Országos platform az oktatás megmentésért
A jelek szerint súlyos gondok terhelik a szerbiai felsőoktatási rendszert is. Ennek mindennél meggyőzőbb mutatója, hogy a fővárosi állami egyetem nyolc karának dékánja drámai címmel országos platformot tett közzé. A Platform az oktatás megmentéséért c. dokumentum indítékait az alábbiakban foglalták össze:
„Alulírottak úgy gondoljuk, hogy a szerbiai oktatás helyzete olyan, hogy az államnak, vagyis a Szerb Köztársaság Kormányának teljes felelősséget kell vállalnia a társadalom és a nemzet jövője szempontjából nagyon fontos kérdés rendezésében. A jelenlegi helyzet miatti aggodalmunk kifejezésével a felgyülemlett problémák megoldásáért való felelősség egy részét kívánjuk megosztani. Úgy gondoljuk, hogy az állam aktív közreműködése és segítsége nélkül a helyzet nem javítható.”
A kérdés rendezéséhez az alábbi négy nélkülözhetetlen feladatot nevezték meg:
- Állami felelősségvállalás az oktatásért, mint a nemzet és a társadalom számára kiemelten fontos közéleti tevékenységért
- A tanári szakma méltóságának és hírnevének helyreállítása
- A hallgatók ösztönzése tanári karokra való beiratkozásra ösztöndíjak és a legjobb jelöltek felvételére irányuló ösztönzők révén
- Médiatámogatás
A kiemelt feladatok egyrészt pontos diagnózist adnak a honi oktatási rendszer rákfenéiről, másrészt felismerik, hogy a megfelelő médiatámogatás, a tanári szakma megerősítése és népszerűsítése nélkül a mai, erőteljes médiabefolyás alatt álló közegben nehezen vezetnek eredményre.
A kitűzött feladatok között jelentős hangsúlyt kapott egy új, világos és megvalósítható oktatási stratégia elfogadása.
Olyan oktatási rendszerre van szükség az óvodától az egyetemekig, amely hatékony, gazdaságos, és hozzájárul ahhoz, hogy a tudás és az oktatás legyen a fő hajtóerő az egyének és az egész társadalom fejlődésében.
Ugyanakkor törvényes rendelkezésekkel biztosítani kell a tanárok integritásának és tekintélyének védelmét, mert az a szükséges és jelentős bérfejlesztés mellett vonzóvá tehetné a tanári pályát a fiatalok számára.
Bizottság vizsgálja a létszámcsökkenés okait
A platform kidolgozásának egyik fő indoka lehet az is, hogy az elmúlt években jelentős mértékben csökkent az érdeklődés az állami egyetemek iránt. A jelenség különösen a fővárosi egyetem bizonyos karait és szakjait érinti (ebben a tanárképző szakok vannak leginkább elkeserítő helyzetben), de a többi állami egyetem sem áll jobban.
A 2023/24-es tanév statisztikái szerint Szerbiában összesen a 47.946 hallgató közül 26.957 (56,22%) hallgató iratkozott állami, míg 8.963 (18,69%) magánegyetemre, emellett 9.630-an (20,01%) állami és 2.396-an (5%) magán-szakfőiskolára/akadémiára, ami azt jelenti, hogy minden negyedik gólya fizetős felsőoktatási intézménybe jár.
Összehasonlításképpen a 2018/2019-es tanévben ez az arány 81,49%-18,51% volt az állami felsőoktatási intézmények javára.
A jelenség minden város egyetemét érinti, de talán a fővárosi érezte át ennek leginkább a súlyos következményeit, idén ugyanis mindössze négy szakon tudtak minden meghirdetett helyet betölteni, a betöltetlen helyek száma pedig a tíz évvel korábbihoz képest a 13 és félszeresére ugrott.
Komoly aggodalommal vetődött fel az a kérdés is, mit jelentenek azok a kormányzati körökből származó hírek, miszerint lehetővé válik Szerbiában egyes külföldi egyetemek franchise-rendszerű működése, és vajon ezzel „az állam lemond-e a saját egyetemeiről”.
Emiatt bizottságot alakítottak, amelynek feladata, hogy ezt, de főképp a drasztikus létszámcsökkenés okait kivizsgálja.
A Politika napilap cikke szerint a magánkarokon nincsenek ilyen problémák, de egyetemi körök és a közvélemény szerint az érettségizők (nyilván a lazább előrehaladás okán – a szerző megj.) magánkarokra iratkoznak, és ott szereznek alapképzést, majd azt később az állami karok mester- és doktori képzésein „mossák tisztára”.
A bizottság feladata lesz egyebek mellett az is, hogy elemezze, pontosan milyen mértékű a magánkarokon végzett hallgatók beáramlása az állami mesterképzésekre.
Szakmai szervezetek is reagáltak
Mindez a felsőoktatásban szerzett oklevelek jelentős devalvációját okozza. Egyelőre még csak a viccekben hallani, hogy isten óvjon mindenkit attól, hogy egy magánegyetemen végzett orvos operálja meg. Ám az egészségügyet is súlyosan érintő szakemberhiány (meg olykor a pártalapú befolyásolás) hatással van a foglalkoztatásra. Egyre gyakrabban előfordul, hogy magán-középiskolát végzett nővérek bekerülnek egy-egy kórházi osztályra. Magam ugyan nem találkoztam ilyennel, de több rémtörténetet is hallottam a témában.
Mindenesetre a belgrádi ügyvédek jobban igyekeznek ügyelni a szakma jó hírére, a főváros ügyvédi kamarája ugyanis már jó ideje egyetlen magánegyetemi oklevéllel jelentkező bojtárjelöltet sem vett be a nyilvántartásába még a kötelező gyakornoki idő letöltésére sem.
A hoppon maradt bojtárjelöltek némelyike más városokban próbálkozott, mások – ahogy az lenni szokott – azonnal tolvajt kiáltottak, és diszkriminációra hivatkoztak. A fejleményekre még várni kell.
A tanügyben nincs kamarai jegyzék, szakmai szervezetek viszont vannak. És lenne is mire reagálniuk. (Meg is tennék? Nem hiszem.)
A kisebbségi oktatás szempontjából a helyzet szintén „fokozódik”, nemcsak a kádergondok, hanem a kisebbségi érdekvédelem „önzetlen törődése” miatt is, amely immár be nem vallottan, de jól érzékelhetően azon munkálkodik, hogy az itteni magyar fiatalok számára (akár a magyar adófizetők pénzén) itt helyben is különféle felsőoktatásinak mondott instant képzési lehetőséget biztosítson. Ez abból a szempontból akár jó is lehetne, hogy nem kell hosszú éveken át komoly erőbevetést igénylő (általában szerb nyelvű) egyetemi programokat végigjárniuk. Ehelyett ily módon meg az anyaországi karok lájtosabb szakjain viszonylag könnyen oklevélhez juthatnak. Igen ám, de komoly kompetenciákat, szakmai és tudományos ismereteket nem lehet „hétvégi iskolák” kurzusain megszerezni. Ennek a vitathatatlan körülménynek nagyon rövid időn belül látni fogjuk a fonák oldalát. Ez sajnos a vajdasági magyar fiatalok munkaerőpiaci pozícióin és szakmai kvalitásain lesz érezhető, ami az egyének mellett a közösség helyzetét és megítélését is befolyásolja.
BERETKA Ferenc
