Bizonyos rendelkezések végrehajtását az Európai Unióhoz való csatlakozás pillanatáig elhalasztják

A nyugdíjtörvény módosításáról szóló 2026. áprilisi törvénytervezet munkaváltozata változásokat hoz a biztosítási rendszerben, harmonizálja azt az uniós joggal, és szabályozza a biztosított személyek státuszát. Alább a főbb változásokat ismertetjük.

Rokkantsági nyugdíj

Pontosításra kerül, hogy az a biztosított személy, akinél a biztosítás megszűnése után megállapították a munkaképesség teljes elvesztését, rokkantsági nyugdíjra való jogosultságot szerez. A törvény azokra a személyekre is vonatkozik, akik nem kötelezően biztosítottak, de csatlakoztak a kötelező biztosításhoz, valamint konkrét változásokat hoz a gazdálkodók számára is.

A rokkantsági biztosítás területén meghatározásra kerül a teljes munkaképesség-vesztés megállapításának eljárása. A Rokkant- és Nyugdíjbiztosítási Alap először a rokkantságról, majd a rokkantsági nyugdíjra való jogosultságról határoz, amely a biztosítás megszűnése után illeti meg az érintettet. Azt is meghatározzák, hogy a jogosultság mikortól válik elismertté azokban az esetekben, amikor a rokkantságot a biztosítás megszűnése után állapítják meg. Az a biztosított, akinél a biztosítás megszűnése után teljes munkaképesség-vesztést állapítanak meg, a rokkantsági nyugdíjra való jogosultságot a munkaképesség teljes elvesztésének bekövetkeztétől és legkorábban a kérelem benyújtásának napjától számított hat hónap elteltével szerzi meg.

A változtatások célja a nyugdíj területére vonatkozó hazai jogszabályoknak az Európai Unió szabványaihoz való igazítása. A javasolt módosítások megváltoztatják és kibővítik a biztosítottak jogait, de kötelezettségeit is, pontosítják a nyugdíj- és rokkantsági biztosításból származó jogok gyakorlásának eljárását szabályozó rendelkezéseket, azok jogi és technikai harmonizációját az Európai Unió szabályozásával. (A dokumentum még nincs parlamenti eljárásban, és nem volt napirenden a kormány ülésén sem.)

Mezőgazdasági nyugdíj

Részletesebben szabályozzák a gazdálkodók adófizetői státuszát. Egyértelműen meghatározzák, hogy a kötelező biztosítás kiterjed a családi gazdaságok tulajdonosaira is, akik önfoglalkoztatási adót vagy áfát fizetnek, ami meghatározza a rendszerben elfoglalt helyüket. Különös figyelmet fordítanak azokra a helyzetekre, amikor a gazdálkodók nem tudják tevékenységüket ellátni. Bevezetik a biztosított státusza ideiglenes felfüggesztésének lehetőségét rendkívüli körülmények, például természeti katasztrófák, betegség vagy szülési szabadság esetén.

Szerbiában tanuló külföldi állampolgárok

A változások bizonyos meghatározott csoportokat is érintenek, például a Szerbiában tanuló külföldi állampolgárokat. Bizonyos jogokat gyakorolhatnak, feltéve, hogy olyan országokból származnak, amelyekkel fennáll a társadalombiztosítási rendszer koordinációja.

Katonai nyugdíjak

A hivatásos katonai személyzet esetében a törvény pontosabban meghatározza a nyugdíjba vonulás feltételeit. Egyértelmű korlátokat vezetnek be az életévek és a szolgálati idő tekintetében, azok a rangtól függenek. Így a szerződéses katonákat, az altiszteket és az alezredesi rendfokozatig bezárólag a tiszteket 40 év szolgálati idő és legalább 53 éves kor után illeti meg a nyugdíjjogosultság, míg az ezredesi és magasabb rangú tisztek ugyanezt a jogot 40 év szolgálati idő és legalább 54 éves kor után szerzik meg.

Az öregségi és korengedményes nyugdíjhoz való jog gyakorlása

Változások várhatók az öregségi és korengedményes nyugdíjhoz való jog gyakorlásával kapcsolatban is. Általános szabály, hogy ezeket a jogokat csak a biztosítás megszűnése után lehet érvényesíteni, de bizonyos kivételek is vannak, beleértve azokat az eseteket is, amikor az utolsó biztosítást olyan országokban teljesítették, amelyekkel Szerbiának nemzetközi megállapodásai vannak.

A nyugdíj összegének újbóli meghatározása

A törvény bevezeti annak lehetőségét, hogy azok a nyugdíjasok, akik nyugdíjba vonulásuk után legalább egy év többletszolgálati időt érnek el, kérhetik a nyugdíj összegének újbóli meghatározását. Ebben az esetben a vonatkozó szabályok érvényesek, és a kedvezményezett kedvezőbb összegre jogosult. Ily módon a nyugdíjba vonulás után is ösztönzik a munkavégzést.

Az európai szabályozással való harmonizáció több cikkelyen keresztül történik, amelyek jogi keretet biztosítanak Szerbia jövőbeli európai uniós tagságához, és lehetővé teszik a társadalombiztosítási rendszer más országokkal való könnyebb összehangolását. Bizonyos rendelkezések, különösen az európai szabályozással kapcsolatosak végrehajtását Szerbia Európai Unióhoz való csatlakozásának pillanatáig elhalasztják, míg a törvény többi része a Hivatalos Közlönyben való kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

A munkaváltozat nem tartalmazza az előrehozott öregségi nyugdíjra vonatkozó büntetőlevonás eltörlését, illetve módosítását. Horvátország ezt már megtette. Az első, büntetés nélküli ellátmányt a nyugdíjas a 70. életévét követő hónap első napjától megkapja. Áprilisban mintegy 119 000 nyugdíjat fizettek ki büntetőlevonás nélkül.

Takács Magda összeállítása