Egyre valószínűbb, hogy tizenöt év szünet után ismét kötelező lesz a sorkatonai szolgálat a 18 és 30 év közöttieknek

Gumicsont, elterelő (had)művelet – ezekkel a szavakkal nyugtatták a legtöbben magukat és a környezetüket, amikor a szerb államvezetés egyre sűrűbben kezdett el a sorkatonaság újbóli bevezetésének terveiről mesélni. Az idő múlásával a sorkatonaság kifejezés egyre többször jelent meg a vezető politikusok kommunikációjában, s nemrég eljutottunk odáig, hogy az év elején Bratislav Gašić védelmi miniszter bejelentette, „a Honvédelmi Minisztérium és a hadsereg készen áll a kötelező katonai szolgálat visszaállítására”, majd hozzátette, „a vonatkozó jogszabályi javaslat már elkészült, és hamarosan a parlament elé kerülhet”.

Természetesen, ahogy ilyenkor szokás, sorjáznak a kérdések: kinek kell majd bevonulnia, hány napig tart a kiképzés, a kettős állampolgárok mire számíthatnak? Összeállításunkban a rendelkezésre álló információk alapján igyekeztünk körüljárni a témát.

Kik és miért szüntették meg?

2010. december 15-én a köztársasági parlament elfogadta a Boris Tadić–Mirko Cvetković kormány javaslatát, amely többek között azt is tartalmazta, hogy 2011. január 1-től a sorkatonaság önkéntes alapon működik. Az akkori hatalom több okot is felhozott a döntés mellett, s ezek között volt, hogy a professzionális hadsereg jobban illeszkedik az EU- és NATO-tagállamok gyakorlatához, megkönnyíti a nemzetközi katonai együttműködéseket és missziókat. A hivatalos álláspont szerint a rövid idejű sorkatonai szolgálat nem adott valódi harcképességet, a modern hadsereghez kisebb, de jobban képzett állományra van szükség, a technológiai fejlődés inkább hivatásos katonákat igényel. A sorkatonaság fenntartása drága volt (kiképzés, ellátás, infrastruktúra), miközben Szerbia a 2008-as válság után költségcsökkentésre kényszerült. És az is szerepet játszott a döntés meghozatalában, hogy a fiatalok körében a sorkatonaság egyre népszerűtlenebb volt, sokan időpazarlásnak tartották, emiatt egyre több volt a halasztás és a felmentés.

Szakmai viták, Koszovó, Ukrajna

Hét-nyolc éven át szinte semmit sem lehetett hallani a katonaságról, a 2010-es évek vége felé viszont szakmai viták során szóba került, nem biztos, hogy jó döntés volt a sorkatonaság önkéntessé tétele. A 2020-as évek elején, amikor egyre erősebbek lettek a regionális feszültségek Koszovó miatt, és a hadgyakorlatok száma is nőtt, felmerült, hogy nincs elég kiképzett tartalékos. Sokak szerint a fordulópont 2022 februárja volt, ugyanis amikor Oroszország megtámadta Ukrajnát, a téma nyílt politikai diskurzussá vált, és elsősorban Aleksandar Vučić szerb elnök járt élen ebben, aki a megszámlálhatatlan televíziós szereplése során a legtöbb esetben nem hagyta ki az alkalmat, hogy megemlítse a sorkatonaság visszaállításáról szőtt terveket.

Először a laktanyákban

Hogy a jelenlegi államvezetés ezt komolyan gondolja, az is bizonyítja, hogy a 2026-os költségvetésből kiderül, a következő három évben mintegy 90 millió eurót szánnak a sorkatonaságra, és ebben az összegben nem szerepel az objektumok felújítása.

Bratislav Gašić védelmi miniszter a Tanjug hírügynökségnek elmondta, hogy 2025-ben 125 épületet készítettek elő a katonai szolgálatra, és az első és a következő generációk esetében évente 5 ezer katonával számolnak, akik 75 napos szolgálatot teljesítenének, amiért fizetést kapnának.

A miniszter emlékeztetett arra, hogy 2024 szeptemberében a kormány rendkívüli ülésén döntés született a hadsereg szervezéséről és a katonai szolgálatra való felkészülésről, az elmúlt másfél évben pedig átfogó elemzéseket végeztek. Most már csak a politikai döntés hiányzik, hogy mikor kerül a törvény a parlament elé.

„A férfiaknak 18 és 30 év között kötelező lesz a katonai szolgálat, a nők számára pedig lehetőség lesz önként teljesíteni a szolgálatot” – mondta Gašić.

