Augusztus utolsó napjára jelentették be az iskolák és az óvodák az első és valószínűleg sok ideig az egyetlen szülői értekezletet, amelyet az intézmények udvarában tartottak, és amelyen valószínűleg sok kérdés megválaszolatlan maradt az iskolakezdést érintően. Mert ez a tanév teljesen más lesz, mint az eddigiek. De hogy pontosan hogyan fogják megszervezni, azt valószínűleg azok sem tudják, akiknek ez lenne a feladatuk, a szülők és a gyermekek pedig tele vannak kérdésekkel. 

A Családi Kör ezen lapszámának megjelenésekor már bizonyára megkezdődik a 2020/2021-es tanév az iskolákban, óvodákban. Csak pár nappal a tanévkezdés előtt a Szerbiai Tanügyi Dolgozók Szakszervezeti Uniójának főbizottsága az illetékesektől azt kérte, hogy legalább két héttel halasszák el az iskolakezdést, mert szerintük az intézmények és az önkormányzatok nem állnak készen arra. A riporthoz augusztus 26-án és 27-én gyűjtöttem az anyagokat, amikor a szülők még szinte teljes bizonytalanságban voltak a tanévkezdést illetően, de nem tudtak sokkal többet sem a tanárok, sem az óvónők.

A Szerbiai Tanügyi Dolgozók Szakszervezeti Uniójába tömörült pedagógusok azért aggódnak, mert a helyi önkormányzatoknak nincs pénzük maszkok és fertőtlenítőszerek beszerzésére. Szerintük nem találták meg az egészségügyileg veszélyeztetett csoportba tartozó kollégák védelmének a módját, az iskolák pedig nem kapták meg a redukált tanterveket és programokat, és szerintük az sem világos, hogy mi a teendő a diákok vagy tanárok esetleges megfertőződését követően, valamint hangsúlyozzák, hogy nincs elegendő dolgozó a javasolt oktatási modell végrehajtására. A szülők viszont leginkább amiatt aggódnak, hogy nehéz lesz megszervezni a gyermekek kíséretét az intézménybe és haza, főleg, ha több gyermekről van szó, akiknek különböző időpontokban szervezik meg az oktatást.

Lesz beszoktatás a bölcsibe, vagy nem? 

Molnár Lajkó Anettnek három gyermeke van, a legidősebb idén kezdi az első osztályt az egyik szabadkai iskolában. Anett bevallása szerint nagyon aggódott az iskolakezdés miatt, de most teljesen nyugodt ezzel kapcsolatban.

– Amióta megszületett, azóta rettegek az iskolakezdéstől. Érdekes, hogy a járványhelyzet alatt megnyugodtam. A legnagyobb félelmem ugyanis az iskolakezdéssel kapcsolatosan a délutáni váltások miatt volt. Most úgy tudom, nem lesz váltás, hanem reggel nyolctól négyszer fél órát kel csak neki végigülnie, ami szerintem éppen elég egy elsős gyermeknek. Egy ekkora gyermek nagyon nehezen tudja megszokni a váltásokat, és a szülőknek is nagyon nehéz ezt megszervezni, hiszen nincs olyan munkahely, ahol egyik hónapban délelőtt, a másikban délután járnak dolgozni. Lehet, hogy van, de az enyém nem ilyen – mondja Anett. Bevallása szerint nagyon várják az iskolakezdést, bár a maszk kötelező viselete elbizonytalanítja a kisfiút.

– Azt mondja, nem kap benne levegőt, de remélem, erre vonatkozóan lesznek majd valamiféle enyhítések, és nem kell maszkban végigülni azt a négy tanórát.

A legkisebb gyermek viszont csak kétéves, most indulna először bölcsődébe, de még mindig nem tudni, a beszoktatást hogyan fogják megoldani. A dadusokkal Viberen keresztül kommunikálnak a szülők, de erre vonatkozóan az intézmény dolgozóinak sincs konkrét, biztos információjuk.

– Utolsó információim szerint lesz beszoktatás. Kisebb csoportokba osztják a szülőket, meghatározzák, hogy ki mikor mehet, de erről még nincs pontos információm, ahogyan arról sem, hogy a beszoktatás meddig fog tartani – egy hétig vagy esetleg tovább. A csoportba 31 gyermek tartozik, de arról nincs tudomásom, hogy két csoportra osztják-e őket. Bízok benne, hogy nem lesz gond a beszoktatással, mert már nagyon várja. Persze nem tudja még pontosan, hogy mi is az a bölcsi, de mutogatom neki a fotókat, amelyeket Viberen keresztül kapunk a dadusoktól azokról a gyermekekről, akik már egy éve járnak, és így készülünk. Mindig mondja: „Megyek a bölcsibe.”

