Az elmúlt fél évtizedben a vajdasági magyar közösség terület- és gazdaságfejlesztését szolgáló Prosperitati Alapítvány a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) kezdeményezésére jött létre a Magyar Kormány támogatása által. Az alapítvány a tájékoztatása szerint több mint 14.000 projektet valósított meg, és 178 millió euró vissza nem térítendő támogatást nyújtott. Mintegy 1.600 új munkahelyet biztosított, és valamivel több mint 6.000 meglévő munkahely maradt meg a segítsége által. Mintegy 4,8 millió euró támogatással, közel 700 új vállalkozás jött létre az alapítványnak köszönhetően. A portálunknak nyilatkozó újságírók kutatásai szerint azonban a VMSZ politikai befolyás megszerzésére és a párt támogatásának megvásárlására használja az alapítványt olyan vállalatok által, amelyek működésétől több száz vajdasági magyar család élete függ.

A lakosság számával kapcsolatos átfogó kutatások hiánya miatt a szakértők még mindig nehezen tudják felmérni, hogy a gazdák, az iparosok és a vidéken élő emberek anyagi támogatásával az alapítvány képes-e megállítani a vajdasági magyar lakosság egyre nagyobb elvándorlását. Az alapítvány kétségkívül nagyban hozzájárul a vidéki gazdaság megerősítéséhez. Ugyanakkor a VMSZ-nek az alapítvány programjain keresztül sikerül erősítenie a politikai pozícióját a magyar választók között. Mivel az alapítvány nem köteles válaszolni a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférés iránti kérelmekre, egyelőre csak az alapítvány vezetőinek nyilatkozataira és a hivatalos honlapján közzétett információkra támaszkodhatunk.

„Programunk alternatívát nyújt mindenki számára, aki a jövőjét tervezi”

Juhász Bálint, az alapítvány igazgatója portálunknak adott nyilatkozatában elmondta, hogy az első, 2016-os nyilvános pályázat óta máig a Prosperitati több mint 14.000 projekt megvalósítását támogatta a régió 180 településén, Vajdaság 39 községében és városában.

„Az elmúlt 5 évben több mint 10 pályázati körben mintegy 50 nyilvános pályázatot hirdettünk meg a legkülönfélébb projektek társfinanszírozására, mint pl. a családi gazdaságok, mikro- és kisvállalkozások támogatása, vállalkozások elindítása, turizmusfejlesztés, vidéki házak és földek vásárlása, illetve tőkebefektetések, különös tekintettel a feldolgozóiparra. Programunk alternatívát nyújt mindenki számára, aki a jövőjét tervezi. A nyilvános pályázatok számos lehetősége perspektívát jelent Vajdaságban, különösen a tartomány kisebb településein, a falvakban” – mondta az igazgató, aki hozzátette, a mezőgazdasági földvásárlás társfinanszírozása az egyik említett nyilvános pályázat, amelyet négy ciklusban bonyolítottak le, és 13 millió euró vissza nem térítendő támogatás bevonásával 5.374 hektár föld vásárlását tettek lehetővé. Eddig több mint 1.100 vidéki ház megvételét társfinanszírozták, amelybe 11 millió euró vissza nem térítendő támogatást fektettek be.

A projekt által létrejött új munkahelyek száma

Juhász szerint a felhasználók rendszerében csaknem 6.000 családi gazdaság működik. Ezek ritkán foglalkoztatnak további munkaerőt, de ez minimum ennyi munkahelyet jelent, és háromszor ennyi embernek biztosít megélhetőséget.

„A programban részt vevő vállalkozók és jogi személyek 12.500 embert foglalkoztatnak. A programunk megvalósításával legkevesebb ennyi munkahely megőrzéséhez járultunk hozzá. A különféle iparágakba, feldolgozóiparba és turizmusba történő tőkebefektetésekkel 1.600 új munkahelyet hoztunk létre, míg a megvalósítás alatt álló projektek további 200 új munkahelyet jelentenek. Ezek a számok nem tartalmazzák a gazdaságfejlesztési programok másodlagos kedvezményezettjeiként számontartott beszerzőkkel kapcsolatos foglalkoztatási mutatókat” – magyarázta Juhász.

