Április 2-án befejeződött a nyugdíj- és rokkantbiztosítási törvény módosítási tervezetéről megtartott közvita. A szaktárca elemzi a javaslatokat, véglegesíti a dokumentumot és továbbítja a kormánynak. Miután a kabinet jóváhagyja, parlamenti eljárásba küldi.

Mit jelent a módosítás?         

A munkaügyi minisztérium szerint a nyugdíj- és rokkantbiztosításról szóló törvény javasolt módosításai jelentik a legfontosabb változásokat a felhasználók jogaival kapcsolatban.

A nyugdíjba vonulás feltételeiben nincs változás, így a biztosítottak továbbra is élnek ezzel a jogukkal, amikor elérik a 65. életévüket, a nők esetében ebben az évben a 63 évet és két hónapot, valamint a legalább 15 évi (járulékkal lefedett) biztosítást.

Azok a munkavállalók, akiknek törvényes erővel 65 éves koruk előtt nyugdíjba kellett vonulniuk vállalatuk szerkezetátalakítása vagy csődje miatt, a nyugdíj- és rokkantbiztosításról szóló törvény módosítása után teljes öregségi nyugdíjat kapnak.

Ez a legfontosabb változás a tervezetben, hogy nincs arra utaló jel, hogy az előrehozott öregségi nyugdíjasok minden más kategóriájára is alkalmazzák az intézkedést. A nyilvánosság egy része és a szakszervezetek is indítványozták, hogy a nyugdíjlevonás csak ideiglenes intézkedés legyen, azaz csak a törvényes életkorhatárig alkalmazzák. Egyelőre bizonytalan, hogy a módosítás kidolgozója a nyilvános vita után megváltoztatja-e a véleményét ebben a kérdésben. Nincsenek utalások arra, hogy a 65. életév betöltése utáni nyugdíjkorhatárt tovább szigorítják a férfiaknál és a nőknél. Ezzel vége szakad az elmúlt hónapokban tapasztalt spekulációknak, miszerint a nyugdíjrendszer fenntarthatatlansága miatt meghosszabbítják a nyugdíjkorhatárt. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy nem lesz jelentős változás a nyugdíjtörvényben, kivéve azt a részt, amely azokra a munkavállalókra vonatkozik, akiknek 65 éves koruk előtt törvényszerűen kellett nyugdíjba menniük. Rendelet helyett a teljes öregségi nyugdíjhoz való jogukat most a törvény fogja szabályozni a kormánnyal korábban aláírt megállapodások alapján. Azokról van szó, akiknek akaratuk ellenére kellett nyugdíjba menniük, mert cégük csődbe ment vagy átalakult. Nekik 2–5 évük hiányzott a nyugdíjhoz, és a 2014. évi törvénymódosítás (előrehozott öregségi nyugdíj bevezetése) után csökkentett nyugdíjat kaptak.

Időközben bevezették, hogy azoknak csökkentik az ellátmányát, akiknek megvan a szolgálati idejük, de nincs meg az életkoruk. A kormány 2016. márciusi határozatával ennek a nyugdíjascsoportnak teljes nyugdíjat fizettek tavaly október 1-ig, amikor a kabinet visszavonta a határozatot. A nyugdíjtörvény idei módosítása után ezek a nyugdíjasok teljes, nem pedig csökkentett nyugdíjat kapnak.

Változások a családi nyugdíj tárgykörében   

Előreláthatólag minden családi nyugdíjas egyenlő helyzetbe kerül a jövőben, a nyugdíjas halála után nem a korai öregségi, hanem az öregségi vagy rokkantsági nyugdíj alapján határozzák meg a családi juttatást, amely a halála idején a biztosítotté (nyugdíjasé) lenne. A házasságon kívüli együttélés jogállásával és a családi nyugdíjhoz való jog megszerzésével kapcsolatos rész nem változott, fennállását peren kívüli eljárásban határozzák meg.

A földműves biztosítottak járulékfizetési problémájának rendezése (egyelőre) kimaradt a tervezetből.

TAKÁCS Magda