A Köztársasági Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap adatai szerint Szerbiában 2025 októberében a mezőgazdasági átlagnyugdíj 21.974 dinár volt. Akinek a járandósága 65.716,70 dinárnál kisebb, november végéig havonta nyugdíj melletti térítést kap, amelyet nem számítanak be az alapnyugdíjba.

Decembertől újabb rendelet van érvényben a nyugdíjjal járó növekmény összegéről: a 12,2%-os nyugdíjemelés bár névleg magasabb, mint a korábbi években, a földművesek járandósága még mindig a legalacsonyabb nyugdíjak közé tartozik.

A földművesnyugdíj azokat a személyeket illeti meg, akik mezőgazdasági termelőként biztosítottak voltak – ők a bejegyzett családi mezőgazdasági gazdaságok tulajdonosai és háztartásuk azon tagjai, akik részt vesznek a mezőgazdasági munkában. A földművesnyugdíj három tényezőtől függ: a fizetett szolgálati évek számától, a járulékfizetés alapjául szolgáló összegtől és a kifizetések megszakítás nélküli folytonosságától.

A mezőgazdasági nyugdíjak kifizetéséhez évente szükséges több mint 30 milliárd dinárból 28 milliárdot a költségvetésből fizetnek ki. Az alap legutóbbi, augusztusra vonatkozó adatai szerint 125.752 földművesnyugdíjat (az össznyugdíj 7,6%-a) folyósítottak.

A mezőgazdasági nyugdíjasok alacsony jövedelmének egyik oka, hogy a járulékfizetők száma közel 50 ezerrel alacsonyabb a nyugdíjasokénál, a hetvenes években például hét munkavállaló jutott egy nyugdíjasra, ma nem egész másfél. A mezőgazdasági biztosítottak nagyobb része a legalacsonyabb alapon fizet járulékot, ráadásul a járulékfizetés késedelme is rendszeres. Ezért nem meglepő, hogy a gazdálkodók nyugdíj- és rokkantbiztosítási tartozása a nyugdíjalap felé felhalmozódott, és a kamatokkal együtt meghaladja a kétmilliárd eurót. Ezek az adatok illusztrálják legjobban a mezőgazdasági nyugdíjasok hosszú távú anyagi és társadalmi helyzetét, amely évről évre egyre bonyolultabbá válik.

2020 novemberében bejelentették a mezőgazdasági nyugdíjak kérdésének megoldását. A kisgazdaságokkal rendelkezőknek kisebb, a nagyobb gazdaságok tulajdonosainak nagyobb nyugdíjbiztosítási kötelezettségeket ígértek, valamint azt, hogy a következő évben (2021-ben) minden bizonnyal megoldódik a földművesek nyugdíj- és rokkantbiztosításának kérdése. A Večernje novosti napilap akkor arról írt, hogy az illetékes minisztérium javaslatában szerepel többek között az adók és járulékok a gazdaság ereje szerinti rendezése, valamint az egyes gazdálkodók nyugdíjjárulék-tartozásának bizonyos feltételek melletti elengedése, és az is, hogy azoknak, akik kifizetik az adósságukat, több fizetési modellt (részletfizetést, átprogramozást) is kínálnak. Mindebből nem lett semmi.

A földművesek járulékadósságának rendezése a gazdák és a szerb kormány közötti viták egyik kiemelt témája. A földművesek járulékbeszedésének eltörlése az alappal szembeni hátralék törlését is jelentené, amelyet reálisan soha nem fognak behajtani, és csak további szükségtelen bonyodalmakat okoz – gyakori eset például, hogy az örökösök nem folytatnak le hagyatéki eljárást a felhalmozódott nyugdíjjárulék-tartozások miatt.

A Mezőgazdasági Minisztérium szerint mérlegelik a gazdálkodók tartozása átprogramozásának a lehetőségét, azaz a tartozás részletekben történő megfizetésének az elhalasztását akár 60 hónapig azoknak, akik rendszeresen fizetik az elhalasztott kötelezettségeiket, beleértve a rendszereseket is.

Az adósság átprogramozása ilyen formában a gazdálkodók többsége számára elfogadhatatlan, ugyanis a gazdaegyesületek képviselői szerint sokan még az alapadósságot sem tudják miből törleszteni, nemhogy az idők során kamatokkal jelentősen megnövelt összegeket.

Itt tartunk jelenleg.

TAKÁCS Magda