A terv szerint a katonai szolgálat első 60 napját laktanyákban töltik majd a katonák, a maradék 15 napot pedig kijelölt tábori helyszíneken. Emellett minden évben bizonyos számú gyakorlati feladatot is teljesíthetnek, ahol új ismereteket szerezhetnek, és frissíthetik az első 75 nap alatt tanultakat, vagyis évről évre néhány hétre be kellene vonulniuk ismét a kaszárnyákba.

Nem hivatalos hírek szerint azok, akik megtagadják a fegyverviselést, választhatják a civil szolgálatot, ami 155 napos lenne.

Sorkatonaság nincs, katonai nyilvántartás van

A katonai szolgálati kötelezettség felfüggesztéséről szóló határozat hatálybalépését követően azok a személyek, akik nem kívánnak fegyverrel önkéntes katonai szolgálatot teljesíteni a Szerb Hadseregben, továbbra is kötelesek katonai nyilvántartásba vételre, valamint a tartalékos állományban való szolgálatra – áll a Védelmi Minisztérium honlapján. A hadköteles személyt annak a naptári évnek az elején veszik nyilvántartásba, amelyben betölti 18. életévét, valamint azokat az idősebb hadköteleseket is, akik bizonyos okokból korábban nem kerültek nyilvántartásba. Az a hadköteles, aki külföldön tartózkodik, a Szerb Köztársaság illetékes diplomáciai-konzuli képviseletén kerül nyilvántartásba vételre, amely erről értesíti az illetékes területi szervet. A katonai kötelezettet kötelezettsége teljesítése céljából az illetékes területi szerv hívja be. A katonai kötelezettet katonai kötelezettsége teljesítése érdekében általános vagy egyéni behívóval hívják be.

Magyarra fordítva: nem kell senkinek megijednie attól, hogy levelet kapott a Védelmi Minisztériumtól, és jelentkeznie kell a katonai nyilvántartásban. Ez évek óta így működik, semmi nem változott ezen a téren.

Újabb elvándorlási hullám veheti kezdetét a magyarok körében?

Erre a kérdésre a választ egyelőre senki nem tudja, s egészen addig nem is fogja, amíg a törvénytervezetet nem mutatják be, ugyanis, ha erre sor kerül, akkor az már lehet egy kapaszkodó, hogy mire lehet számítani. Szerb politikusok és katonai szakértők korábban azt nyilatkozták, hogy a kettős állampolgárok választhatnak, melyik államban teljesítik a katonai szolgálatot, ha pedig a másik országban nincs kötelező katonai szolgálat, akkor Szerbiában sem kell szolgálniuk.

Ez így szépen hangzik, de nem tudni, hogy elég lesz-e, ha valaki kettős állampolgár, vagy bejelentett lakcím is kell majd ahhoz, hogy az illetékes – a vajdasági magyarok esetében a – magyarországi szerv kiadja az igazolást, hogy az adott ország állampolgára Magyarországot választotta, ahol jelen pillanatban nincs sorkatonaság.

Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke még a 2024-es év végén beszélt arról, hogy megérti a globális körülményeket, de aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy ha Szerbiában visszaállítanák a kötelező sorkatonai szolgálatot, az a kettős állampolgársággal rendelkező magyarok elvándorlásához vezethetne, s erről értesítette Vučić elnököt is.

Amennyiben a szerb hatalom eldöntötte, márpedig egyértelmű jelei vannak annak, hogy így tett, a VMSZ támogatása nélkül is megszavazhatja a sorkatonaság visszaállításáról szóló törvényt. Jelen állás szerint erre csak akkor nem kerülne sor, ha a jelenlegi szerb hatalom elveszítené a többségét, ennek viszont előfeltétele, hogy köztársasági parlamenti választásokat írjon ki az államelnök, aki ezt meg is ígérte erre az évre – már csak az a kérdés, hogy előtte meghozzák-e a sorkatonaság visszaállításáról szóló törvényt.

Miután a védelmi miniszter jelezte, hogy a minisztérium és a hadsereg mindent előkészített, hogy az első generáció minél előbb megkezdje a sorkatonai szolgálatot, innentől kezdve az, hogy ez mikor történik meg, már a politikusokon múlik. Mivel a sorkatonaság visszaállítása igencsak megosztja a polgárokat, emiatt az államvezetés – amely még mindig nem tudott felmutatni eredményeket az újvidéki előtető leomlásával kapcsolatos eljárás során, és könnyen lehet, hogy újabb egyetemistatiltakozásokkal is számolnia kell –, úgy tűnik, egyelőre fontolóra veszi, hogy egyáltalán kiemeltként foglalkozzon-e a sorkatonaság visszaállításával, nehogy újabb biztos szavazatokat veszítsen el emiatt.

TŐKE János