A Világbank szakemberei elemezték a nyugat-balkáni országok Covid–19-járvánnyal kapcsolatos rövid és középtávú szociális védelmét és az általuk bejelentett, vagy már elfogadott intézkedéseket.

Megállapították, hogy:

– rövid távon minden ország kiterjesztette a szegény háztartások támogatását, növelte a szociális juttatásokra jogosultak számát és a pénzbeli segélyek kifizetését;

– középtávon fontos lesz a szegényeket célzó programok serkentése és a munkanélküliek megsegítése. Az aktív foglalkoztatáspolitikai intézkedések alkalmazási körét is ki kell bővíteni, mivel ágazati szinten változnak a munkaerő-keresleti minták, és sok munkavállalónak átképzésre és támogatásra lesz szüksége az új munkahelyek megtalálásához;

– nyilvánvalóan számos kompromisszumot kell kötni a különböző programok és azok időkereteinek finanszírozására, ezért meg kell határozni a kiadások kiemelt területeit. Fontos javítani a programok céljain és egyúttal biztosítani a szociális védelem hosszú távú finanszírozását, valamint korlátozni a drága bértámogatási programok időtartamát.

A nyugdíjakról

Bár az idős polgárok vannak leginkább kitéve a legnagyobb egészségügyi kockázatnak, védeni kell őket a gazdasági válságtól is. Mindazonáltal a nyugdíjbiztosítási rendszereket hozzá kell igazítani a társadalmi elhatárolódáshoz és az elszigeteltség igényeihez. A felhasználóknak további támogatásra is szükségük lehet az otthon maradáshoz, a minimális kirándulásokhoz és az egyéb lehetséges egészségügyi költségekhez. A felhasználó személyazonosságának megállapítására vonatkozó kötelezettségeket szintén el lehet halasztani. Ezen túlmenően további kifizetés vagy egyszeri kifizetés történhet a többletköltségek kompenzálására, különösen a kisnyugdíjasok esetében. Fontos összehasonlítani a nyugdíjak emelésének szükségességét más szociális és társadalombiztosítási igényekkel.

Bejelentett intézkedések

Szerbiában a szociális segítség vagy a szociális biztonsági hálók nyújtják a legnagyobb lehetőséget a szegények, a szegénységhez közel esők és az informális háztartások támogatására, amelyek jövedelemveszteséggel küzdenek a világjárvány gazdasági következményei miatt. Az ilyen programok kompenzálják a fogyasztás ingadozásait, az emelkedő árak miatti magasabb kiadásokat és megakadályozzák a további szegénységbe kerülést. (Hasonló programokat hajtottak végre olyan gazdasági válságok, természeti katasztrófák és járványok megválaszolására, mint a 2008-as élelmiszer-, pénzügyi és üzemanyagválság vagy a 2014–2015-ös ebolajárvány.)

A legtöbb szociális programban a háztartásoknak rendszeresen újra kell jelentkezniük. A mostani járvány megnehezíti az újbóli elismerési folyamatot. Számos nyugat-balkáni országban egyszerűsítették a jogok elismerésére vonatkozó eljárásokat, például Észak-Macedóniában eltörölték a kedvezményezettek jövedelmének negyedéves felmérésére vonatkozó kötelezettségét a háztartási jövedelmek hirtelen csökkenésének figyelembevétele érdekében, míg Szerbiában a korábbi döntések alapján lehetséges a társadalombiztosítási jogok maximális fizetése.  A válság következtében sok az olyan háztartás, amely a szegénységi küszöb közelében van, vagy szegénysége miatt jogosult a szociális segélyre. Az említett jogok elismerésére vonatkozó eljárásokat egyszerűsíteni kell, hogy lehetővé tegyék az érintettek megfelelő és időben történő beilleszkedését a szociális segélyek rendszerébe. Tájékoztató kampányokat kellene szervezni a háztartások figyelmének felhívására, és arra ösztönözni, hogy ellenőrizzék, megfelelnek-e a követelményeknek. Ezt a stratégiát jelenleg Bosznia-Hercegovinában hajtják végre.

