Év végi országos tesztelés
A múlt nyár végén táplált reményekkel ellentétben az idei tanév sem múlt el megpróbáltatások nélkül. Nemcsak a két évre elhúzódó pandémia villantotta fel olykor a járványügyi „szemafor” vészjelző színeit (értsd: zökkentette ki a normális kerékvágásból a rendesen még vissza sem zökkent tanévet), de a huzamosabb ideje tartó „különleges hadviselés” is, ami eddig nem látott mértékű tömeges bombariadókkal próbálta – legalább átmenetileg – leállásra kényszeríteni az iskolákat. Nem is egészen eredménytelenül.
A fentiektől függetlenül az oktatás és nevelés fejlesztésével foglalkozó minisztériumi háttérintézmények (az Oktatási és Nevelési Minőségértékelő Intézet, az Oktatási és Nevelési Minőségfejlesztő Intézet stb.) éjt nappallá téve munkálkodnak a 2030-ig szóló oktatásügyi stratégia megvalósításán. Ennek keretében a tanév utolsó napjaiban, egészen pontosan június 15-én Szerbia összes általános iskolájában év végi tudásfelmérő tesztelés lesz a negyedik és a hetedik osztályos tanulók számára.
Tanulás a középpontban
A június 2-án kiküldött minisztériumi körlevél és részletes eligazgatás szerint a mérés célja, „hogy továbbfejlessze a külső és belső intézményi értékelés rendszerét, valamint a tanulók előmenetelének figyelemmel kísérését, amely elősegíti az osztályzási koncepció kidolgozását és az értékelés középpontjába helyezze a tanulást”.
Ha igaz, hogy az ördög a részletekben rejlik, akkor a fenti bükkfanyelven megfogalmazott tagmondatból kisejlik némi felismerés arról, hogy gond lehet az osztályzás koncepciójával, és ideje lenne a tanulást végre visszavezetni az oktatásban valaha elfoglalt valódi helyére.
Ez komoly szemléletváltást igényel mind a tanárok, mind a diákok (és áttételesen a szülők) részéről is, hiszen a pusztán számjeggyel kifejezett összegző értékelés (1-től 5-ig) nem igazán alkalmas arra, hogy a tanulási folyamatot szolgálja. Ezért van szükség a fejlesztő értékelésre, ami nálunk nehezen tud megfelelő rangot kivívni magának.
Cikluszárás utólagos csiszolással
A negyedikesek évzáró tesztet fognak írni, amelyben anyanyelvből, matematikából, természet- és társadalomismeretből lesznek kérdések és feladatok. A tesztfüzet kb. tízoldalas, és két változatban készül, így a tesztelés során nem kell bontani az osztályt, elvileg mindenki a megszokott helyén ül, de a padtársak feladatlapjai nem lehetnek azonosak. A kidolgozásra szánt idő 90 perc.
A teszteket két napon belül át kell nézni, és a tanító(nő) a tanórán minden diák eredményét a diákkal közösen elemzi. Osztályzatot is adhat rá, feltéve, hogy ez „a tanuló legjobb érdekét szolgálja”. Ha a diák rosszul oldott meg egy feladatot, netán bele sem kezdett, még azon az órán lehetővé kell tenni számára, hogy megállapítsa a hiba vagy a mulasztás okait.
„Nagyon fontos megállapítani, milyen mértékben valósultak meg a tanulás kimeneti követelményei. Ha ez alacsonyabb az elvártnál, olyan tevékenységeket kell tervezni a jövő tanévre, amelyekkel segíteni tudunk a tanulóknak a kevésbé eredményes területeken szerzett ismeretek javításában.” – írja az eligazításban.
Uborkát a vegyes vágottból
A hetedikesek tesztelése a majdani kisérettségi próbájául szolgál, és az ún. vegyes összetételű teszt módosított változatát dolgozták ki számukra. Az öt tantárgy (történelem, földrajz, biológia, fizika, kémia) közül most mindenki a „saját affinitásával és a tervezett továbbtanulásával összhangban” választhat egyet, és csak abból kell tesztet írnia.
A feladatlap tantárgytól függően 3–6 oldal, a rendelkezésre álló idő szintén 90 perc.
A negyedikesektől eltérően hetedikben bontani kell az osztályokat, mert egy tanteremben legfeljebb 15 diák ülhet. Egy-egy vegyes csoport párhuzamos osztályokba járó diákokból áll, és az „ültetésnél ügyelni kell a tanulók helyes beosztására a választott tantárgy alapján”. (Ember legyen a talpán, aki e mondatból ki tudja hámozni, vajon mi lenne a „helyes beosztás”: az-e, ha azonos, vagy az, ha eltérő tantárgy tesztelése folyik egy-egy tanteremben, tekintettel az „átírás” meghonosodott gyakorlatára.)
A tesztek értékelése csaknem azonos módon zajlik, mint ahogy a negyedikeseknél leírtuk. Lényeges különbség viszont, hogy a tanulók teljesítményére hetedikben nem lehet osztályzatot adni. Azt viszont hangsúlyozzák az utasításban, hogy az adott szaktanár minden diák eredményét ismerni fogja.
A rend kedvéért nem épp szó szerint (értsd: copy–paste) másolták át az utasítás szövegét, így hetedikben kimaradt, hogy a vártnál kedvezőtlenebb teljesítmény esetén a jövő tanévre kell segítő támogatást tervezni. Másképp viszont nemigen fog menni, mivel a folyó tanévből alig egy hét van hátra.
Golyóstoll helyett ceruza
Az oktatásirányítás és a háttérintézmények munkájának van egy nagyon szembetűnő jellegzetessége, ezt a „terepen” úgy tapasztalják, sőt mondják is, hogy „érzik rajta az irodaszag”. Ez azt jelenti, hogy olykor nemcsak a kőkeményen bürokratikus módszerek, de az intézmények működésének meglehetősen hiányos ismerete is jellemzi.
Ez a június 15-ei országos felmérés anyagai esetében sincs másképp.
Így például szigorúan elrendelték, hogy a feladatsorokat vagy azok részleteit nem szabad közzétenni az interneten mindaddig, amíg a minisztérium a saját honlapjára fel nem tölti. Jócskán elrugaszkodik a valós körülményektől a feladatlapok tanulónkénti értékelése tanórán, és az is, hogy a ciklusváltó negyedikesek teljesítménye alapján kinek kell kidolgoznia a segítő támogatás cselekvési tervét, a tanító(nő)nek-e, aki már nem az, vagy a majdani szaktanároknak, akik jószerével ismeretlenek.
A cinizmus szándéka nélkül kiemelhető: az idei mérések egyetlen „forradalmi” újítása, hogy a teszteket nem kötelező golyóstollal kitölteni. Némi cinizmussal: ez akár a majdani végeredmény kialakításában is fontos szerepet játszhat, különösen, ha a miniszteri ígéret jegyében karikázós feladatok lesznek túlsúlyban.
BERETKA Ferenc
