Aleksandar Vučić köztársasági elnök a nyugdíjas párt (PUPS) minapi főbizottsági ülésén megígérte a nyugdíjasoknak, hogy az állam törekedni fog a nyugdíjak gyorsabb növekedésére, és arra, hogy a növekedési ütem megközelítse a béremelés ütemét. – Nem vagyok benne biztos, hogy ez 100 százalékban lehetséges lesz, de megígérem, hogy megpróbálom – hangsúlyozta Vučić…

Azt is mondta, hogy Szerbiában a legmagasabbak a nyugdíjak, de ez nem jelenti azt, hogy elég jók, és elég gyorsan nőttek, és jól érti a nyugdíjasok követeléseit, hogy járandóságuk nagyobb mértékben kövesse a bérek növekedését. (Derűlátásra ad okot a nyugdíjak fizetésnövekedéshez való igazításban az, hogy van rá politikai akarat, és hogy az elmúlt két hónapban a nyugdíjakat a Nyugdíj- és Rokkantbiztosítási Alap eredeti bevételeiből fizették ki a költségvetésből történő pénzátutalás nélkül. Ez lehetőséget ad az államnak arra, hogy megoldja, ami egy adott pillanatban lehetséges, és azt mondhassa, javult a nyugdíjasok anyagi helyzete.)

A Szerbiai Nyugdíjas Szövetség üdvözli a bejelentéseket, hangsúlyozva, jó, hogy létezik politikai akarat a nyugdíjasok megsegítésére. Dr. Andreja Savić szerint azonban tisztában kell lenni azzal, hogy ez a növekedés nem történhet egyik napról a másikra, de megvalósulhat, ha a gazdasági növekedés folytatódik. A nyugdíjakat reálisan, nem pedig nominálisan kellene emelni. Az inflációt meg kell fékezni. Az inflációs ráta aggodalmat okoz a nyugdíjasok körében, különösen akkor, amikor belépnek a boltba, és megnézik, mennyi pénzre van szükségük, hogy kifizessék ugyanazt, amit pl. az év végén vásároltak – nyilatkozta a szervezet elnöke. A nyugdíjasok szembesülnek azzal, hogy a fizetések jóval magasabbak, és a nyugdíjak meghatározott százaléka lefelé mutató pályán mozog, így jelenleg az átlagnyugdíj 42 százalék körüli a bérek növekedéséhez képest – jegyzi meg. Ezek az adatok egyértelműen arra utalnak, hogy nagyon nehéz lesz megvalósítani a legkívánatosabb forgatókönyvet, amely szerint a nyugdíjak százalékos növekedése követi a fizetések növekedését.

– Világjárványos körülmények között élünk, és a nyugdíjas lakosság tudatossága magas szintű, de mindenesetre ezek az állam által az elmúlt hónapokban kifizetett és bizonyos mértékben az elkövetkező hónapokban nyújtandó egyszeri juttatások arra utalnak, hogy a nyugdíjasok csaknem 60 százaléka 29 371 dinár átlag alatti nyugdíjat kap – mondja a szövetség elnöke. Emlékeztetett arra, hogy a Szerbiai és Vajdasági Nyugdíjas Szövetség korábban már javasolta a svájci képlet módosítását, azt, hogy a nyugdíjak kezdjék követni a bérek 70 százalékos és az infláció 30 százalékos növekedését, de választ nem kaptak.

– A nyugdíjasok számára fontos, hogy az állam bizonyítsa, törődik velük, és segít nekik, amennyire tud. Minden egyszeri segítséget szívesen fogadnak. A jövő évi kiigazítás, a februári 20 ezer dináros támogatás a legtöbb nyugdíjasnak több mint a havi ellátmánya – mutatott rá az egyesület elnöke.

Egy évvel ezelőtt ígéretet kaptak, hogy a svájci képletet megerősítik abban az értelemben, hogy az átlagnyugdíj nem csökken az átlagkereset 50 százaléka alá, de nem lett belőle semmi, az átlagnyugdíj még mindig messze van az átlagbér 50 százalékától. Ennek oka – mint mondja Savić –, hogy a fizetések sokkal gyorsabban nőnek, mint a nyugdíjak. – Megfontoltuk annak a lehetőségét, hogy kijavítsuk a svájci formulát, hogy az átlagnyugdíj az átlagkereset 70 százaléka legyen, és az infláció növekedése lenne a többi. Egy másik lehetőség a törvény módosítása és a védőzáradék bevezetése olyan helyzetben, amikor az átlagnyugdíj a bérnövekedés 50 százaléka alá süllyed. Mi automatikus pénzügyi korrekciót javaslunk. Nehéz megmondani, hogy ebben a pillanatban elfogadják-e, és milyen mértékben – mutatott rá Savić. Emlékeztetett arra, hogy a Szerbiai Nemzeti Bank előrejelzése szerint 6,5 százalékos GDP-növekedés és 2,5–3 százalékos pénzhígulás várható az év végén. Mindenesetre nehéz felmérni, hogy a nyugdíjak követik-e a fizetést, amennyiben a jelenlegi szabályozás ezt előírja.

A Nyugdíj- és Rokkantsági Biztosítási Alap adatai szerint az idei júniusi átlagnyugdíj 29 384 dinár volt, a nettó átlagkereset (a nyugdíjasok minden kategóriájában) 45,2, százaléka, a földműveseknél ez 19,4 százalék.

A Katonai Személyek Nyugdíjas Szakszervezetének elnöke, Jovan Tamburić kijelentette, hogy ha figyelembe vesszük, hogy ezen ígéretek többsége a választások előtti célokból született, akkor jó lenne legalább valamit tenni, kezdésként legalább 20 000 dinárra emelni a legalacsonyabb nyugdíjakat minden nyugdíjas kategóriában.

– Az államnak nem kell(ene) megváltoztatnia a nyugdíjak svájci képletét az átlagkereset felének  eléréséhez, ha a jövőben félévenként összehangolnák a legidősebbek jövedelmét. A jelenlegi 12 hónapos késéssel nem kérdéses, hogy a nyugdíj elérheti-e az átlagkereset 50 százalékát – magyarázta. Az adatok megerősítik, hogy januártól májusig a nettó bérek nominálisan 8,5 százalékkal, reálértékben pedig 6,3 százalékkal nőttek.

Milan Nenadić, a Vajdasági Nyugdíjas Szövetség elnöke úgy véli, a helyzet javulna, ha a svájci képlet módosításával a nyugdíjak gyorsabban követnék a bérek növekedését. (Ehhez meg kellene változtatni a nyugdíjtörvényt, ami a választások előtt elképzelhetetlen. Egyébként is, a Valutaalappal kötött megállapodás értelmében három évig marad a svájci összehangolási képlet.)

TAKÁCS Magda