Négy gyermek, rengeteg kérdés

A szabadkai Sári Ramóna és párja négy gyermeket nevelnek, ebből három saját, egy pedig családi elhelyezésen van a náluk. A négy gyermek közül kettő már iskolás, az egyik az ötödik osztályt kezdi, a másik a hatodikat. A másik kettő még kicsi, nem járnak iskolába, egyikük most kezdené a bölcsit.

– Mindketten dolgozunk, váltásban. Én két váltásban, a párom háromban. Ritkán esik meg, hogy mindketten egy váltásba kerüljünk, de ha igen, akkor az két-három hétig tart. Nagyszülő segítségével oldottuk meg eddig a gyerekfelügyeletet, ha szükség volt arra, de hát a nagyszülőnek is van saját élete, amit szeretek tiszteletben tartani. A gyárban, ahol dolgozom, március 15-én azokat az anyukákat, akiknek 12 évnél fiatalabb gyermekeik vannak, hazaküldték 60 százalékos fizetéssel, így én azóta nem dolgoztam. Most várom, hogy szeptember elsején elkezdjek dolgozni, de ahhoz az kell, hogy a legkisebb el tudjon indulni bölcsődébe.

– A négy és fél éves gyermek szeptember elsején megkezdi az óvodát. Vele ma voltam orvosi vizsgán, ami kötelező minden gyermek számára. A háromévesről még semmit sem tudunk. Ő eddig nem járt bölcsibe, ezért őt be kellene szoktatni, de eddig semmi információt nem kaptunk arra vonatkozóan, hogy a beszoktatás hogyan lehetséges, ha egyáltalán sor kerülhet rá. A dadusok sem tudnak semmit mondani, közben mi meg már várjuk, hiszen a férjem és én is munkaviszonyban vagyunk. Teljes az információhiány. Nem csak a szülők nem rendelkeznek elég információval, de az óvónők, nevelők sem. Hát, hogyan lehet így tervezni?

Az ötödikes gyermek leendő osztályfőnökétől éppen aznap, beszélgetésünket megelőzően kapott az anyuka információt. Mivel az osztály nagy létszámú, ezért két részre osztották a diákokat, és felváltva járnak iskolába.

– Első héten hétfőn, szerdán és pénteken iskolába mennek, míg kedden és csütörtökön online tanulnak majd itthonról. A második héten kedden és csütörtökön kell iskolába menni, a többi napokon itthon tanulnak. Történik mindez annak ellenére, hogy amikor az iskola kérte a szülőket, nyilatkozzanak arról, hogy a tantermi vagy az online oktatást választják, akkor mi a tantermi oktatást választottuk. Augusztus 31-én tartanak egy szülői értekezletet, ahol jelen lesznek a gyermekek is, talán akkor bővebb információval tudnak már szolgálni. Ezen az egy szülőin mutatkoznak be az új tanárok, és ekkor talán okosabbak leszünk.

Maszk viselete nélkül!

Ramóna bízik benne, hogy addigra sok minden kiderül a tanárok számára is, mert a hatodikos gyermek iskolakezdéséről 26-án még semmi információja nem volt.

– Arról, hogy a hatodikos gyermek hogyan fog iskolába járni, még semmilyen információt nem kaptunk. Igaz, ők kevesebben vannak az osztályban, feltételezem, hogy nem fogják őket felosztani. Ők csak 12-en vannak, és mivel 15 diák jelenléte engedélyezett a tanteremben, ezért én úgy gondolom, hogy náluk sima ügy lesz, és mindenki járhat iskolába minden nap – de erről még nem tájékoztatott minket az osztályfőnök.

Az anyuka bevallása szerint az online oktatást is nehéz volt összeegyeztetni, mivel sok gyermek van, különböző korosztályúak. A család számára nehéz lenne, ha az oktatás online folytatódna. Ramóna az ötödikes gyermek osztályfőnökétől tudja, hogy zene- és tornaóra nem lesz a gyermekeknek, hiszen ezt maszkban megoldani nem lehet: sem énekelni, sem szaladgálni.

– Amikor nyilatkozni kellett, hogy milyen oktatást szeretnénk a gyermekeinknek, akkor én a tantermi oktatást választottam. A papírra pirossal, nagy betűkkel ráírtam: maszk használata nélkül! Én nagyon lázadok ez ellen.

Az anyuka nagyon elkeseredett a jelenlegi szituáció miatt: kérdések, félinformációk keverednek benne a dühhel és az elkeseredettség érzésével:

– Kulturált szavakkal elmondani nem tudom, mit érzek iskolakezdés előtt. Nagyon haragszom, hogy ilyen módon zsarolnak, befolyásolnak, kényszerítenek bennünket.

Maszkot kényszerítenek az autizmussal küzdő gyermekekre is? 

Bár az új iskolaév még el sem kezdődött, egyes pedagógusok, akik még mernek nyilatkozni a sajtónak, arról számolnak be, hogy máris vannak problémák, írja a Szabad Magyar Szó.

