Aleksandar Vučić köztársasági elnök a múlt héten az Instagramon közölte, hogy májusban az átlagfizetés 100 170 dinár (855 euró) volt. Megismételte, hogy 2027-ben az átlagkereset 1400 euró, az átlagnyugdíj 650 euró lesz. A nyugdíjasoknak legkevesebb 10 százalékos emelést ígért. A következő két hónapban (a jövő évi költségvetés meghozatalakor) eldől a kiigazítás mértéke és az is, hogy novembertől, decembertől vagy januártól alkalmazzák-e. Siniša Mali pénzügyminiszter hivatalos Instagram-profilján az olvasható, hogy az emelés a jövő év elején esedékes.

Siniša Mali találkozott Lev Ratnovovskival, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) új állandó szerbiai képviselőjével. Tárgyaltak a jövő év elejétől tervezett bér- és nyugdíj-, valamint minimálbér-emelésről is. A pénzügyminiszter szerint az állampolgárok életminősége folyamatosan javul a fizetések, a nyugdíjak és a minimálbérek növekedése és az infláció fokozatos csökkenése révén. A megbeszélés részleteiről egyelőre nem tájékoztatták bővebben a közvéleményt. A tárgyaló felek annyit elárultak, hogy új megállapodást kötünk az IMF-fel, amely a következő két évben lesz érvényben. (Az utolsó készenléti megállapodást 2022-ben írták alá, amikor Szerbia 2,4 milliárd eurós hitelt kapott.)

Goran Nikolić közgazdász szerint a nyugdíjak 2023-as és 2024-es kumulatív növekedése a megállapítási mód változásának a következménye. A fogyasztói árak és bérek növekedéséhez való igazodás (ún. svájci modell) megszűnt, a nyugdíjemelés alapja a GDP-ben való állandó (körülbelül 10,5 százalékos) részarány, ami azt jelenti, hogy az éves növekedés megegyezik az adott évi átlagos inflációval megnövelt reál GDP-növekedésével.

A nyugdíjak magasabb szintje közvetve összefügg a nyugdíjasok számának enyhe csökkenésével, amely tendencia – esetenkénti kivételektől eltekintve – tíz éve tart, ugyanis a Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap legfrissebb, 2024 májusi adatai szerint Szerbiában 1 millió 652 ezer nyugdíjast jegyeztek, mintegy 91 ezerrel kevesebbet, mint 2015 februárjában, amikor rekordszámot értek el. A pozitív dinamika ellenére a nyugdíjak összegét tekintve Szerbia jelentősen elmarad a nyugat-európai országoktól, ahol az átlagnyugdíjak három-négyszer magasabbak.

Az idei nettó átlagbérek és az átlagnyugdíjak aránya

A januári átlagbér 95 836 dinár, az átlagnyugdíj ennek 47,7%-a. (A nyugdíj-kategóriák szerinti megoszlás: a dolgozói nyugdíj 50,6%, az iparosoké 44,7%, a földműveseké 20,6%.)

Februárban az átlagfizetés 94 125 dinár, az átlagnyugdíj 48,6% (a dolgozói nyugdíj 51,5%, az iparosok nyugdíja 45,4%, a földművesnyugdíj 21%).

Márciusban az átlagbér 96 913 dinár, az átlagnyugdíj 47,2% volt (a dolgozói nyugdíj 50%, az iparosnyugdíj 44,1%, a földművesnyugdíj 20,4%).

Az áprilisi nettó átlagbér 96 913 dinár, az átlagellátmány ennek 47,3%-a (a dolgozói nyugdíj 50,1%, az iparosnyugdíj 44,2%, a földművesnyugdíj 20,5%).

 Vajdasági helyzetkép

Tartományunkban májusban 409 249 nyugdíjas szerepelt a nyilvántartásban. Az átlagnyugdíj (minden kategóriát beleszámítva) 46 331 dinár volt. 267 459 öregségi nyugdíjat folyósítottak (65,4%), átlagellátmányuk 50 028 dinár volt. Az alap az 53 438 rokkantnyugdíjasnak (13,1%) átlagban 43 125 dinárt fizetett ki. A családi nyugdíjasok száma 88 352 (21,6%), járandóságuk átlaga 37 077 dinár volt.

 A fogyasztói árak alakulása

Júniusban az előző évhez képest átlagosan 2,3%-kal emelkedtek a fogyasztói árak. Az éves infláció a múlt hónapban 3,8 százalék, a havi 0,1 százalékos volt – közölte a Köztársasági Statisztikai Intézet. 2023 decemberéhez képest a júniusi inflációt mérő fogyasztói árak átlagosan 2,3 százalékkal nőttek.

A fogyasztói árindexeket 2009 januárja óta használják az infláció hivatalos mérőszámaként többek között a fizetések, nyugdíjak, szociális juttatások harmonizálására. A fogyasztói árindexek a háztartások által a szükségleteik kielégítése érdekében megvásárolt, rögzített áru- és szolgáltatáskosár átlagos árváltozásának mértéke.

@sz = Az adatok halmazában Takács Magda tallózott