A határátkelőkön életbe lépett az Európai Unió új be- és kiléptetési rendszere

Október 12-től fokozatosan megkezdődött az Európai Unió új be- és kiléptetési rendszerének (Entry/Exit System – EES) bevezetése, amely minden olyan személyre vonatkozik, aki nem uniós tagállam polgára, és nincs tartózkodási engedélye a schengeni övezet valamely országában.

„Tekintettel arra, hogy a Szerb Köztársaság négy Európai Uniós tagállammal határos, az EES alkalmazása a Szerb Köztársaság állampolgáraira is érvényes lesz, amikor belépnek Horvátországba, Bulgáriába, Romániába vagy Magyarországra” – közölte a szerb Belügyminisztérium.

A Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának Facebook-oldalán megjelent közlemény ugyanakkor egy fontos tényre hívja fel a figyelmet: az EU/EGT-állampolgárokat a változás nem érinti. Ők a továbbiakban is változatlan formában, az eddig megszokott módon és feltételekkel léphetik át a határt. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy azok a szerb állampolgárok, akik kettős állampolgárok, és rendelkeznek valamely uniós ország – például Magyarország vagy Horvátország – által kiadott úti okmánnyal, és azzal lépik át a határt, továbbra is az eddig megszokottak szerint utazhatnak.

Fokozatosan léptették életbe

A rendszert kezdetben csak néhány határátkelőn aktiválták korlátozott működési idővel, amelyet fokozatosan bővítenek majd a teljes üzembe helyezésig. Szerbia Belügyminisztériumának tájékoztatása szerint Horvátország irányába a rendszer alkalmazása a Batrovci–Bajakovo-határátkelőn és a zágrábi repülőtéren kezdődött meg, a szerb–bolgár-szakaszon a Gradina–Kalotina-átkelőn, Románia felé pedig a Kaluđerovo–Naidăș-határnál. Ez a három szomszédunk október 12-én kezdte a rendszer bevezetését, míg a szerb–magyar-határszakaszon az EES október 28-án élesedett, elsőként a Kelebia–Tompa-átkelőn, és november 11-ig fokozatosan mindenhol – Horgos–Röszke, Királyhalom–Ásotthalom, Bajmok–Bácsalmás, Béreg–Hercegszántó, Rábé–Kübekháza és más határátkelőkön is – működésbe lép.

Az EES bevezetésével kapcsolatosan kereste fel szerkesztőségünket a Csongrád–Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság sajtóosztálya, ahonnan részletes tájékoztatót kaptunk az új határregisztrációs rendszerrel kapcsolatos tudnivalókról. A magyar rendőrségtől kapott tájékoztató anyagot cikkünk folytatásában változások nélkül, teljes terjedelmében közöljük:

Korszerű, hatékonyabb európai határigazgatási rendszer

A határregisztrációs rendszer (EES) Európa új határigazgatási rendszere, amely a rövid távú tartózkodás céljából utazó, nem uniós állampolgárok nyilvántartásba vételére szolgál minden alkalommal, amikor átlépik 29 európai ország külső határát.

  1. október 12-től kezdődően a 29 EES-t használó európai ország hat hónap alatt fokozatosan vezeti majd be a rendszert a külső határain. Ebben az időszakban lehetséges, hogy az utazók adatait nem gyűjtik be azonnal minden határátkelőhelyen.

Amint a fokozatos bevezetés befejeződött, az EES teljeskörűen működni fog minden külső határátkelőhelyen.

Utazás Európába – Schengeni térség

Mely európai országok használják az EES-t?

Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Dánia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Izland, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szlovákia és Szlovénia.

Kiket regisztrálnak majd az EES-ben?

Azokat a nem uniós állampolgárokat, akik EES-t használó európai országokba utaznak rövid távú tartózkodás céljából (azaz egy 180 napos időszakon belül legfeljebb 90 napra), az EES-ben regisztrálják.

Az utazók adatait attól függetlenül az EES-ben regisztrálják majd, hogy szükségük van-e rövid távú tartózkodásra jogosító vízumra, vagy vízummentesen utazhatnak. Bizonyos utazók mentesülnek a regisztráció alól (lásd a „Mentességek” című részt). A beléptetés megtagadását is rögzíti a rendszer.

Az EES nem vezet be új követelményeket azokkal szemben, akik szabadon mozoghatnak Európán belül (lásd: „Mentességek”).

Milyen adatokat gyűjt az EES?

  • Személyes adatokat az úti okmányból, például teljes nevet, születési dátumot, állampolgárságot;
  • Az EES-t használó 29 európai országba történő minden egyes belépés és kilépés dátumát és helyét;
  • Biometrikus adatokat, például arcképmást és/vagy ujjlenyomatokat;
  • Adott esetben az elutasított beléptetésre vonatkozó információkat.

Adatvédelem

Az utazók adatainak gyűjtése és tárolása az uniós adatvédelmi szabályokkal és jogokkal teljes összhangban történik. Az adatvédelemről és arról, hogy hogyan gyakorolhatja az ezzel kapcsolatos jogait, beleértve az Önre vonatkozó adatokhoz való hozzáférés vagy azok helyesbítésének kérelmezéséhez való jogot, további információkat a következő weboldalon talál

Ki férhet hozzá az utazók adataihoz?

  • Az EES-t használó európai országok határvédelmi, vízumkiadási és bevándorlási ügyekben illetékes hatóságai;
  • Az EES-t használó európai országok bűnüldöző hatóságai, valamint az Europol;
  • Szigorú feltételek mellett az utazók adatai továbbíthatók egy másik, EU-n belüli vagy kívüli országba vagy nemzetközi szervezetnek;
  • A turisztikai közlekedési szolgáltatók – kizárólag annak ellenőrzése céljából, hogy a rövid távú tartózkodásra jogosító vízummal rendelkezők felhasználták-e már a vízumuk által engedélyezett számú belépést.