„Az alapítvány pályázatai politikai kampányként és politikai pontszerzésként szolgálnak a VMSZ számára”

A szabadkai Gyurkovics Virág a Prosperitati Alapítvány munkájával foglalkozott a közelmúltban. Az újságíró elmondta, hogy a magyar kormány nyilván a vajdasági magyar közösség támogatását vette célul amiatt, hogy a magyar útlevélnek köszönhetően a vajdasági magyarok tömegesen elhagyták Vajdaságot, a Prosperitati Alapítvány pedig a VMSZ-nek biztosít megbízható eszközt a magyar választók támogatásának „megvásárlásához”.

„A kettős állampolgárság kontraeffektust idézett elő. A magyar nemzet egyesítésének a gesztusa által kiállított európai uniós útlevél gyakorlatilag a magyarok tízezreit segítette abban, hogy egy élhetőbb élet után kutatva elhagyják Vajdaságot, és nem feltétlenül Magyarországra, hanem Észak- vagy Nyugat-Európába költöztek el” – mondta Gyurkovics, aki szerint logikus, hogy a VMSZ próbál olyan körülményeket teremteni, amelyek Vajdaságban is serkentenék a haladást, ám az alapítvány pályázatai valójában „politikai kampányokra és politikai pontok megszerzésére szolgálnak”, lévén „a pályázati eredmények közzététele vagy a szerződések aláírása sokszor egybeesik a magyarországi és a szerbiai választási kampányok idejével.”

Gyurkovics megjegyezte, hogy bár a 2016 és 2020 közötti időszakban 14.000 ember nyert a Prosperitati pályázatokon, a támogatások összege jelentősen eltérő.

„A vissza nem térítendő eszközök összegének elemzésével kiszámítható, hogy az eszközök 55–60 százalékát a pályázók kevesebb mint 10 százaléka nyerte meg. Tehát a pályázók 90 százaléka osztozik a pályázati eszközök maradék 40–45 százalékán. Ezek 27.000 és egymillió dinár közé tehető, olyan kisebb támogatások, amelyek nyilvánvalóan az adott vállalat javára szolgálnak, ám nehéz lenne azt hinni, hogy stabilizáló erővel bírnak egy vállalat működésében. A 25 és 500 millió dinár közé tehető legnagyobb támogatásokat a legszűkebb kört képező 22 vállalat nyerte el, amely összeg az elmúlt öt évben adott összes támogatás 45 százalékát jelenti.”

Az említett 22 vállalat több vezetője is szoros kapcsolatban áll a VMSZ-szel. Ez igazolja a Prosperitati alapítása kezdetén megfogalmazott kritikus aggályokat. A VMSZ politikai befolyásszerzésre használja fel a Prosperitati Alapítványt. Egy olyan szűk vállalkozói csoportot próbál megerősíteni, amelyek által politikai támogatottságot tud magának „vásárolni”. E vállalatok tevékenységétől függ több száz magyar család élete Vajdaságban, amelynek segítségével hosszú távú befolyásra tud szert tenni.

Arra is emlékeztet az újságíró, hogy a másik probléma az, hogy a Prosperitati Alapítványként nem köteles megfelelni a közérdekű információkhoz való hozzáférés követelményeinek, így „emiatt nem átlátható az alapítvány tevékenysége”.

Gyurkovics szerint nehéz megítélni a Prosperitati Alapítvány szerepét a vajdasági magyar pályázók vállalkozásainak fejlesztésében vagy akár a vajdasági magyarok fokozott kivándorlásának visszaszorításában is, amely az elmúlt tíz évben egyre jobban nőtt.

„Ehhez a felméréshez olyan összetett elemzések eredményeire lenne szükség, mint a magyar lakosok pontos száma Vajdaságban, a Nemzeti Foglalkoztatási Hivatalnál regisztrált munkanélküli személyek száma és a foglalkoztatottak száma nemzetiségekre bontva. Ezek a statisztikai adatok hiánya miatt csak a Prosperitati honlapján nyilvánosan elérhető éves jelentésekre és adatokra támaszkodhatunk.”

