Azok a nyugdíjasok, akikről elismerték, hogy „a legnagyobb áldozatot hozták az ország gazdasági és pénzügyi stabilizálása érdekében”, arra kérik az államot, hogy kamattal együtt fizesse ki nekik, amit közel négy évig elvett tőlük. Szakszervezeteik és számos ügyvédi iroda támogatásával több tízezren keresetet nyújtottak be a bíróságokhoz. Ljubiša Babić, a Nyugdíjasok Szakszervezetének főtitkára szerint szeptember 30-án nem járt le a perindítási határidő, és aki perelni akarja a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alapot, megteheti a következő hónapokban vagy akár jövőre is.
Idézet a főtitkár közleményéből:
– „Az elmúlt hónapban nagy riadalomnak és zűrzavarnak lehettünk tanúi a nyugdíjasok között Szerbia egész területén. A Katonai Nyugdíjasok Szakszervezete a médiában közzétette, hogy szeptember 30-a az utolsó nap, amikor pert indíthatnak a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap ellen a közel négy évig visszatartott nyugdíjrész kifizetésére. Konkrétan ez a 2014 és 2018 közötti időszak, amikor a nyugdíjasok a nyugdíjfizetés módjának ideiglenes szabályozásáról szóló törvény alapján kapták meg a járandóságukat. Ebben az időszakban az „ideiglenes” alkotmányellenes törvénnyel a kormány több mint 800 millió eurót spórolt meg a nyugdíjasokon. (A tartozás kamattal együtt egymilliárd-kétszázmillió euró.) Nem titok. Ezt Szerbiában mindenki tudja, a nyugdíjasok, a kormány és a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap is. A nyugdíjasszervezetek és a szerbiai kormány képviselői közötti minden kapcsolatfelvétel során arról is beszélnek, hogyan lehet ezt a problémát megoldani. Az elmúlt időszakban nagyszámú nyugdíjas, több tízezer, talán több mint százezer indított bírósági eljárást a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap ellen. Egyesek közigazgatási, mások polgári eljárásokat indítottak az alapfokú bíróságokon azonnali kártérítést követelve vagy annak bizonyítására, hogy ez az „ideiglenes” törvény alkotmányellenes.
Az Alkotmánybíróság 2019 elején a médiában bejelentette, hogy többé nem foglalkozik a problémával. Ezt megelőzően szervezetünk (a Nyugdíjasok Szakszervezete) kétszer kezdeményezte az Alkotmánybíróságon az említett törvény alkotmányosságának felülbírálását. Először azzal a magyarázattal utasítottak el bennünket, hogy az államnak nincs pénze, ezért indokolatlan bármit kérni tőle. Az Alkotmánybíróság soha nem reagált a második kezdeményezésre. Tüntetéseket és kerekasztal-vitákat szerveztünk. Eredménytelenül. Az Alkotmánybíróság hallgatása és minden határidő túllépése miatt az ügyvédek, akik intenzíven dolgoztak a kérdés megoldásán, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához fordultak. A strasbourgi bíróság a nyugdíjasok nevében benyújtott kérelmek egy részét elfogadta és figyelembe vette. A bíróság a szerb kormánytól pontos számadatokat kért arról, hogy mennyivel tartozik a nyugdíjasoknak, valamint hogy szakértői értékelést adjon arról, hogy a nyugdíjcsökkentés nagysága indokolt volt-e, vagy lehetett volna kevesebb is. Emlékeztetünk arra, hogy a kormány többször is azt mondta, hogy a nyugdíjakat 10 százalékkal csökkentették, ami lényegében nem volt igaz. 10 százalékkal a nyugdíjak kifizetésére fordított pénz össztömegét csökkentették, a nyugdíjakból pedig fokozatosan 5–25 százalékot vontak le. A kormánytól a sajtón keresztül elterjedt a hír, hogy a nyugdíjasok önként lemondtak nyugdíjuk egy részéről, hogy segítsenek kijutni a pénzügyi válságból. A nyugdíjasok nem járultak hozzá a válsághoz (amelyet az állami szintű rossz belföldi üzletelés, valamint a tolvajoló privatizációk idéztek elő, amelyekben Szerbia bővelkedett), ezért soha nem adják fel a törvény alapján megszerzett nyugdíjukat.
És hol tartunk ma? Várjuk a strasbourgi bíróság vagy a szerbiai kormány döntését, hogy visszaadják a nyugdíjasoknak, ami az övék, és amit elvettek tőlük.
Valamennyi nyugdíjas szervezet helyzete egyedi. Akármilyen döntést hoznak Strasbourgban vagy a kormányban, annak minden szerbiai nyugdíjasra érvényesnek kell lennie. Teljesen mindegy, ki perelt, és ki nem. Ha a pénzt egynek visszaadják, mindenkinek vissza kell kapnia.
Mi volt a baj azokkal az információkkal, amelyeket az elmúlt hónapban a médiában olvastunk? Pontosan az a tény, hogy csak azoknak van joguk visszatérítésre, akik beperelték az államot vagy a biztosítót.
És egyáltalán miért pereltünk? Azért, hogy megmutassuk Szerbia kormányának és parlamentjének, hogy elégedetlenek vagyunk a nyugdíjasokkal való bánásmódjukkal, hogy megmutassuk nekik, nem adtunk semmit önként, hanem megloptak bennünket, és hogy elmondjuk, soha nem bocsátunk meg. És ha nem várjuk meg a munkánk eredményét, utasítjuk fiainkat, lányainkat és unokáinkat, hogy folytassák ott, ahol megállítottak minket. Ezért pereltünk.
Nem járt le a határidő szeptember 30-án. Aki be akarja perelni a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alapot, megteheti a következő hónapokban, jövőre stb. Felelőtlenség, hogy a járvány közepette, amikor hét-nyolcezer fertőzött volt, bárki felszólította a nyugdíjasokat, hogy tömegesen autóbuszozzanak, várjanak néhány órát sorban, hogy visszatérítési kérelmet nyújtsanak be a nyugdíjalapba vagy töltsenek ki meghatalmazást. Tényleg értelmetlen volt, még ha a katonai nyugdíjasoktól származik is!” – áll a Ljubiša Babić, a Nyugdíjasok Szakszervezetének főtitkára által aláírt közleményben.
TAKÁCS Magda
