Az elemzés alapján a hazai nyugdíjrendszer stabil és fenntartható, de demográfiai szempontból kihívásokkal teli időszak elé néz.

2070-ig szóló fenntartható öregedési modellt mutattak be nemrégiben a pénzügyminisztériumban, ennk során elhangzott: Szerbia, ellentétben az Európai Unió más országaival, hosszú távon fenntartható és stabil nyugdíjrendszerrel rendelkezik, amelynek további kiigazítása a demográfiai változásoktól, a kulcsfontosságú érdekelt felek közötti társadalmi megállapodástól függ, amelynek célja a pénzügyi fenntarthatóság, a társadalmi igazságosság és a generációk közötti szolidaritás megőrzése.

A modellt a német kormány és a német nemzetközi együttműködési szervezet, a GIZ támogatásával hozták létre, kidolgozásában a szerb kormány és a Költségvetési Tanács aktívan részt vett.

Az öregedési modell egy elemző eszköz a közpénzügyek és a szociálpolitikák hosszú távú tervezéséhez, és az Európai Bizottság módszertanán alapul. Ez az eszköz lehetővé teszi a nyugdíjrendszerben esetlegesen fennálló egyensúlyhiányok azonosítását és a korrekciós intézkedések időben történő megtervezését anélkül, hogy a jövőben drasztikus reformokra lenne szükség. Az elemzés alapján a biztosítottak számának csökkenése ellenére Szerbia nyugdíjrendszere stabil és fenntartható, de demográfiai szempontból kihívásokkal teli fejlődés időszakába lép, amely gondos nyomon követést és kiigazítását igényli, de radikális megszorításokat nem. Kulcsfontosságú tényező a kiadások járulékfedezetének magas szintje, az átlagnyugdíjak és bérek stabil aránya, a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított kontrollált kiadási szint, valamint a többi európai országhoz képest viszonylag enyhe demográfiai csökkenés.

Demográfiai fejlődési irány

Az előrejelzések szerint 2070-re a lakosok száma minden korcsoportban csökkenni fog, kivéve a legidősebbeket. A 14 év alatti gyermekek száma 940 000-ről 2070-re körülbelül 650 000-re csökken, másrészt a 65 év felettiek száma változatlan, körülbelül 1,4 millió fő lesz. A munkaképes korú népesség (15–64 évesek) négymillióról 2,8 millióra csökken. (Már most is csökken az újonnan nyugdíjba vonulók száma az újonnan foglalkoztatottakhoz képest.) Ennek következtében megváltozik a nyugdíjasok és a biztosítottak számának aránya. Ma 100 alkalmazottra körülbelül 58 nyugdíjas jut, de 2070-re ez a szám várhatóan körülbelül 60–69 nyugdíjasra fog növekedni.

A szigorúbb kritériumok és a nők nagyobb munkaerőpiaci részvétele miatt várhatóan csökkenni fog a rokkantsági és a családi nyugdíjasok száma is. A nyugdíjjogosultak teljes száma a mai körülbelül 1,6 millióról 2070-re 1,5–1,2 millióra módosul. Ez a fejlődési irány nagyobb hosszú távú nyomást jelez a nyugdíjrendszerre, de fenntarthatósága nem kerül veszélybe.

Kiadási és bevételi előrejelzések

A nyugdíjkiadások GDP-hez viszonyított aránya jelenleg hozzávetőleg 11,7 százalék. Az évszázad közepéig enyhe növekedés várható (a GDP körülbelül 12 százaléka), ezt követően az érték ismét stabilizálódik. Tekintettel arra, hogy hosszú távon a demográfiai előrejelzések szerint a 65 év feletti lakosság száma nem fog jelentősen növekedni, a nyugdíjasok száma viszonylag stabil lesz – olvasható a dokumentumban.

A nyugdíjkiadások több mint 90 százalékát járulékokból finanszírozzák. A jelzések szerint ez az arány az előrejelzési időszak végére körülbelül 96 százalékra emelkedhet. Ugyanakkor a nyugdíjak finanszírozására szánt költségvetési átutalásokat a GDP 0,9 százalékáról 0,4 százalékára kell csökkenteni.

Az Európai Unió országaihoz képest Szerbiában kedvezőbb költségvetési mutatók figyelhetők meg. A nyugdíjrendszer hiányának (a járulékbevételek és a nyugdíjkiadások közötti különbségnek) előrejelzései szerint a GDP tavalyi 0,9 százalékáról 2070-ig 0,4 százalékára csökken. (A legtöbb uniós országban ezzel szemben a hiány várhatóan növekedni fog.) A kiszámíthatóságot már biztosították a svájci képlet alkalmazásával és az azon alapuló nyugdíjindexálással, valamint a teljes GDP-hez viszonyított megengedett nyugdíjrészesedési szinttel.

A nyugdíjak összege és vásárlóereje

Az átlagnyugdíj és az átlagkereset aránya a következő két évtizedben viszonylag stabil marad. Ezt követően fokozatos, enyhe csökkenés várható az időszak vége felé, az átlagos nettó kereset körülbelül 39 százalékára zsugorodik az átlagnyugdíj. A modell szerint azonban a nyugdíjak reálvásárlóerejének jelentősen növekednie kell. Nevezetesen: az előrejelzések szerint a következő 20 évben az átlagos teljes nyugdíj kumulatív növekedési üteme 153 százalékkal magasabb lesz a fogyasztói árindex kumulatív növekedésénél.

A német szakemberek szerint az említett öregedési modell lehetővé teszi a szerbiai nyugdíjrendszer 2070-ig történő kialakítását. Mivel a szociális segélyek és a polgároknak nyújtott transzferek a költségvetés jelentős részét teszik ki, a nyugdíjrendszer fenntarthatóságához kulcsfontosságú a jó pénzügyi gazdálkodás. A nyugdíjrendszer stabilitásának kulcsfontosságú tényezői a kiadások járulékfedezetének magas szintje, az átlagos nyugdíjak és bérek stabil aránya, a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyított kontrollált kiadási szint, valamint a többi európai országhoz képest viszonylag enyhe demográfiai csökkenés.

TAKÁCS Magda össszeállítása