Mit tesz az állam a legveszélyeztetettebbek védelmében, és miért nem esik szó ma azokról, akik a legtöbb pénzt költik élelmiszerre és számlákra?  Sajnos kiderült, hogy a leginkább veszélyeztetetteknek nincs rendszerszintű segélyük, és nem megfelelőek a segélyek igazságos elosztásának állítólagos mechanizmusai.  Az idén március óta van érvényben a szociális kártyákról szóló törvény, de a nyilvántartás, amelynek a magánszemély társadalmi-gazdasági helyzetére vonatkozó adatokat kellene tartalmaznia, az ismeretek szerint még mindig nincs meg. Hiába hirdették meg a szociális kártyát „az állampolgárok szociális jogainak igazságosabb gyakorlásának” eszközeként, a szakértők a leendő rendszer esetleges hiányosságaira figyelmeztetnek a szociális segélyezettek nagy mennyiségű adatának feldolgozásától egészen addig, hogy a kedvezményezettek száma ténylegesen csökkenhet.

Az előzményekhez tartozik, hogy Zoran Đordjević volt munkaügyi és szociális miniszter (2017-ben) bejelentette, hogy a szakminisztérium „elkezdte a szociális kártya kidolgozását, és 2018-ban várható a végeredmény”. Dánia modelljét választották – azét az országét, amelynek a legtökéletesebb társadalmi térképe van, és hogy szó szerint le akarják másolni, mert így az állam közvetlenül felismeri, hogy kinek van szüksége segítségre.

A jogszabályt a parlament tavaly elfogadta, és csaknem három hónap telt el a „hivatalos” hatályba lépése óta. (Az illetékes minisztériumtól nincs információ arról, hogy elkészült-e az anyagilag veszélyeztetett állampolgárok nyilvántartása.) Időközben a Gazdasági és Szociális Jogokért A11 áprilisban kezdeményezte az alkotmánybíróságon a törvény jogszerűségének felülvizsgálatát, tekintettel az alkotmánnyal, a ratifikált nemzetközi szerződésekkel és a jogrend egységességének elvével való összeegyeztethetetlenségére, de nincs összhangban a személyes adatok védelméről szóló törvénnyel sem. A kártya adatokat tartalmaz a szociális segélyben részesülő jövedelméről (amivel már a szociális központok rendelkeznek), rögzíti a személyi igazolvány számát, a fogyatékosságra, a házasságkötés helyére és idejére, vagyoni helyzetére, élettársa jövedelmére, ingó és ingatlan vagyonára vonatkozó adatok. Egyes szakemberek szerint ez az adatkezelés semmilyen módon nem javítja a szociális védelmi rendszert, sőt felgyorsítja a felhasználók jogaitól való megfosztásának folyamatát. A probléma megoldása az új tárcavezetőre és a kormányra vár.

 TAKÁCS Magda