Rémálommá válik-e (ismét) a határátkelés az év végi ünnepekre?

Minden, amit az új határregisztrációs rendszerről tudni kell címmel foglalkoztunk a Családi Kör novemberi számában az Európai Unió új be- és kiléptetési rendszerével, amelyet a szomszédos, EU-tag országok október közepétől november közepéig vezettek be fokozatosan. Múlt havi számunk lapzártájakor a rendszer még nem működött a szerb–magyar határon. Ebben az írásban az azóta szerzett tapasztalatokat igyekeztünk összeszedni.

Éppen csak élesedett a szerb–magyar határszakaszon az új beléptetési rendszer, amikor Szerbia lakosságát november 8. és 11. között egy hosszú hétvége „érte utol”, hiszen az általános és középiskolákban ekkor őszi szünet és munkaszüneti nappal járó állami ünnep is volt. Ezt sok család utazásra, kirándulásra használta ki, de szervezetten is utaztak diákok osztálykirándulásra.

Hat óra helyett 20 órát tartott a buszozás Belgrádból Budapestre

Több mint 20 órát utaztak Újbelgrádtól Budapestig a Milan Rakić Általános Iskola 3–8. osztályos tanulói, akik egy kórusfesztiválra tartottak a magyar fővárosba, mert az EES-rendszer alkalmazása megbénította a határátlépést.

A gyerekeket szállító, november 7-én, pénteken éjjel fél 11-kor elindult négy autóbusz több mint 10 órán át rostokolt a horgosi átkelőhelyen – mondta el a Blicnek az egyik szülő, aki szerint ilyen körülmények között nem volt veszélytelen az utazás, hiszen a sofőr egyedül vezetett, nem volt váltótársa.

A gyerekeket szállító obrenovaci Radojević Tours igazgatója szerint a 400 km-es útra elegendő lenne egy sofőr, de arra senki nem számított, ami a magyar határon fogadta őket.

„A sajtóban azt olvastuk, hogy 2 óra várakozásra kell számítani. Gondolkodtam azon, hogy küldök még sofőröket, de be kell őket jelenti a Belügyminisztériumnál, ahol átesnek egy ellenőrzésen, ami eltart. Enélkül viszont szabálysértést követünk el” – mondta.

Hasonló tortúrát szenvedtek el ugyanekkor az újvidéki Isidor Bajić Zenei Középiskola érettségiző diákjai is, akik Prágába indultak osztálykirándulásra, több mint 12 órát vártak arra, hogy beléphessenek Magyarországra, ők is hosszú órákra a senki földjén rekedtek.

Egy turistacsoport egy utazási iroda szervezésében indult buszos kirándulásra Prágába az ünnepekre.

„Álmunkba sem gondoltunk arra, hogy rémálom lesz a vége. Az este óta a horgosi határon rekedtünk, se előre, se hátra nem mehetünk. Az utasok idegesek, gyerekek is vannak velünk. Nincs ételünk, italunk. Egyetlen vécé működik millió emberre. Szeretnénk tudni, hogy mikor ér véget ez az agónia? – így nyilatkozott a Blicnek egy utas, aki 21.40-kor érkezett a busszal a határra, és az interjúkor már 10 órája várakoztak Horgosnál.

Amikor megérkeztek, 14 busz volt előttük. A kialakult helyzet miatt telefonáltak a Külügyminisztériumnak, akik a határigazgatósághoz irányították őket, de ott senki nem vette fel a telefont, és már visszafordulni sem tudnak.

Külön sávot nyitottak az ingázóknak a Horgos–Röszke közúti átkelőn

Az ingázók gyorsabb határátlépésének biztosítása érdekében a Csongrád–Csanád Vármegyei Rendőr-főkapitányság a szerb határrendészeti szervek egyetértésével módosította a Röszke Közúti Határátkelőhely (R2–H2) forgalmi rendjét – az ingázók számára bizonyos időszakokban külön sáv áll rendelkezésre, közölte Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa a Facebook-oldalán.

Hogyan lehet ingázónak regisztrálni?

A határ menti ingázók adatbázisába való bekerülése önkéntes alapon, a határellenőrzés során előterjesztett kérelemre történik meg. A bekerülés feltétele, hogy a kérelmező teljesítse a Schengeni határellenőrzési kódexben meghatározott beutazási feltételeket.

Az ingázás feltétele a rendszeres határátlépés. A jogszabály szerint ez akkor valósul meg, ha az ingázó ugyanazon a határátkelőhelyen történő ki- és belépéseinek együttes száma 30 naponta legalább 4 alkalom.

Az új szabályozás kizárólag a rendőrség határforgalom-ellenőrzésére vonatkozik, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jelenleg is alkalmazott eljárása nem változik. Tehát az ingázót a vámszervek ugyanúgy ellenőrzik, mint a többi átlépő utast.

A Magyar Rendőrség pedig még videót is közzétett arról, hogy hogyan zajlik az ingázók gyorsított átléptetése.

