Valószínűleg kevesen tudják, hogy kemény drogos voltam. De mivel a drog tett azzá, aki ma vagyok, a drog befolyásolta a gondolkodásom, meghatározta az érdeklődésem és valójában irányította az életem, elérkezettnek látom az időt, hogy végre nyilvánosan is beszéljek róla. A cuccal egészen fiatal koromban találkoztam először. Talán nyolcadikos általános iskolás lehettem. Persze előtte is kipróbáltam hébe-hóba a könnyűdrogokat, de az igazán kemény anyagozás nagyjából 14 éves koromban kezdődött. Egészen pontosan 1990-ben. Ekkor jelent meg a piacon valami rendkívül izgalmas dolog, ami azonnal megtalált. Kezdetben „csak” heti szinten egyszer lőttem magam, és mindig ugyanezzel a narkotikummal. Aztán ahogy egyre újabb és újabb, izgalmasabbnál izgalmasabb világokat tárt fel előttem az anyag, a kíváncsiságom pedig egyre fokozódott, már nem volt elég a heti egy adag: más cuccokat is ki akartam próbálni. Csakhamar jött egy olyan, amit naponta is belőhettem és másik kettő, amit csak alkalmanként, ha úgy hozta a helyzet. – Pressburger Csaba írása
A munka nemcsak bér, hanem méltóság kérdése is
A katolikus egyházban a munkára és a munkásokra való odafigyelést különösen időszerűvé tették a 19. századi nagy ipari forradalmak, melyek következtében előtérbe került a munkásság s a munka kérdése is. A nagyüzemi gyáripar egy új társadalmi osztályt szült: a munkásságot. A szociális kérdés a kor legégetőbb kérdésévé vált. – Harmath Károly OFM írása
A vírus a lélekben okozza a legnagyobb kárt
Viszont azt mondom, elsősorban az emberek fejében, lelkében kellene rendet rakni. Nem akarok senki felett sem ítélkezni, de a valóságshow-k meg a kilencven százaléka annak, ami a kereskedelmi televíziókból ömlik, gyakorlatilag értéktelen. Ez kizárólag csak a szórakoztatásra és a botránykeltésre szolgál, nem tudom, van-e egyáltalán olyan csatorna, amely értékes információt vagy a szó pozitív értelmében katarzist, illetve bármilyen kulturális élményt tud nyújtani. – ifj. Kucsera Gézával Tóth Imre készített interjút
Egy szakmai vitáról
A legnépesebb magyar nyelvű tanügyes Fb-csoportban az egyik tanárnő megkérdezte magyar szakos kollégáit, mit gondolnak, „mennyire reális 5. osztályban feladni fejből a 110 soros Arany János Családi kör című művét megtanulni fejből”. A kérdés, nyelvhelyességi és szórendi botlásaitól eltekintve indokolt és időszerű. Így, bár túlzás lenne azt állítani, hogy a vajdasági magyar oktatásnak jellemző vonása lenne a kiegyensúlyozott szakmai vita, a kérdéshez nyolcvannál több hozzászólás érkezett. – Beretka Ferenc oktatással kapcsolatos jegyzete
Az illegálisan(?) szerzett vagyoni juttatásokról
A hivatásos katonák nyugdíjas szakszervezete törvényes képviselőjével büntetőeljárást indított a Kuršumlija és Vranje gyógyfürdők privatizációjában részt vevő felelős személyek ellen. – Takács Magda írása
Elköltöztünk
A bölcs mondás és megállapítás (megint csak) nem tőlem származik. Csak idézem a nálam okosabbat, aki történetesen egy színházi rendező, és egy interjúban azt mondta, számára az elmúlt időszak legnagyobb tanulsága „a net könyörtelen, végérvényes és visszavonhatatlan győzelme”. – Kókai Péter vezércikke
A vajdasági magyarok és a szerb nyelv
Az utóbbi időben mind több írás jelenik meg a vajdasági magyar kisebbség gyenge szerbnyelv-tudásával kapcsolatban. Sokat hangsúlyoztam, főleg többségi szerb közegben, mert tartottam attól, hogy a magyarok félreértenék és félremagyarázták volna, hogy az itt élő magyarság a teljes nyelvi egyenjogúságát csak úgy érheti el, ha tökéletesen megtanulja a szerb nyelvet. – Sípos Tibor gondolatai
Éremgyűjtő Nemesek
Az a hír járta, hogy az 1993 júliusában született zentai ikerfiúk rettenetesen mozgékonyak, sok az energiájuk, nem bírnak magukkal, és szüleik is nehezen birkóznak meg velük. A hír igaznak bizonyult, a megoldást pedig a fölös energia levezetésének legjobb módszere, a sportolás jelentette. A Tisza-parti városban – más küzdősportokkal ellentétben – szép és gazdag hagyománya van a birkózásnak, egykor (még Jugoszláviában) országos bajnok is volt a helyi csapat, meg olimpiai érmes versenyzőt is adtak a zentaiak. Így történhetett, hogy Nemesék a birkózást választották Viktor és Máté számára. Évek óta egyértelmű, hogy jól tették. – Németh János írása
Ki húz hasznot a mézből?