Nemzeti könnyítési programok

Az EES-t használó európai országok nemzeti könnyítési programokat vezethetnek be az Európába gyakran utazó nem uniós állampolgárok határátlépésének megkönnyítése érdekében. Ezek a programok egy vagy több európai országban egyaránt alkalmazhatók. Hogy megtudja, jogosult-e a nemzeti könnyítési program jelentette előnyökre, látogasson el a következő oldalra: https://travel-europe.europa.eu.

Mentességek

Az EES az alábbi kategóriákba tartozó utazókra nem vonatkozik:

  • Az EES-t használó európai országok, valamint Ciprus és Írország állampolgárai
  • Tartózkodási kártyával rendelkező és egy uniós polgárral szoros rokoni kapcsolatban álló nem uniós állampolgárok
  • Tartózkodási kártyával vagy tartózkodási engedéllyel rendelkező nem uniós állampolgárok, akik közeli hozzátartozói egy olyan nem uniós állampolgárnak, aki az uniós polgárokhoz hasonlóan szabadon utazhat Európában
  • Azok a nem uniós állampolgárok, akik vállalaton belüli áthelyezés keretében, illetve kutatás, tanulmányok folytatása, gyakorlat, önkéntes szolgálat, diákcsereprogramok vagy oktatási projektek, és au pair tevékenység céljából utaznak Európába
  • Tartózkodási engedély és hosszú távú tartózkodásra jogosító vízum birtokosai
  • Andorra, Monaco és San Marino állampolgárai, valamint a Vatikánvárosi Állam vagy a Szentszék által kiállított útlevél birtokosai
  • Azok a személyek, akik mentesülnek a határellenőrzés alól, vagy akik a határellenőrzésre vonatkozólag biztosított előnyökkel bírnak
  • Érvényes kishatárforgalmi engedély birtokosai
  • Több országon áthaladó személy- és áruszállító vonatok személyzete

Az alábbi kódot szkennelve a Magyar Rendőrség magyar nyelvű, szerbül feliratozott tájékoztató videóját tekinthetik meg:

„Türelemre lesz szükség, amíg a rendszer teljes egészében be nem üzemel”

A szerb–magyar-határszakaszon az Európai Unió új be- és kiléptetési rendszere éppen akkor élesedett, amikor e cikkünk íródott, így a Magyarország irányába történő új határellenőrzési rendszerrel kapcsolatos tapasztalatokról még nem tudunk beszámolni, Horvátország felé azonban már egy ideje működik a rendszer.

A nemzetközi járatokon közlekedő fuvarozók tapasztalatai azt mutatják, hogy az utasoknak rengeteg türelemre van szükségük, az EU-tagállamokba való belépésnél pedig a határon történő várakozás akár két óránál is tovább tarthat, írta még korábban a FoNet hírügynökség.

„Az eddigi tapasztalatok nagyon rosszak, ha belépünk abba a napi kétórás próbaüzemi periódusba a rendszer új alkalmazásával. Legutóbb 34 utassal körülbelül két óra negyven percig álltunk” – nyilatkozta a FoNet-nek a Lasta közlekedési vállalat járművezetője, Zoran Mijušković, aki a Belgrád–Rijeka–Umag–Poreč-vonalon közlekedik.

A sofőr attól tart, hogy „ha így folytatódik, nagy gondok lesznek a határon”, amíg a rendszer nem működik teljes mértékben.

„Az utasok úgy reagálnak, ahogy kell, alkalmazkodnak, csendben vannak, nincs más választásuk. Így van ez mindenkivel — velünk is, és velük is” – mondta Mijušković, hozzátéve, hogy az EES bevezetése előtt az autóbuszok 15–20 percet álltak, most viszont előfordul, hogy „beakadnak” akár két órára is az utasok számától függően.

Úgy véli, az új rendszer bevezetése miatt elkerülhetetlen lesz a menetrendek módosítása is.

Előbb-utóbb fizetni is kell majd érte

A schengeni övezetbe történő határátlépés kapcsán a két rövidítés is a közbeszéd tárgyát képezi, az egyik a már említett EES, a másik pedig az ETIAS. A kettő közötti különbséget járta körbe cikkében a Blic.

Az EES egy olyan rendszer, amely rögzíti a schengeni tagállamokba történő belépést és az onnan való kilépést, míg az ETIAS (European Travel Information and Authorisation System) egy elektronikus beutazási engedély, amely az amerikai ESTA-hoz hasonló.

Míg az EES teljesen ingyenes, az ETIAS díja 20 euró lesz, és akkor kell majd fizetni, amikor a rendszer működésbe lép. Az illetékesek szerint ez 2026 végére várható, bár ezt sem lehet teljes bizonyossággal kijelenteni. Ez a „belépőkártya” legfeljebb három évig lesz érvényes, vagy az útlevél lejáratáig, ha annak érvényessége a kérelem benyújtásának napjától számítva három évnél rövidebb.

A belgrádi lap megjegyzi, hogy az ETIAS nem vízum, hanem egy további biztonsági ellenőrzés. A kérelmet utazás előtt online kell majd kitölteni, míg az EES-regisztráció közvetlenül a határon történik, ingyenesen és csak egyszer, később pedig minden határátlépéskor csupán az adatok ellenőrzésére kerül sor.

TÓTH Imre