A tapasztalat egyébként azt mutatja, hogy a rendszer lassan kezd bejáródni, és egyáltalán nem mondható el az, hogy folyamatosan tumultus lenne. Torlódás általában olyankor alakul ki, amikor egyébként is sokan érkeznek a határra – ezt történt az említett hosszú hétvégén is, és előfordulhat, hogy karácsonykor ismét kellemetlen élmény lesz a határátlépés. E cikk írásának pillanatában azonban – december elsején, egy átlagos hétfőn kora délutánon – a BorderWatcher alkalmazás szerint a szerb–magyar határszakasz egyik átkelőjén sem volt várakozás egyik irányba sem. Ugyanez volt a helyzet a szerb–román és a szerb–bolgár határon is. Egyedül a szerb–horvát határszakaszról, a Batrovci állomásról jelentett mindössze egy felhasználó 40 perces várakozási időt. Aznap a Határfigyelők Facebook-csoportban sem panaszkodtak, sőt, az egyik felhasználó azon kérdésre, hogy „Horgos 2–Röszke 2 határon hétfő reggel 5:30–6:00 környékén mekkora várakozásra kell számolni általában?” ilyen válaszok érkeztek: „Az utóbbi időben egészen jó volt. Max 15 és 30 perc között” és „Ma 16 órakor 18 perc volt, MO fele jövet, ritka, kellemes meglepetés!”

 Az ingázók tapasztalatai

A zentai Szorcsik András hol Szerbiában, hol Magyarországon tartózkodik, ebből is kiderül, hogy rengetegszer lépi át a szerb–magyar határt.

– Főleg az Európai Uniót szapuló bejegyzéseket olvastam, de azt mindenki elfelejti, hogy az 500 millió lakosú Európai Unió igyekszik magára és a polgáraira vigyázni, és ezt jobban és alaposabban teszi, mint például a szerb állam, aminek az árát többek között mi, vajdasági magyarok is megfizetjük. Hozzáteszem, engem a francia–német határ közelében, egy mélységi ellenőrzés során alaposan – ami azt jelenti, hogy egy órán át – vizsgáltak át – mondta Szorcsik, aki kizárólag magyar okmányokkal utazik, de ez nem jelenti azt, hogy ne kellett volna várnia az utóbbi hetekben hosszabb időt.

– Az úgynevezett EU-s sorban dolgozókat is felkészítették arra, hogy mi a teendő, ha nem EU-s okmányokkal utazó személy keveredik abba a sorba. Mástól hallottam, hogy ők látták, amikor valakit kivettek a sorból, és átirányították a nem regisztráltak közé, de nekem ilyen tapasztalatom még nem volt, csak olyan, hogy előttem is zajlott a regisztráció, s ez számomra állandó probléma volt a Röszke–Horgos-autópálya-, illetve közúti átkelőknél is – mondja Szorcsik, aki a sok határátkelés miatt ingázónak számít.

– A Királyhalom–Ásotthalom-átkelőnél próbáltam meg regisztrálni, hogy ingázónak számítsak, és ha minden igaz, akkor harmadik nekifutásra ez össze is jött, mindössze negyedóra ment csak el erre. Hogy van-e értelme, azzal kapcsolatban szkeptikus vagyok, ugyanis Rábén a szerb határőr, amikor ez az ingázás szóba került, annyit mondott, hogy ő ugyan nem nyit ingázós sort, vagyis mindenki kénytelen lesz beállni abba az egy sorba, ami van, és utána, ha a magyar oldalon lesz két sor, akkor ennyi időt nyer majd az ingázó – nyilatkozta a Családi Körnek Szorcsik, aki arra a kérdésre, hogy szerinte mi lenne a megoldás, a következőt felelte: nagyon egyszerű, Szerbia EU-s tagsága, akkor ugyanis ezen a részen megszűnne a regisztráció.

Zsoldos Ferenc tanárként nemcsak Szerbiában, hanem Szegeden is dolgozik, s elmondása szerint az EES bevezetése előtt a Rábé–Kübekháza és a Gyála–Tiszasziget átkelők közül választott:

– Korábban délelőtt Rábén léptem át a határt, délután pedig Gyálát választottam, de amióta bevezették az új rendszert, csakis a gyálai átkelőt vettem igénybe, mert az volt a tapasztalatom, hogy az ott dolgozók mindig gyorsan reagálnak a torlódásra, és azonnal intézkednek, hogy az emberek minél kevesebb időt töltsenek a határátkeléssel – mesélte Zsoldos, aki azért nem mert Rábé felé, mert a rendszer bevezetése előtt az ott dolgozó személy közölte vele, hogy náluk egy sor van, és annyi is lesz, abba kell mindenkinek beállni, és ha valaki előtt olyan autó várakozik, amelyben egy vagy több személy szerb útlevéllel lépné át a határt, akkor az arcszkennelést és az ujjlenyomatvételt végig kell várniuk az EU-s okmánnyal rendelkezőknek is.

– Gyála–Tiszasziget kapcsán a tapasztalataim pozitívak, mivel ha nem volt külön EU-s sor, a határon dolgozók, még mielőtt az ember odaért volna a vámellenőrzésre, megkérdezték, hogy van-e olyan az autóban, akinek nincsenek EU-s papírjai, és ha volt ilyen, akkor mindjárt ott, még a bódé előtt elvégezték a szkennelést és az ujjlenyomat regisztrálását egy hordozható eszköz segítségével. Szintén a tiszaszigeti átkelőnél fordult elő, hogy amikor a regisztrálás csak egy icipicit is elhúzódott, azonnal nyitottak egy új sort, ahová az EU-s papírokkal érkezők átsorolhattak, ez mindkét irányba, vagyis Magyarország és Szerbia felé is így történt. Az utóbbi időben az előbbi a jellemző, vagyis a hordozható eszköz használata. Amikor én arra jártam, új sort mostanában nem nyitottak – nyilatkozta Zsoldos.

Akit érdekelnek az Európai Unió új be- és kiléptetési rendszerével kapcsolatos legfontosabb tudnivalók, az alábbi QR-kódot szkennelve olvashat részletes tájékoztatást.

TI., TJ., TM.