Idén a szokatlanul hideg idő miatt aligha nevezhetjük a mögöttünk álló periódust tavasziasnak. A nagykabátot pedig most nem a tavaszi felöltő váltja, hanem a rövid ujjú póló. A hideg idő, a fagyok nem kímélték a méhállományt, de a növényeket sem. Tavaszi, repcevirágzás előtti méz – vagyis a gyümölcsfák virágainak nektárjából készített méz – bizonyosan alig lesz 2021-ben. – Vígi Zsoldos Zsaklina riportja
Az ökológiai üzenet
Az ökológiai üzenetet nem egy ember írja, hanem sok a világ minden táján, és nem egyvalakinek, hanem mindenkinek. Szerzői a legkiválóbb tudósok, néhány értelmes politikus, a legjobb agronómusok, a termelők, akik változtatni mertek, egyszerű emberek, zöldek, művészek, gyerekek, Ferenc pápa, írók s mind e közt szerénységem is. – Radics Viktória tárcája
Gyújtsunk rá! Inkább egy nótára…
Kedvenc egyházi újságíróm, Harmath Károly ferences atya írja a Hitéletben: „A tömeg mindig könnyen manipulálható. A nyájhoz nem ész kell, hanem hajcsár vagy idomított nyájőrző, aki engedelmességre bírja a juhokat. A hangulatváltás pillanatok alatt előidézhető.” Az atya ezt a kétezer évvel ezelőtti krisztusi eseményekre érti a cikkében. Íme, kétezer év alatt semmi sem változott. A nyáj ugyanúgy csupán béget, s hagyja magát manipulálni. – Miskolczi József jegyzete
Kiszolgáltatva
Ez a tétel eddig – banktól függően – százötven és hatszáz dinár között mozgott, de nem kevés esetben az ügyfelekkel foglalkozó banki dolgozók különféle trükkökkel igyekeztek rávenni a polgárokat, hogy rajtuk keresztül valamelyik biztosítótársasággal is élet- és balesetbiztosítást kössenek. A módszer pofonegyszerű: megkérik az ügyfelet, hogy írjon alá egy „papírt”, amely –szerintük – csak amolyan formaság, de amikor az apró betűs szöveget is elolvassuk (általában otthon, az aláírást követően), kiderül, hogy kötvényről van szó. – Both Mihály írása
Rövid távú időjárás-előrejelzés
„Talán fel kellene állítani egy kulturális válságstábot is”
A már több mint egy éve tartó járványhelyzet szinte mindenre és mindenkire hatással van. Nincs ez másként a kulturális és művészeti egyesületek, intézmények esetében sem, amelyek szintén arra kényszerültek, hogy munkájukat a megváltozott körülményekhez igazítsák.
KÖZÉLET: Összeomlóban levő oktatási rendszerek? – Balla Lajos jegyzete
JEGYZET: Leplezzük le a demokráciát! – Nagy Nándor jegyzete
A PEREMI FŐPÁSZTOR VALLOMÁSAI: Nehezen ment a horvát, de jól a latin nyelv
TÖRTÉNELMI MOZAIK: A Dózsa-féle parasztlázadás szele eléri Bács várát – Wilhelm József írása
IRODALOM – Bartha György versei
MAGYAR SORSOK VAJDASÁGBAN – Benes László: Kananeusok
KÉPHISTÓRIÁK: A rózsaszínre festett hiányérzet – Szabó Palócz Attila írása
HOROGRA AKADVA: Nem vagyok elérhető! – Huzsvár József jegyzete
NEM A GÓLYA HOZZA: Lončar: A várandós nők és kismamák is vegyék fel a vakcinát!
AZ ORVOS VÁLASZOL: Új, fájdalommentes módszer a bőrrák diagnosztizálására
ÉP TESTBEN ÉP LÉLEK: Megháromszorozódott a depresszió gyakorisága
KERT: Az igazságosztó kertész
ÖTLETSAROK: Földieper kívül-belül
KONYHA: Süssünk-főzzünk a szabadban
Ezen kívül kis- és óriásrejtvény, sudoku, fejtörő, műveltségi teszt, sajtótörténeti feljegyzések, gyerekszoba, horoszkóp, apróhirdetések, társkereső, viccek és tévéműsor és izgalmas társasjáték.
Borítónkon Révész Róbert fotója látható.