Elkezdődött. Ráadásul különösebb meglepetések nélkül. A tervezett időben ugyan, ami igazából egy héttel későbbi időpont az eredetinél. Ennyi hosszabbítást elővigyázatosságból már a startban rátettek az illetékesek. Továbbira (egyelőre) nem volt szükség. Ám még koránt sincs vége a télnek, sem a járványhelyzetnek. Sőt! Úgy látszik viszont, hogy lassan hozzászokunk az egyébként nem mindennapi körülményekhez. A második félév a legreálisabbnak tűnő B variáns szerint kezdődött, ami a szeptember elsején bevezetett és az első félév végéig alkalmazott hibrid modell folytatását jelenti, minden bizonnyal a tanév végéig.
Az óvodások különösebb megszorítások nélkül, de szigorú higiénés feltételek mellett rendesen járnak tovább óvodába, az alsósok osztott csoportokban szintén tantermi oktatást kapnak, míg a fölsősök és a középiskolások felváltva vesznek részt tantermi és távoktatásban.
A szülőknek természetesen joguk van arra, hogy gyermekük részére állandó távoktatást kérjenek, viszont ezt alaposan meg kell indokolniuk. Azt gondolom, ezt a megoldást nagyon kevesen fogják választani, nem csak a kötelező indoklás miatt.
A dolgok mai állása szerint valószínűleg így marad a tanév végéig, és csak az aktuális járványhelyzet drámai változása módosíthat rajta bármilyen irányban.
Az általános iskolásokkal közölték, hogy a kisérettségit idén is megtartják, ugyanakkor a régóta várt és 2021-ben esedékessé vált állami érettségi (az egyetemi felvételi vizsgát kiváltani hivatott középiskolai érettségi) bevezetését bizonytalan időre ismét elnapolták.
Az eredményeket nem ismerjük
A múlt év végén tanügyi berkekben a fenti hír számított a „legütősebbnek”, hiszen évek óta tart a lázas és eszméletlen mennyiségű pénzt felemésztő előkészítő tevékenység, sőt az ősszel megtartották az állami érettségi vizsga első próbáját is, amelyben 101 középiskola mintegy 4000 jövendő érettségizője (a teljes létszám 7,5 százaléka) vett részt.
Az érintett iskolák állítólag megkapták a saját tanulóik összesített eredményeit, míg a minisztérium a részt vevő diákokat külön-külön tájékoztatta a saját teljesítményükről.
Érdekes módon az elért eredményekkel kapcsolatban eleddig semmilyen összegző értékelés nem került nyilvánosságra, bár a minisztérium honlapján található tájékoztató szerint 2020 végére el kellett volna készülnie az alapos elemzéseknek. Jelenleg részletekbe menően tudni, hogy az 500 vizsgabizottsági tag, ugyanennyi ügyeletes tanár, 300 értékelő és 50 ellenőr mellett 400-nál több „háttérszakember” (szerző, recenzens, lektor, korrektor, fordító stb.) vett részt a munkában. Vélhetően az utóbbiak közt vannak a projekt legnagyobb haszonélvezői, akik a munkájukért illő ellenszolgáltatást kaptak, mert az előbbi kategóriákba tartozók eddig általában „rendes munkaidejükben” (tehát külön juttatás nélkül) végezték ezt a különmunkát.
Ugyanakkor még a sajtó legjobban informált részében sem jelent meg szinte semmilyen hír a próbaérettségin mutatott teljesítményekről. Az újabb halasztás okai között is egyedül a járvány okozta körülményekre hivatkoznak. Ma ez olyan szilárd hivatkozási alap, amivel nemigen lehet mit kezdeni. Még azt sem lehet állítani, hogy mondvacsinált.
Tanúsítványért vagy felvételi helyett?
Amikor 2011-ben az általános iskolai kisérettségit rendszerbe iktatták, a fő indokok között a „certifikációt” (más országok hasonló papírjával egyenértékű bizonyítvány kiadását) és a (a középiskolába iratkozáskor érvényre jutó) „szelekciót” nevezték meg.
Az állami érettségi bevezetése kapcsán korábban leginkább az egyetemi felvételi vizsga kiváltását emlegették. A többszöri halasztás indokai között arra is hivatkoztak, hogy az egyetemek „nem készültek fel” kellőképpen a változásra. E kissé demagóg indoklás mögött számos, magára valamit adó egyetem és/vagy egyetemi kar jogos aggodalma és ellenérzései húzódtak meg, amelyek egyrészt a felsőoktatási intézmények autonómiáját, másrészt a saját szakmai követelményrendszerüket, következésképp az általuk biztosítani kívánt minőségi képzés lehetőségét féltették egy felemás állami, az előkészítés és lebonyolítás szabályosságát és a kapott eredmények relevanciáját olykor elbizonytalanító értékelési rend következményeitől. Ilyetén ragaszkodnak a saját, megbízhatónak bizonyult felvételi rendszerükhöz.
Újabban az állami érvelések között is egyre gyakrabban elhangzik, sőt előtérbe került a „certifikáció” (tanúsítvány kiadása) fogalom, ami egyben azt sejteti, hogy az állam részben feladni kívánja korábbi eltökéltségét az egyetemi felvételi vizsga teljes kiváltása kapcsán.
A Novosti napilapnak adott január eleji interjúban Branko Ružić oktatási miniszter úgy fogalmazott, hogy „az állami érettségi vizsga nagy változás a rendszerben, amelyet nem vezetnek be a felsőoktatási intézményekkel folytatott tárgyalások és megállapodások nélkül”. Ugyanakkor pontosította a kormányzati szándékot, hogy „az állami érettséginek a végleges epilógusban tanúsító jellege legyen, vagyis igazolja a tanulók megszerzett középiskolai képzettségi szintjét.”
Fizetni fogjuk az árát
Az általános iskolai záróvizsga (kisérettségi) már „bizonyított”. Az állami érettségit újfent elnapolták. Közoktatási állapotaink megannyi krónikus gondja e két tünetegyüttesben mindennél jobban megmutatkozik.
A kétértelmű megnyilatkozásokkal és mellébeszélésekkel tudatosan „megvezetett” vajdasági magyar nyelvű oktatásra pedig az az elgondolkodtató helyzet vár, amit jól érzékeltet számos szülő aggodalma a járványhelyzet és az utazási korlátozások elhúzódása miatt, amelyek nagyon megnehezítik a magyarországi középiskolákba iratkozás lassan aktuálissá váló teendőit (dokumentumok beadása, iskolabemutatókon, felvételiken való megjelenés stb.), nemsokára pedig az egyetemi jelentkezésekhez kötődő feladatokat (jelentkezés, kinti érettségi vizsga, különféle pályázati dokumentumok beadása stb.) is.
Ezen – az érintettek átmeneti örömére – egy öntelten kommunikált, „megfelelő szintű” személyes intervenció esetleg enyhíthet valamit (vagy csak ígérheti), ám a félig üresen maradó középiskolai osztályok és a hazai felsőoktatásból egyre jobban kiszoruló magyar fiatalok által egész kisebbségi közösségünk súlyos árat fizet érte.
BERETKA Ferenc
