Gaál Ottó, a Kreatív Nyelvtanulás módszertanának a kidolgozója legutóbb a szerb nyelv tananyagát készítette el

Gimnazista korában még semmi nem utalt arra, hogy a veszprémi Gaál Ottó évekkel később 27 közép- és felsőfokú nyelvvizsgával európai csúcstartó lesz, aki szenvedélyesen kutatja a nyelvek belső rendszerét. Hosszú évekig élt külföldön, bejárta a fél világot, majd a rendszerváltáskor visszatért Magyarországra. A Kreatív Nyelvtanulás módszertanát 1990-ben dolgozta ki, azóta 17 nyelven érhetők el a tananyagai – legutóbb a szerb készült el.

Milyen családi háttérnek köszönheti a pályáját? 

– Apai ágon kitelepített felvidéki család sarja vagyok. Édesanyám nyelvtanár, édesapám cseh–szlovák tolmács volt, több nyelven beszélt, innen az indíttatás. Édesapám azt vallotta, hogy egy polgár akkor él teljes életet, ha beszél legalább egy idegen nyelvet, játszik egy hangszeren – nekem ez lett a zongora – és sportol valamit, ami számomra az asztalitenisz lett. Klampár Tibor kétszeres világbajnok asztaliteniszező jó barátom, sokat játszottunk együtt.

Hogyan kezdte gyűjteni a nyelvvizsgákat?

– A nyelvek iránti érdeklődés az érettségi után erősödött fel bennem. Az első nyelvvizsgát hat év angoltanulás után tettem le októberben, aztán jött januárban a spanyol írásbeli, amire tanár nélkül készültem fel. A szóbeli februárban volt, egyedül gyakoroltam a hangos beszédet is, és nagyon figyeltem a nyelvtanra. Előttem a spanyol szóbelin megbuktattak egy 2 évig Kubában élő hölgyet, de én mégsem futamodtam meg, és sikerült is a vizsgám mindössze 3 hónapig tartó tanulás után – bevált a „keveset, de nagyon pontosan” módszer, mert az a fontos, hogy ne kövessünk el nyelvtani hibát a vizsga alatt. A módszer kialakítása azzal kezdődött, hogy elkezdtem keresni, hogyan spórolhatnék meg energiát úgy, hogy közben teljesítem a vizsgakövetelményeket. Kutatni kezdtem a nyelvek belső szerkezetét, a szavak gyakoriságát. Rájöttem, hogy minden szöveg 80 százalékát lefedi a legfontosabb 800 szó és 80 szerkezet. Ezeket kell jól begyakorolni úgy, hogy magyarról célnyelvre fordítunk. A szabályokból „nyelvi képleteket”, mintákat készítettem, így megtanultam, hogyan kell helyes mondatokat összerakni. Az agyat nagyon szépen lehet kontrollálni: ráállok egy nyelvtani szerkezetre, elkezdek keveset és lassan tanulni, majd felgyorsítom az adott mondattípust – így alakul ki a magabiztos beszédkészség.

Miben különbözik a kreatív nyelvtanulás módszere a hagyományostól?

– A nyelvtanulás mérnöki, és nem bölcsészeti tevékenység. A nyelv egyes elemei a téglák, a módszer pedig a malter, ami azokat összetartja. Egy statisztika szerint Magyarországon pár évvel ezelőtt 104 ezer, nagyjából 10 éven át idegen nyelvet tanuló érettségiző közül csak 54 ezren tudták letenni a középfokú nyelvvizsgát. A közoktatásban szinte mindent bele akarnak sűríteni a tananyagba ahelyett, hogy egy nyelvi készséget akarnának kialakítani 800–1000 szóval. A hagyományos nyelvtanításban a sorrend: olvasás, írás, értés és beszéd. A kreatív egyéni tanulás ezt a sorrendet megfordítja: a beszéd-értés után következik csak az írás-olvasás, ettől ötször gyorsabb, hiszen amit ki tudok mondani, azt meg is értem, le tudom írni, és főleg könnyedén el tudom olvasni – ilyen egyszerű ez. A módszer lényege, hogy a tanuló otthon egyedül hangosan fordít magyarról idegen nyelvre, s mire a tankönyv végére ér, már mintegy 200 óra beszéd áll mögötte a megtanulni kívánt nyelvből.

A 12 hét alatt megtanulható 800–1000 szó mire elég?