További ideiglenes juttatások

Észszerű átmeneti juttatásokkal kell enyhíteni a szociális segélyben részesülők jelenlegi, válság okozta gazdasági és egészségügyi következményein, például a megnövekedett egészségügyi költségeken. A legtöbb nyugat-balkáni ország növelni kívánja ezeket az ellátásokat, többek között Albániában a rászorulóknak átmenetileg kifizetik a pénzbeli szociális támogatás kétszeresét. Koszovóban havi 30 eurós kiegészítő kifizetést terveznek minden szociális segélyben részesülőnek és nyugdíjasnak, akinek a havi jövedelme kevesebb 100 eurónál. Montenegróban közel 11 900 kisnyugdíjas és 8 500 szegény család egyszeri, 50 eurós támogatásban részesül. Egyes kiszolgáltatott csoportok, például az idősek, természetbeni segítséget is kaphatnak a szükséges termékek formájában. Bosznia-Hercegovinában bejelentették, hogy az állam segélycsomagokat biztosít (személyes és háztartási higiéniai termékekből áll) az idős és sérülékeny állampolgárok számára, akiknek állandó gondozásra van szükségük a speciális intézményekben.

Csökkentett szegénységi küszöb

Ideiglenesen csökkenteni kell azon háztartások szegénységi küszöbét, amelyek normális körülmények között nem biztos, hogy részt vehetnek a programokban. Az alkalmassági kritériumok nem feltétlenül elegendők a jövedelem meredek csökkenésének felmérésére. A szegénységi küszöbhöz közeli háztartásokat egyaránt érinti a válság és az elszegényedés. Számos nyugat-balkáni ország fontolgatja a lefedettség átmeneti kiterjesztését, így Albániában az önálló vállalkozók egy összegben megkapják a havi minimálbért, míg Koszovó áprilisban, májusban és júniusban 130 eurót tervez fizetni azoknak az állampolgároknak, akik a közegészségügyi vészhelyzet miatt veszítik el a munkájukat. Figyelembe kell venni, hogy ezek a jogok csak ideiglenesek. A hagyományos társadalombiztosítással ellentétben az érintettek nem számíthatnak arra, hogy ezeket az ellátásokat a végtelenségig folyósítják.

A régió néhány országa úgy döntött, hogy támogatást folyósít minden felnőtt állampolgárának, köztük van Szerbia és Montenegró is. Ennek az egyetemes megközelítésnek megvannak a maga előnyei (például a pénzeszközök sok sérülékeny, be nem jelentett munkavállalót el fognak érni, akik esetleg nem jogosultak szociális segélyre), mégis fontos biztosítani, hogy ezek az ellátások ne veszélyeztessék a szociális segélyprogramok finanszírozását.

Programfinanszírozás

Fontos a szociális védelmi programok megfelelő középtávú finanszírozásának biztosítása, de javítani kell az árhatékonyságukon is. A rövid távú, megfelelő gyors reagálású programok (például az egyetemes egyszeri készpénzátutalások) középtávon nem biztos, hogy fenntarthatók, különösen akkor, ha figyelembe veszik a további helyreállítási intézkedések szükségességét.

A középtávú helyreállítási szakasz lehetőséget nyújt a szociális védelmi rendszer megerősítésére annak érdekében, hogy ellenállóbbá váljon és képes legyen a jövőbeni válságokra költséghatékonyan reagálni. Ez vonatkozik a szociális kártyákra és az automatizált regisztrációs ellenőrzési eljárásokra. A több minisztérium adatbázisaiból származó információkat szociális térképek készítéséhez használják fel annak érdekében, hogy naprakész adatokat szolgáltassanak nemcsak a szociális segélyprogramok kedvezményezettjeiről, hanem az általános népességről is. A fejlett szociális kártyarendszer segíthet annak azonosításában, hogy mely csoportokat érintik legjobban a válság következményei, és lehetővé tehetik a támogatási programokba való beilleszkedési jogok gyorsabb elismerését.

TAKÁCS Magda