A legutóbbi népszámlálás hivatalos adatai szerint a vajdasági magyarok száma 253.899. A Prosperitati honlapján 2016 és 2020 között valamivel több mint 14.000 sikeres pályázatot regisztráltak. Tehát a legjobb hiszemű számítások szerint is ezekben a támogatásokban a vajdasági magyarok legfeljebb 5–10 százaléka érintett. Ugyanakkor csak azok tudnak jelentkezni a pályázatokra, akik a magánszektorban dolgoznak.

Gyurkovics kiemeli azt is, hogy a VMSZ és a Fidesz kritikusai nem vesznek részt ezeken a pályázatokon, „mert nem akarnak tőlük támogatást kapni, vagy nem akarják magukat olyan helyzetbe hozni, amelyben a két párt adósai lennének.”

A pályázat nyertesei elégedettek az alapítvány támogatásával

Azok a polgárok, akik a portálunknak nyilatkoztak, mindannyian elégedettek a Prosperitati Alapítványtól kapott támogatásokkal. Elmondásuk szerint a megtakarításaikból soha nem tudnának munkagépeket vagy vidéki házakat vásárolni, sem a meglévő magánvállalkozásukat fejleszteni vagy a meglévő kapacitásokat kibővíteni.

Horvát Ákos nemesmiliticsi gazda kukoricát, búzát és szóját termeszt. Idén azért mondott le a napraforgó termesztéséről, mert tavaly nem fizetődött ki neki sem az ára, sem a hozam miatt. Ákos nemrégiben a Prosperitati segítségével vásárolt egy 50 lóerős traktort, 2017-ben pedig egy vontató tárcsát.

„Én a saját keresetemből sohasem tudtam volna ennyit megtakarítani és vásárolni. Ez az új traktor 15.000 euróba került, 10.000 eurót kaptam a Prosperitatitól, 5000 eurót pedig én tettem hozzá” – nyilatkozott Ákos, aki elmondta, ha csak mezőgazdaságból élne, nem lett volna képes megvásárolni ezt a traktort. Ezért délelőtt gyógyszertárban dolgozik, délután pedig mezőgazdasággal foglalkozik.

„Szezonban reggel 6-tól este 11-ig dolgozom. Aratáskor úgyszintén. Minden évben egyre nehezebb” – vallja Ákos, s hozzáteszi, hogy a nyersanyag a kétszeresére drágult, a kiadások is egyre nagyobbak, és ismét pályázni fog a gépesítés bővítésére.

„Azt használom, amit apámtól örököltem, de most már azt is újítani kellene. Én szeretem a mezőgazdaságot, de majd meglátjuk, hogy meddig bírjuk még…”

A földműves gazda arra emlékeztet, hogy általában véve falun nagyon nehéz boldogulni. Nagyon sok ismerőse már régen elköltözött a környező falvakból, Bezdánból, Bácskertesről külföldre, és a legtöbb fiatal sem marad itt, a jobb élet ígéretében külföldre távoznak.

„Az utóbbi időben egyre több vállalat megy tönkre, és ezért nem is fizetnek ki bennünket. Itt, a faluban még az állami földeket is alig tudjuk megszerezni. Csak 40 hektár áll rendelkezésünkre, és akkor jönnek ezek a nagyok, felpörgetik hektáronkénti hetvenezerre a föld árát, ami nekünk egyáltalán nem kifizetődő, és nem is tudunk versenyezni velük” – mondta a gazda.

Nagy segítség, hogy nem kell lakáshitelt felvennünk

Pakai Endre és felesége, Szandra néhány évvel ezelőtt pályáztak a Prosperitatinál, amiből Horgoson vásároltak maguknak egy házat. Endre otthonról dolgozik programozóként egy szabadkai cégnek, Szandra pedig a 2, a 8 és a 11 éves gyerekeiket neveli.

Szandra elmesélte, hogy korábban Szegeden éltek, de ott nem volt lehetőségük házat vásárolni, ezért visszatértek Horgosra, ahol a szülei is élnek.