Tamara Vasiljević defektológus rámutatott arra, hogy az illetékes minisztérium az ajánlásaiban megkerüli a speciális iskolákat. A defektológus azt állítja, hogy továbbra sem világos, hogyan fog működni az oktatás ezekben az intézményekben, és hogyan fogják végrehajtani a járványügyi intézkedéseket.

– Nem lehet kényszeríteni egy autizmussal küzdő gyermeket, hogy maszkot viseljen. Nem lehet elvárni tőlük, annak ellenére, hogy néhány évet már iskolában töltöttek, és ehhez hozzászoktak, hogy normálisan viselkedjenek a megváltozott körülmények között. Valószínűleg félelemmel reagálnak majd, és a félelem agressziót vagy önmaguk ellen forduló agressziót eredményez – figyelmeztet a defetológus.

Hangsúlyozta, hogy a speciális iskolák időben felhívták az illetékesek figyelmét a lehetséges problémákra.

– Két héttel ezelőtt a speciális iskolák nevében levelet küldtünk a minisztériumnak, és kérdéseket tettünk fel a kötelező intézkedésekkel kapcsolatban, de nem kaptunk azokra választ – mondta Tamara Vasiljević, aki maga is egy speciális iskolában dolgozik defektológusként.

Bizonytalanságban szülők, gyermekek

Hogy ez mit jelent egy családnak, ahol autista gyermek is van, arról a szabadkai Medgyesi Jolán, a nyolcéves Blanka édesanyja mesélt lapunknak. Blanka speciális iskolába jár Szabadkán, most indul harmadik osztályba.

– Nagyon nehéz volt a mögöttünk álló időszak a bizonytalanság miatt. Blanka azt meg tudta volna érteni, hogy nem lesz iskola egy vagy három hétig, de azt nem, hogy meghatározatlan ideig tart ez a bizonyos szünet. A legnagyobb nehézséget ez jelentette. Minden évben kifog rajtunk a nyári szünet, régebben a hétvége is probléma volt, amikor nincs óvoda. Ő nem tud lazítani, nem tudja elfogadni azt, hogy nem történik semmi. Ilyen hosszú ideig bizonytalanságban lenni nagyon nehéz. Ő az a típusú gyerek, aki nagyon szeret iskolába járni. Neki nem felel meg az online oktatás. Persze megpróbáltuk ezt megoldani: beszéltünk Skype-on a tanító nénivel, hogy Blanka lássa, most mindenki otthon van, mert ilyen a helyzet. Megértette, de nem fogadta el azt, hogy itthon tanuljon, mert ő a tanulást az iskolához köti, és nagyon erős ellenállást tanúsított. Én éppen ezért nem erőltettem az iskolai feladatokat, hanem arra koncentráltam, hogy miben tudom a hétköznapi dolgokban fejleszteni.

Jolán reméli, szeptember elsején gond nélkül megkezdődik az új tanév, és Blanka a három osztálytársával iskolapadba ülhet, mert a kislány már nagyon várja.

–  Egy hete rajzolja folyamatosan a nagy épületet a kis ablakokkal, bejárati ajtóval – egyértelműen az iskolát rajzolja. De most már könnyebb, mert azt tudom mondani: még csak öt nap, és megyünk. A tanító nénitől tudjuk, hogy félórás tanórák lesznek, egy nap négy. Az üzenetben azt is leírta, hogy a tanórákon a maszk viselése kötelező. Blanka – mint az autizmussal küzdők nagy része – nem tud elviselni a fején semmit. Úgy tudom, a mi iskolánk is kért engedélyt arra, hogy ezekre a gyermekekre ne vonatkozzon a rendelet, de információim szerint még nem kaptak választ.

Nincs felkészülve az oktatási rendszerünk

– Az égvilágon semmit nem tudunk, nem tájékoztattak bennünket megfelelő módon az iskolakezdéssel kapcsolatban – mondja egy szabadkai anyuka, akinek a gyermeke a nyolcadik osztályt kezdi idén. Beszélgetésünkkor egyetlen biztosat tudott, az augusztus 31-ei szülői értekezlet időpontját, ahol reméli, kérdéseire majd választ kap.

– A hagyományos tantermi oktatást választottuk, mert azt látom, hogy az, ami eddig zajlott március 15-étől a tanév végéig, nem hasonlított semmire. Szerintem az ország tanügyi rendszere nincs felkészülve erre. A szomszéd gyerek a középiskola második osztályát kezdi Magyarországon, éppen ma költöztették ki a szülei – ég és föld a különbség a két országban megszervezett online oktatás között.  Az én gyermekem nem tanult meg ezalatt az időszak alatt semmit, vagyis egyet igen, mégpedig jól puskázni – vallja be őszintén az anyuka.

VÍGI ZSOLDOS Zsaklina