Decemberben a nyugdíjtörvénnyel összhangban 12,2 százalékkal emelik a nyugdíjakat. Mivel a nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított aránya a 2024 júliusa és 2025 júniusa közötti időszakban a GDP 10 százaléka alatt volt (9,98%), ezúttal a kiigazítás az átlagkereset növekedésének megfelelően történik, és az ellátmányt az adott időszak bérnövekedéséhez igazítják, azaz 12,2 százalékkal emelik. Az augusztusi átlagnyugdíj (50 657 dinár) decemberben 56 837,1 dinárra növekszik.

Hogyan ellenőrizhető az új összeg?

A kifizetett nyugdíj utolsó (emelés előtti) összegét meg kell szorozni 1,122-vel. Tavaly a bérnövekedés helyett a svájci képlet szerint 10,9 százalékkal igazították ki a járandóságot annak ellenére, hogy a nyugdíjkiadások aránya a 2023 júliusa és 2024 júniusa közötti időszakban is a GDP 10 százaléka alatt volt. A tavaly decemberi összehangoláskor a nyugdíjemelés százalékos aránya nem követte a 14,43 százalékos bérnöverkedést. A Költségvetési Tanács szerint a legfrissebb költségvetési adatok azt mutatják, hogy a járulékbevételek realizálása az elmúlt öt évében 10–11% volt. A korábbi évekkel ellentétben, amikor bizonyos konkrét tényezők – mint például a „pánikszerű” kiadások, és egyéb egyszeri hatások – a magánfogyasztás jövedelemnövekedését meghaladó növekedéséhez vezettek, most az ellenkező tendencia figyelhető meg. A fogyasztás elmarad a jövedelem növekedésétől, ami a háztartások fokozott óvatosságára és a fogyasztás elhalasztására utal a megnövekedett bizonytalanság miatt, de ennek számszerűsítése és az alaposabb elemzés még hiányzik.

Az elmúlt 16 hónapban 13%-os éves növekedést regisztráltak főként a bérek emelkedő trendjének folytatódása miatt. Feltételezve, hogy a munkaerőpiacon hasonló irányok folytatódnak az év végéig, a bevételek jelentősen magasabbak lehetnek a jelenleg becsültnél – véli a fiskális tanács.

A Pénzügyminisztérium becslése szerint a járulékbevételek 2025-ben közel 1365 milliárd dinárt tesznek ki, ami 20 milliárd dinárral meghaladja az eredeti tervet. A Költségvetési Tanács szerint a járulékbevételek előrejelzése kissé konzervatív, és azt feltételezve, hogy a beszedés hasonlóan növekszik az év végére, a járulékbevételek elért szintje további 20 milliárd dinárral magasabb lehet a becsültnél.

Az IMF-jelentés Szerbia gazdasági növekedésének jelentős csökkenését mutatja

A Nemzetközi Valutaalap (IMF) legfrissebb, Világgazdasági kilátások című jelentésében 2,4 százalékra csökkentette országunk idei gazdasági növekedési előrejelzését. A korábbi, 2025. áprilisi becslése 3,5 százalék volt – a régiót tekintve Szerbia esetében tapasztalható a legnagyobb csökkenés az előrejelzésben: Magyarországon 1,4 százalékról 0,6-ra, Romániában 1,6 százalékról 1-re csökkent az előrejelzés, Horvátországban továbbra is 3,1 százalékon áll, Bulgáriában pedig 2,5 százalékról 3 százalékra növekedett.

Az IMF becslése szerint a fogyasztói árak átlagos növekedése 2025-ben 4,6 százalék lesz, ami még mindig viszonylag magas. A bérek és nyugdíjak emelése ilyen környezetben táplálhatja a pénzhígulást, ha nem párosul a termelékenység növekedésével. Másrészt a bérek és nyugdíjak emelését – ahogy az a korábbi években már megtörtént – „felemészthetik” az emelkedő árak, így a jövedelmek növelésének a valódi hatása elvész.

Az előrejelzett gazdasági növekedés IMF általi csökkentése befolyásolhatja a kormány terveit, beleértve a közszférában bejelentett bér- és nyugdíjemeléseket, amelyek állandó fiskális költséget jelentenek – ezért fontos, hogy azt a gazdaság és az állami bevételek reálnövekedése támogassa. Ellenkező esetben az államnak több hitelt kell felvennie vagy más beruházásokat kell csökkentenie pl. az infrastruktúrában, oktatásban stb. – olvasható a Költségvetési Tanács figyelmeztetésében.

Milan Nenadić, a Vajdasági Nyugdíjas Szövetség elnöke szerint a tagság rendkívül elégedett az emeléssel, mivel a kiigazítás mellett nemcsak az inflációt figyelik, hanem a kereseteket is. Ez azt jelenti, hogy a járandóság nem gyengül a keresetekhez képest, és az átlagnyugdíj aránya az átlagkeresetnek legalább az 50 százaléka Nenadić szerint az a legfontosabb, hogy a nyugdíjrendszer stabil legyen, és a befizetések fedezzék a jelenlegi nyugdíjösszegeket.

Hogyan tartható fenn hosszú távon az állami nyugdíjrendszer?

Az állami nyugdíjrendszer hosszú távú fenntarthatóságának szempontjai a demográfiai öregedés kontextusában címmel a Pénzügyminisztérium a Költségvetési Tanáccsal együttműködve, az Európai Unió jelenlegi gyakorlatával összhangban kidolgozott egy olyan modellt, amely lehetővé teszi az állami nyugdíjrendszer hosszú távú elemzését a fiskális fenntarthatóság és a társadalmi megfelelőség szempontjából. Ez a modell képezi egy közelgő tanulmány alapját, amely – alternatív makrogazdasági és demográfiai forgatókönyvektől függően – elemzi az állami nyugdíjrendszer várható teljesítményét 2070-ig. A dokumentum megjelenése 2026 márciusára várható, és alapot nyújt a népesség öregedéséből eredő fiskális és társadalmi kockázat kezeléséhez. Mindez arra utal, hogy ezen kiadások rendszerszintű kezelése elsőbbséget élvez majd a 2023-hoz hasonló rendkívüli (és veszélyes) beavatkozásokkal szemben, amikor októberben rendkívüli, 5,5%-os nyugdíjemelést hajtottak végre, meghaladva az arra az évre törvényileg előírt indexálást.

TAKÁCS Magda