– A napi köznyelv 80 százalékát lefedi, ezt statisztikailag is bizonyították. A szókincs másodlagos. Nem az a kérdés, hogy ismerek-e minél több jelentésárnyalatot egy igénél (segít/támogat/asszisztál), hanem beszédtempóban kell tudni képezni például a „megtenni” igének minden alakját állító/kérdő/tagadó/kérdve tagadó alakban: megteszem, megtettem, megtehettem, megtehettem volna, megtetethettem volna (ezt vele). „I could have made him do it.” Ez a tektonikai mélység, nem a szókincs. A módszertanomnál a minőség a cél, nem pedig a mennyiség.

3–4 hónap alatt sajátít el az alapoktól egy-egy új idegen nyelvet. Eddig 27 közép- vagy felsőfokú nyelvvizsgája van, és volt olyan év, amikor 365 nap alatt hat sikeres nyelvvizsgát tett le. Melyek voltak a könnyebb nyelvek, és melyek a nehezebbek?

– Ehhez kombinációs készség kell, nem nyelvérzék. Minél kevesebb szabály kell a puzzle-darabkák összeillesztéséhez, annál könnyebb egy nyelv. Az angol sima, mint a dominó, a legrecésebbek a finnugor nyelvek, a török, valamint az izlandi és a baszk. A norvég és az olasz viszonylag könnyebb mindenkinek. Az idők során egyre jobban megismertem a nyelveket, és megtaláltam a közös belső struktúrájukat, amit úgy fogok fel, mint egyfajta nyelvi periódusos rendszert. Létezik egy ősi, alapvető kommunikációs tartalom, melyet minden nyelvnek kötelező közvetítenie.

Mit tartalmaz az Ön által kínált oktatócsomag? 

– A 220 oldalas tananyag 12 leckén keresztül a nulláról a középfok nyelvi penzumáig vezet el. Van egy – külföldről is előfizethető – online gyakorlónk is, ami a példamondataival remek beszédkészséget ad, és van egy 3 órás hanganyagunk a nyomtatott tananyaghoz. A tananyagban 8000 idegen nyelvű mondatot találunk, mellettük pedig a magyar fordításukat. Minden fejezethez tartozik szószedet és nyelvtani magyarázat, melyek segítségével a tanuló hangosan fordítja célnyelvre a tananyag mondatait. A kiejtés elsajátítását hanganyagok segítik, melyeket anyanyelvű tanárok készítettek. A 8000 mondat lefordítása kiváló beszédkészséget alakít ki, a mondatok kétnyelvűsége pedig biztos támpontot ad az önellenőrzésre. Egy átlagos képességű tanulót heti 4–5 óra tanulással kb. egy év alatt juttathat el a középfokú nyelvvizsga szintjére, de az önálló beszéd egyszerűbb nyelvtannal pár hónap alatt is kialakulhat.

Milyen nyelvek vannak még a bakancslistáján?

– Sok ilyen van. A perzsa érdekel, de az igazi csemege Óceánia lenne, a tahiti és a hawai’i nyelv.

Angol, német, olasz, spanyol, francia, portugál, eszperantó, svéd, norvég, dán, holland, orosz, horvát, lengyel, szlovák, török nyelven vannak tananyai, és most a szerb tananyaga is megjelent. Kiknek ajánlja, és hogyan lehet hozzájutni?

– Mindenkinek ajánlom, aki szeretné megtanulni a leglogikusabb szláv nyelvet, és azoknak is, akik a Délvidéken hátrányba kerülnek magyarként a munkaerőpiacon és a továbbtanulásnál. Ezért itt és most fel is ajánlok adományként száz szerb e-online gyakorlót délvidéki magyar nemzettársaimnak 3 millió forint értékben. Szeretném, ha jelentkezne egy délvidéki vagy anyaországi alapítvány, amely kezelné ezt, és eljuttatná a megfelelő helyre. A könyveket meg lehet rendelni a www.kreativnyelv.hu oldalon. Ha a magyar határ mellé rendeli postán maradóra, postaköltség sincs. Ha lenne egy szponzor, nagyobb tételben jelentős árengedménnyel lehetne eljuttatni az érdeklődőknek a nyomtatott verziót, amelynek azért jelentős nyomdaköltségei vannak – ebben van a szókincs és a nyelvtan. Egyik anyanyelvi lektorom Nikola Eklemović, a híres kézilabdázó, az ő csodálatos hangján szólal meg ez a szép zengésű szláv nyelv – még annak is kedvet csinál, aki eddig nem is gondolt az elsajátítására.

FEHÉR Rózsa