„Úgy döntöttünk, hogy itt maradunk a szüleimhez közel, akik segíteni tudnak a gyermekeink nevelésében is, majd adódott ez a lehetőség a Prosperitati Alapítványnál, s úgy döntöttünk, hogy megpróbáljuk, és sikerült – már három éve itt élünk.”

Elmondása szerint a pályázat feltétele az volt, hogy az elmúlt öt évben nem lehetett ingatlan a tulajdonukban, nem lehetett adósságuk az állam felé, és mindkettőjüknek magyar állampolgársággal kellett rendelkezniük.

„Az volt a vágyunk, hogy saját udvarunk legyen, amelyben tudunk kertészkedni, de vannak olyanok is, akiknek például szarvasmarha-tenyésztés miatt van rá szükség. A házat folyamatosan tatarozni kell, nem lehet rosszabb állapotban attól, amilyen állapotban volt, mielőtt a Prosperitatinak köszönhetően megszereztük” – mondta Szandra, aki megerősítette, hogy itt szeretnének maradni, nincs szándékukban elhagyni Horgost.

„Nekünk ez nagyban segített, hogy ne kelljen lakáshitelt felvennünk a ház vásárlásához, ezért pénzügyi szempontból nagyon jól jött. Emellett a férjemnek is jó munkahelye van, úgyhogy mindenképpen itt akarunk maradni.”

Az alapítványnak köszönhetően könnyebb lett a mindennapi munka

A kispiaci Kenyeres Emil gazda organikus gyümölcstermesztéssel foglalkozik. Mandulát, diót, szilvát és ringlót termeszt, illetve kecskéket tenyészt és kecskesajtot készít. Az alapítvány jóvoltából egy traktorra és egy rakodógépre tett szert 20.000 euró összértékben. Kenyeresnek minden évben problémája volt azzal, hogy egy adott idő alatt hogyan tudja majd elvégezni a felhalmozódó, nehéz munkát. Minden évben egyre kevesebb volt a munkavállaló, és a napidíj egyre magasabb.

„A rakodógépre és a traktorra való pályázás után felgyorsítottuk a munka egy részét a gazdaságban, és könnyebbé vált a nagyobb termés betakarítása, az áru lehető leghamarabb beszállítása, hogy ne ázzon, és ne veszítsen a minőségéből. Könnyebb lett a mindennapi munka” – magyarázta Emil, aki szerint amennyiben lehetőségük lesz újból pályázni, akkor a fejőházi rendszer fejlesztésénél lenne szükség ilyen segítségre, illetve a kapacitás bővítésénél a nagyobb hozambetakarításnál, de a legfontosabb egy kóstolóhelyiség kialakítása lenne.

„Fogalmam nincs, hogy egy ilyen segítség mennyire és meddig tarthatja itt az embereket, de az biztos, hogy nagy és jelentős segítségről van szó. Egyes termelők fejlettek, és biztosan itt maradnak, de vannak olyanok is, akik a pályázáshoz szükséges húsz százalékot sem tudják biztosítani. Sőt, olyan is akad, aki csak ötletekkel rendelkezik, de az alapítvány ezeknek az embereknek is segített, hogy itt tudjanak maradni, és elkezdhessék a vállalkozásukat. Itt mindenkinek nehéz feltalálnia magát, függetlenül attól, hogy milyen helyzetű a vállalkozása. Bármilyen közvetlen vagy közvetett segítség jól jöhet”, mondja Kenyeres, és kiemeli, hogy „ha felfejlesztenek bizonyos vállalatokat, akkor azok később még több embert tudnak majd alkalmazni, és éppen ez az alapítvány egyik célja.”

Úgy véli, hogy az alapítvány jól végzi a munkáját. Meglehetősen rugalmasak, és tudnak segíteni, de a kérdés mindig az, „hogyan használják ki az emberek ezeket a lehetőségeket, hogy az a segítség a vállalkozásaik fejlesztésére szolgáljon”.

Natalija JAKOVLJEVIĆ