Válasz egy zentai és egy Újvidék környéki olvasónknak

A rokkantsági nyugdíjhoz való jog akkor gyakorolható, ha megállapítják, hogy a munkaképesség teljes elvesztése az öregségi nyugdíjhoz való jog gyakorlásához szükséges életkorig bekövetkezett: ha a fogyatékosság oka munkahelyi sérülés vagy foglalkozási betegség a biztosítás időtartamától függetlenül, illetve ha a fogyatékosság munkán kívüli betegség vagy sérülés következménye, amelyhez legalább ötéves biztosítási státus szükséges. Kivételt képeznek azok a biztosítottak, akik fogyatékossága 30 éves kor előtt jelentkezett: 20 életévig legalább egyéves biztosítási tapasztalat szükséges, 25 életévig kétéves, 30 éves korig hároméves biztosítási státus a feltétel.

FONTOS TUDNI: Ha a biztosított munkanélküli-ellátásban részesül, a kérelmet a Köztársasági Foglalkoztatási Szolgálat szakmai közreműködésével nyújtja be. Ha külföldön dolgozott, ideértve a volt jugoszláv köztársaságokat is, akkor a nyugdíj e részére való jogosultságot az adott ország jogszabályai határozzák meg.  Csak a járulékkal lefedett szolgálati időt ismerik el. Ha az eljárást a biztosítás időtartama alatt megindítják, először meghatározzák és meghozzák a rokkantság fennállásáról szóló döntést, és csak utána döntenek (a biztosítás megszűnését követően) a rokkantsági nyugdíj összegéről.

A nyugdíjas köteles bejelenteni a biztosítási alapnak a címváltozást, valamint a jogosultságot érintő egyéb változásokat (foglalkoztatás és hasonlók). A rokkantnyugdíjas ideiglenes, alkalmi vagy szerződéses munkák elvégzése alapján léphet be a biztosításba, de nem munkaszerződés alapján. A fogyatékossággal élő személyre vonatkozó munkaszerződés aláírásával egy nyugdíjas behívható vizsgálatra annak megállapítására, hogy a fogyatékosság állapota megváltozott-e, ami a rokkantsági nyugdíjhoz való jog megszűnését eredményezheti. Ha indokolt okok nélkül nem válaszol a felhívásra, a rokkantsági nyugdíj folyósítását felfüggesztik.

Nyugdíját a folyószámlán vagy annak az intézménynek a számláján kaphatja meg, amelyben tartózkodik, devizaszámlán (ha a Szerb Köztársaság területén kívül lakik) és erre jogosult személyen keresztül.

A fogyatékosság II. vagy III. kategóriáján alapuló jogosultnak, ha ezt a jogát a nyugdíjtörvény 2003. áprilisi hatálybalépéséig gyakorolta, 50 százalékos rokkantsági nyugdíjat állapítanak meg (a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat pénzügyi ellentételezéséhez való jog megszűnésével). E jog gyakorlásához az előírt formanyomtatványon kérelmet kell benyújtani a nyugdíjbiztosító illetékes kirendeltségéhez. Mellékelni kell a kérelemhez szükséges dokumentációt.

A jog gyakorlásához szükséges bizonylatok:

– a kezelőorvos orvosi dokumentációja (szakorvosi megállapítások, mentesítési listák stb.) eredeti vagy hitelesített fénymásolattal (igazolás az alapban végezhető),

– a jogok gyakorlása során szerzett szakértelem igazolása,

– jelentés a munkahelyi sérülésről vagy a foglalkozás általi megbetegedésről, ha a biztosított munkahelyi sérülésben vagy foglalkozási betegségben szenvedett,

– a szabályozott katonai szolgálat igazolása (a katonakönyv fénymásolata – az eredeti az ellenőrzés céljából) vagy a katonai ügyosztály igazolása,

– a jogok gyakorlásának igazolása – nyilvántartás a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálatnál,

– személyazonosság igazolása (személyi igazolvány vagy tartózkodási igazolás),

– az egészségügyi kártya fénymásolata

– bizonyíték a Szerb Köztársaságban eltöltött szolgálati időről: munkakönyv, a kedvezményezett szolgálati idő igazolása, a szolgálati időre vonatkozó egyéb nyilvános dokumentumok (határozatok, igazolások stb.),

– eredeti vagy hitelesített fénymásolat az illetékes önkormányzati hatóságtól, azaz a megfelelő egyesület, szakszervezet (2005. december 31-ig tartó időszakra) által kiállított önfoglalkoztatási igazolás, a Cégnyilvántartási Ügynökség határozata (2006. január 1-jétől),

– az adóhatóság által az önfoglalkoztatás időtartamra kiállított igazolás a nyugdíjbiztosítónak, biztosítónak befizetett hozzájárulásról a feltüntetett járulékalapokkal és a befizetett hozzájárulás összegével (ez a bizonyítvány 2002. december 31-ig nem szükséges független művészek, filmművészek és sportolók esetében, papok és vallási tisztviselők számára pedig 2004. augusztus 31-ig),

– igazolás a befizetett hozzájárulásról, amelyet az adóhatóság állított ki a mezőgazdasági tevékenység végzésének időszakára,

– a külföldi szakmai gyakorlat igazolása.

Hogyan lesz valakinek joga rokkantsági nyugdíj után öregségi nyugdíjassá válni?

Ha ez jogilag lehetséges lenne, visszamenőleg követelhetné-e a nyugdíjalaptól, hogy 65 éves korától napjainkig fizessék ki neki az öregségi nyugdíjat?

Arra a kérdésre, hogy valóban léteznek-e kettős mércék, így néhány nyugdíjas törvényesen átkerülhet-e az öregségi nyugdíj kategóriájába, illetve mások örökre ugyanabban a státuszban maradnak, a Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Alapban azt mondják, hogy nincsenek kettős mércék, és hogy a nyugdíjról szóló törvény és rokkantbiztosítás feltételei egyértelműek.

A törvény rendelkezései nem írják elő, hogy a rokkantnyugdíjas, ha eléri az öregségi nyugdíjhoz való jog gyakorlásához szükséges kort, öregségi nyugdíjassá válhat. Ha azonban megtörténik, hogy a rokkantsági nyugdíja időközben megszűnik, mert az ellenőrzés igazolja a megváltozott egészségi állapotát, vagyis megállapítják, hogy a munkaképesség már nem csökken teljes mértékben, akkor nincs akadálya annak, hogy öregségi nyugdíjas legyen.

A nyugdíj személyes jog, amelynek összege a teljes keresettől és a biztosított teljes szolgálati idejétől függ – állítja a biztosító.

Az európai országok között Szerbiában messze a legszigorúbbak a rokkantsági nyugdíjaztatás feltételei. Törvénymódosításokkal a lehető legnagyobb mértékben megszigorították azokat. A jogszabály egyértelmű, a rokkantsági nyugdíjhoz való jog csak akkor szerezhető meg, ha megállapítják a munkaképesség teljes elvesztését, és ez a veszteség nem a biztosított által végzett munkára, munkaképtelenségre vonatkozik, hanem az általános munkaképességre.

TAKÁCS Magda