Hódmezővásárhely polgármestere, a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) alapító tagja. A közvélemény elsősorban az előbbi tisztsége alapján ismeri, hisz – mondhatni – politikai „újoncként” sikerült megnyernie a polgármester-választást egy „ősfideszes” városban 2018 februárjában, majd az idén októberben meggyőző fölénnyel újra is választották.

Először is arra kérem, mutassa be az olvasóknak a Mindenki Magyarországa Mozgalmat.

– Ez egy mozgalom, nem párt. A célunk az, hogy minden tisztességes magyar embert összefogjunk, pártoktól függetlenül, ugyanakkor a pártokat is. Alapvetően az ellenzéki pártokat szeretnénk összefogni, és lehetőleg egy, a fideszesek számára is hiteles, vállalható jelölt mögé felsorakoztatni annak érdekében, hogy a jelenlegi, sokunk által kritizált, diktatórikus, megfélemlítéssel élő és nagyon korrupt hatalmat legyőzzük Magyarországon. Szeretnénk azt, ha Magyarország egy nyugati, demokratikus, piacgazdaságon alapuló jogállam lenne. Ez a közös cél összeköt bennünket, jobb- és baloldali embereket, keresztényeket és ateistákat. A cél tehát egy széles körű nemzeti összefogás, Magyarország európaiságának az erősítésére, nagyon sokan látjuk ugyanis ezt a Fidesz 9 éves uralma alatt veszélyeztetve. Még a korábban a Fideszre szavazók is – mint például én magam – úgy érezték, hogy egy összefogásba kell beállni, és együtt fellépni az összmagyarság érdekében. A legnagyobb sikerünk az, hogy az üzenetünk, hogy az ellenzéknek össze kell fognia, átment, és nagyon sok helyen még az a javaslatunk is átment, hogy egy esélyes, mindenki számára elfogadható civil személy mögé álljon be az ellenzék. Tulajdonképpen ezzel épült fel Magyarországon az új ellenzék.

Az MMM tehát nem önálló párt, önálló programmal. Ennek ellenére felvetődik a kérdés: van a Mozgalomnak üzenete, célja, stratégiája a határon túli magyar közösségek irányába?

– Két okból kifolyólag is van. Az egyik, hogy mi a nemzet egységében gondolkodunk, számunkra a határon túli magyarok épp olyan fontosak, mint a határon inneni magyarok. Ezt a Fidesz is megalapozta azzal, hogy választójogot adott a határon túli, nem Magyarországon élő magyarok számára. Az MMM ezt teljes mértékben elfogadhatónak tartja. A jobboldali tagjaink számára ennek nyilván érzelmi oka is van, a baloldali MMM-tagok pedig azért értenek vele egyet, mert szerzett jogokat nem veszünk vissza. Az MMM legfontosabb alapvetése ugyanis a jogállam. A másik ok egyben stratégiai kérdés is. Mi nagyon fontosnak tartjuk azt, hogy demonstráljuk a teljes magyar közönség számára a Fidesz által kisajátított értékek össznemzeti voltát. Vagyis: nem gondolom azt, hogy csak az lehet jó magyar, aki fideszes, és hogy csak az keresztény, aki fideszes. Én magamat ugyanúgy konzervatív, jobboldali, nagycsaládos, katolikus magyarnak tartom, mint azokat, akik például az én családomon belül is a Fideszre szavaznak. Ezt is demonstráljuk azzal, hogy ezeket az értékeket mi nyíltan felvállaljuk, és a határon túli magyarság melletti kiállás is egy ilyen érték.

Magyarország önkormányzati választásokon van túl, Szerbia (a többi között) önkormányzati választások előtt áll. Két sikeres választás tapasztalatainak birtokában mi az üzenete a mindenkori, így a vajdasági magyar potenciális polgármesterjelöltek számára? Mi a „siker receptje”?

– Nyilván valamilyen hasonlóságok felfedezhetőek Szerbia és Magyarország mai állapota között. Itt, Magyarországon a Fidesz kommunikációjában a legfőbb érv a független vagy ellenzéki polgármesterjelöltek ellen az volt, hogy a település nem fog támogatást kapni, ha nem a „megfelelő” jelölt nyer. Ez gyakorlatilag zsarolás, amelyet az ember már kapásból is elutasít, de a praktikus szavazók számára ez egy komoly, nyomós érv. Ennek ellenére azt látjuk, hogy nagyon sok településen, a 23 megyei jogú település közül 10-ben, nagyon sok kisebb településen, Budapesten pedig a kerületek többségében a polgárok mégis megszavazták a független ellenzéki összefogás jelöltjeit. Mégpedig azért, mert azt gondolom, hogy egy közösség számára sokszor a rövid távú anyagi haszonnál fontosabbak azok az európai értékek, amelyek egy szabad gazdasági fejlődést tesznek lehetővé. A vállalkozók, vállalatok és munkavállalók nem akarnak kiszolgáltatottságban élni, amikor megmondják nekik, hogy mit szabad és mit nem, zsarolják és fenyegetik őket, adóhatósági vagy egyéb ellenőrzéseket zúdítanak rájuk, ha „rosszul viselkednek”, ha nem a hatalom elvárásainak megfelelően kommunikálnak, nyilatkoznak, ha nem adnak kedvezményt valakinek, vagy ha egyáltalán szóba állnak valaki mással. Minden polgármesterjelöltnek integratív személyiségnek kell lennie, és óhatatlanul kell egy jó program is. Ha egy jó polgármesternek van elképzelése és víziója arról, hogy a települést milyen irányba szeretné fejleszteni, ahhoz az is kell, hogy az ott élő polgárok megtalálják benne a saját számításukat. Ne korlátozzák őket, ne kelljen csúszópénzt adni ahhoz, hogy valaki telket vehessen és gyárat indíthasson. Az a hiteles, jó jelölt, akinek van egy küldetése, és nem utolsósorban jó közösségszervező, maga mellé tudja állítani, meg tudja győzni a városának a befolyásos tagjait, vállalkozókat, munkavállalókat, értelmiségieket. És természetesen nyitottnak kell lenni a mindenkivel való együttműködésre, a kormánnyal és a meghatározó politikai erőkkel, közben persze nem feladva az értékeinket.

Kókai Péter

Nyitókép: Draskovics Ádám – www.adamdraskovics.hu

Az interjú nyomtatott változata a Családi Kör hetilap 2019. december 5-ei számában jelent meg.