDÁN ÉPÜL A VÍZGYÁR 

Az Újvidék melletti Temerinben 2003 óta nem iható a városi víz, ekkor döntött úgy a tartomány, hogy megváltoztatja az előírásokat, és az arzénmennyiség a vízben csak 0,1 mg lehet az addigi 0,5 mg helyett. Temerinben a nyáron elkészült a vízgyár urbanisztikai terve, ami 32 hektáron épülne ki.  A helyzet, ami a vízminőséget illeti, nem jobb Nagykikindán sem, ahol ötven év után elkezdték a vízgyár kiépítését, és feltehetően 2 és fél éven belül be is fejezik. A beruházás értéke 11,4 millió euró.

OKTÓBERI EREDMÉNYEK NAGYKIKINDÁN

Október folyamán a Nagykikindai Közegészségügyi Intézetben Nagykikinda Községben 67 mintát ellenőriztek – ebből 34-et Nagykikindán, 33-at pedig a községhez tartozó falvakban. Ami a mikrobiológiai eredményeket illeti, a városban a vett minták 8,82 százaléka nem felelt meg az előírásoknak, ami többszörös növekedés, az előző hónapban ugyanis ez 2,7 százalék volt. Ami a falvakat illeti, itt a minták 9,09 százaléka nem felelt meg, ami szintén több mint négyszerese az előző havinak, amikor 2,08 százalék volt a hibás eredmények aránya. A városban aerob mezofil baktériumokat találtak a vett mintákban (nem veszélyes az emberre), a falvakban vett minták között viszont előfordult a Streptococcus fekális eredetű baktérium.

Ami a kémiai eredményeket illeti, elmondható, hogy a vett minták száz százalékban nem felelnek meg az előírásoknak sem a szín, sem a kémiai összetétel szempontjából. A Nagykikindai Közegészségügyi Intézet októberi jelentésének végén kiemelik, hogy az Egészségügyi Világszervezet elfogadhatónak találja az ivóvíz minőségét, amennyiben a vett minták mikrobiológiailag 5 százalék alatti eltérést mutatnak éves szinten. Az intézet megállapítja, hogy ezt figyelembe véve az általuk ellenőrzött ivóvizek nem felelnek meg ennek.

SLAVNIĆ:  ZENTÁN IHATÓ A VÍZ

Zentán összesen 99 kilométernyi hosszan húzódik az ivóvízhálózat, a vezetékek mind elöregedtek, vannak olyan városrészek, ahol hatvanévesek. A vízellátást nyolc kútból biztosítják, amelyek két külön forrásból érkeznek, s ezek 90–100 méter mélységűek. Évente 1,3 millió köbmétert biztosít a vállalat a polgárok számára. A zentai Kommunális Közvállalat igazgatója, Slavnić Ákos a Családi Körnek elmondta, a víz minőségét a Nagykikindai Közegészségügyi Intézet 15 ponton havonta ellenőrzi.

– Mi nagyon komolyan vesszük a munkánkat, függetlenül ettől, hogy az emberek mindig a kommunális vállalatot hibáztatják. Vannak polgárok, akik állandóan támadják a kommunális vállalatot. A vízre azt mondani, hogy száz százalékban nem megfelelő minőségű, nagyon nagy felelőtlenség.  Ez azt jelentené, hogy tele lenne baktériummal, ami egyáltalán nem igaz. Havonta több mérési ponton ellenőrzik az ivóvizet. Szeptemberben 15 helyről vettek mintát, ebből két helyen találtak baktériumot, ez 13 százalékot tesz ki. Streptococcus baktériumot találtak, ami esetlegesen okozhat fertőzést, de erre nem került sor, mivel a vezetéket fertőtlenítették. Egy másik baktériumot is találtak, ami egyáltalán nem veszélyes az emberi szervezetre. Ennek ellenére a jelentésben kiemelték, és ez rendben is van. A Streptococcust egy óvoda csapjából azonosították, mivel a nyári szünidő miatt nem dolgozott az óvoda. Ezt követően kimosatták a rendszert, és az ellenőrzés ismétlésénél már nem volt baktérium a rendszerben. A víz minősége Zentán jobb, mint a többi községben (Adán, Csókán például), egyszerűen azért, mert nagyobb szerencsénk van, jobb a minősége, az arzéntartalom is kevesebb, illetve nagyon jól karbantartjuk a kutainkat. Éves szinten a minták legfeljebb 5 százaléka nem felel meg, amire büszkék lehetünk. Az emberek nyugodtak lehetnek, a víz nem száz százalékban rossz, mint ahogy azt egyesek állítják – mondta Slavnić.

Szavai szerint ahhoz, hogy a víz minősége jobb legyen, egy vízgyárra és a hálózat felújítására lenne szükség, amelyek nagyberuházásoknak számítanak, és a vállalat, illetve a község egyedül sajnos nem tudja megvalósítani. Kiemelte: a Népkertben lévő sárga vizet, amit a kútról rendszeresen hordanak az emberek, nem szabad fogyasztani, de a városi víz fogyasztásra alkalmas annak ellenére, hogy a kémiai összetétele nem jó, az előírásoknak nem felel meg. Az előírások szigorúak ebben a tekintetben, nézik a víz színét, vas- és ammóniatartalmát is. Ami fontos, hogy mikrobiológiailag megfelelő a víz, és csak egyedi esetekben fordul elő ennek ellentettje – például olyankor, ha egy vezetéket sokáig nem használnak.

@keret = A fizikai-kémiai jellemzők, amelyeket figyelembe vesznek a víz vizsgálatakor a következők: zavarosság és szín, magas vas-, mangán-, ammónia-, nitrát- és nitrittartalom, valamint a kálium-permanganát jelenléte. A fizikai-kémiai jellemzők az esetek többségében nem hatnak negatívan az ember egészségére, de vannak kivételek, mint amilyen például a magas arzéntartalom, amely bizonyítottan rákkeltő hatású.

Ami a mikrobiológiai jellemzőknél a különböző baktériumok jelenlétéről van szó, amelyek között szerepelnek a fekális eredetű baktériumok. Így például 2021-ben a minták 0,9 százalékában jelen volt az Escherichia coli baktérium, a szakemberek viszont kiemelik, ezek egyedi esetek, és ebben az évben egyetlen járvány sem volt, ami a vízfogyasztáshoz lett volna köthető.

TÓMÓ Margaréta