A Függetlenség Nyugdíjas Szakszervezet részt vett a nyugdíjbiztosítási törvény módosításáról szóló közvitában, amely április másodikáig tartott (a tervezetről múlt heti számunkban írtunk).

Észrevételeik és javaslataik nemcsak a tervezet szövegére vonatkoznak, hanem a jelenleg érvényes törvény általuk kifogásolt megoldásaira is. Miloš Grabundžija elnök elmondta, hogy az elmúlt néhány évben a hazai és regionális nyilvános vitákon, megbeszéléseken elhangzott álláspontokat építették be a javaslataikba.

Alapvető megjegyzéseik és javaslataik a törvény tartalmának lényegére utalnak:

– a nyugdíjasok megszerzett jogának gyakorlása a nyugdíjtörvény alapján kiszámított nyugdíjakra, a nyugdíjasok kártalanítása;

– kedvezőbb képlet a nyugdíjak kiigazítására a reálértékük, azaz a vásárlóerő csökkenésének megakadályozása érdekében;

– a nyugdíjtörvényből eredő jogok valós finanszírozási forrásainak növelése az alap eszközeinek felhasználásával;

– a nyugdíjasok szociális színvonalának növelése;

– a szociális partnerek, a munkavállalói reprezentatív szakszervezetek, a reprezentatív nyugdíjasszervezetek és a munkáltatói szövetségek jogainak visszaállítása a köztársasági alap munkájának irányítására és felügyeletére.

Ezeket a kérdéseket a Függetlenség Nyugdíjas Szakszervezet több alkalommal felvetette az illetékes állami szerveknek, de nem kaptak megfelelő válaszokat. Úgy gondolják, hogy a  nyugdíj- és rokkantbiztosításról szóló törvény közelgő módosítása jó alkalom a hibák és szabálytalanságok kijavítására, az alkotmány, a törvények és más normatív aktusok tiszteletben tartására,  és ezáltal a nyugdíjasok méltóbb életének biztosítására, mondja Miloš Grabundžija, aki szerint a kormány és az illetékes minisztérium köteles konzultálni a szociális partnerek képviselőivel és a Szociális-gazdasági Tanáccsal ezekről a fontos társadalmi kérdésekről, mint az intézményes társadalmi párbeszéd legmagasabb formájáról, és tiszteletben kell tartania a nézeteiket, el kell fognia az érveiket, és az Európai Unióhoz való csatlakozás fejezeteiben meghatározott európai normák szerint kell eljárnia.

Az észrevételek és javaslatok megfogalmazásának előkészítésekor a Függetlenség Nyugdíjas Szakszervezet konzultált a Köztársasági Nyugdíjas Szövetséggel és más reprezentatív egyesületekkel. Grabundžija úgy véli, megelégedésükre véleményük harmonizál, és megfelel az országos nyugdíjas szövetség nézeteinek, amely összhangban áll a két szervezet által aláírt együttműködési megállapodással.

A törvénytervezet elvi észrevételeit és konkrét javaslatait magyarázatokkal együtt az illetékes minisztériumhoz és a Köztársaság Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alaphoz nyújtották be a kért formában.

Alapvető elvi megjegyzésük arra vonatkozik, hogy a nyugdíj- és rokkantbiztosításról szóló törvény módosítási tervezete kidolgozásakor nem egyeztettek a szociális partnerekkel – a munkavállalók reprezentatív szakszervezeteivel és a nyugdíjasok reprezentatív szövetségeivel. Az sem elfogadható, hogy legalább a javasolt módosításokról szóló nyilvános vita tervezésekor nem hívták meg külön a képviselő szociális partnereket, hanem minden más jogi és természetes személyhez hasonlóan kezelték őket. A javaslattevő nyilvános felhívás útján szólította meg őket, ami ellentétes a szociális párbeszéd alapelveivel. (Sajnos ez összefügg azzal a ténnyel is, hogy a szociális partnerek nem egyformán vesznek részt a nyugdíjbiztosítási alap kezelésében.) A tervezet javasolt változtatásai technikai jellegűek, miközben lényegében semmit nem változtat a nyugdíjasok helyzetén, pedig a biztosítási rendszer módosításának alapvető célja a szociális, társadalmi és anyagi helyzet javítása.

A nyugdíj- és rokkantsági biztosításról szóló törvény módosításainak teljes mértékben összhangban kell lenniük az alkotmánnyal és más pozitív normatív aktusokkal, és nem szabad a biztosítottak bizonyos kategóriáit egyenlőtlen helyzetbe hozniuk. Sajnos a törvény 70. cikkének javasolt módosítása (70d.) megkülönbözteti azokat a nyugdíjasokat, akik a szerkezetátalakításról és a privatizációra való felkészülésről szóló kormányhatározatnak megfelelően mennek/mentek nyugdíjba.

Bár a nyugdíj- és rokkantsági biztosításról szóló törvény módosítási törvénytervezetének magyarázata megemlíti a nyugdíjak fizetési módjának ideiglenes szabályozásáról szóló jogszabályt (amely azokra vonatkozott, akik ellátmánya meghaladta a 25 000 dinárt), valamint hatályon kívül helyezését, a tervezetből kimaradt a kártalanítás.

Annak érdekében, hogy a nyugdíjak ne maradjanak el a bérektől, vagyis ne csökkenjen a valós érték – a nyugdíjak vásárlóereje –, meg kell határozni a nyugdíjak rendkívüli kiigazításának paramétereit, az átlagkeresetek és a nyugdíjköltségek GDP-hez viszonyított arányát. Ha ez a lehetőség nem elfogadható, akkor a „svájci képlet” (50:50) helyett alkalmazható a Szlovéniában alkalmazott képlet – a nyugdíjak 60 százalékát a bérek növekedéséhez, 40 százalékát pedig a fogyasztói árnövekedéshez (inflációhoz) kell igazítani.

A záró és átmeneti rendelkezésekbe egy új cikket kell beilleszteni, amelynek szövege a következő: „A törvény elfogadásától számított 6 hónapon belül elfogadott különlegesen speciális törvény meghatározza az állam azon kötelezettségét, hogy visszafizesse az adósságot a nyugdíjasoknak. A visszafizetés módját és határidejét a kormánynak kell meghatároznia, előzetesen konzultálva a képviseleti szakszervezetekkel és a nyugdíjas szövetségekkel, egy külön törvény (pl. az adósság államadóssággá történő átalakításáról szóló törvény) vagy egy speciális adósságtörlesztési program révén.

A Függetlenség Nyugdíjas Szakszervezet kidolgozta a javaslatot, és készen áll benyújtani ellenőrzésre és felhasználásra az illetékes állami hatóságokhoz.

TAKÁCS Magda