A Szerbiai Nyugdíjas Szövetség, a Szerbiai Nyugdíjasok Szakszervezete és a Függetlenség Nyugdíjas Szakszervezet ismét levelet küldött Aleksandar Vučić államelnöknek azzal a kéréssel, fogadja küldöttségüket azzal a céllal, hogy megpróbáljanak megegyezni a nyugdíjasokat és az időseket sújtó problémákról. (Az idén május 25-én levelükben értesítették az elnököt a nyugdíjasok anyagi helyzetének drasztikus romlásáról, de válasz még ma sem érkezett.) Az újonnan kialakult helyzetben, amikor az infláció jórészt két számjegyű, az érdekszervezetek a “svájci képlet” korszerűsítését javasolják, mert a meglévő nem tartható fenn, hiszen az átlagnyugdíj aránya az átlagkeresethez viszonyítva folyamatosan csökken. A legcélravezetőbb megoldás a nyugdíj- és rokkantbiztosítási törvény 80. paragrafusának módosítása lenne úgy, hogy a nyugdíjak 80 százalékban a bérmozgásokhoz, 20 százalékban pedig a fogyasztói árak növekedéséhez igazodjanak. Szintén a levélben foglaltak szerint az infláció emelkedése miatt a jövőben nem egyszer, hanem évente kétszer kellene összehangolni az ellátmányt. Ez vonatkozna a szociális segély egyéb formáira is.
A nyugdíjasok képviselői azt is javasolják, hogy november 1-től rendkívüli módon, 24 százalékkal módosítsák a nyugdíjakat, ami az éves szinthez képest négyszázalékos növekedést jelent. A novemberi és decemberi rendkívüli, 24 százalékos korrekcióval az idei átlagnyugdíj 9,62 százalékkal lenne magasabb a 2021-es átlagnyugdíjnál. Tekintettel arra, hogy a májusi infláció a tavalyi évhez képest 10,4 százalékos, a júniusi pedig ennél is magasabb, 11,9 százalékos volt, ez az emelés megközelítőleg a nyugdíjak reálértékét konzerválná, feltéve, hogy a következő időszakban az áremelkedés enyhülni kezd. Javasolják továbbá, hogy a 2023. évi nyugdíjemelés 19,3 százalék legyen, ami a 2022. évi decemberi nyugdíj összegének, 38 408 dinárnak felelne meg – áll a levélben.
A szociálisan hátrányos helyzetűek és a 65 év feletti, anyagi fedezettel nem rendelkezők (közülük 300 ezren), valamint a legkisebb nyugdíjjal rendelkezők helyzetének megoldása érdekében az egyesületek azt követelik, hogy a szociális térképek elkészítésének folyamata megvalósuljon a szociális segély összegének megállapítása érdekében – áll a három nyugdíjas-képviseleti szövetség elnökei, Milan Grujić professzor, dr. Andreja Savić és Miloš Grabudžija közös levelében.
Olvasóink kérdezték:
Zoltán észak-bácskai nyugdíjas: Hét éve rokkantnyugdíjas, három éve ápolási térítést is kap. A kérdése, kérheti-e az emelt térítést, és ha igen, hova fordulhat a kérvényével.
Válasz: Akkor kaphatja meg, ha megfelel a szociális védelemről szóló törvény előírásainak. A jogszabály szerint emelt ápolási segélyre való jogosultságát az gyakorolhatja, akinek százszázalékos testi károsodása, szervi, maradandó idegrendszeri, ill. pszichés zavara van, vagy legalább két károsodás mértéke hetven, illetve több százalék. A kérelmet a nyugdíjas lakóhelye szerinti illetékes Szociális Központban kell átadni, és ez a szerv dönt a jogosultságról is.
Becsei olvasó: Nyugdíjas felesége márciusban elhunyt. 57 évesen özvegy maradt. Az alap helyi kirendeltségében azt mondták neki, hogy házastársa után nem jogosult családi nyugdíjra. Szeretné ellenőrizni, valóban így van-e.
Válasz: Elhunyt házastársa nyugdíjának 70 százalékára akkor lett volna jogosult, ha a halál pillanatában betöltötte volna 58. életévét, vagy a házastárs vagy élettárs halálakor vagy a halálától számított egy éven belül teljesen munkaképtelenné vált. Az 58. életévét betöltött (férfi) özvegy ilyen esetben ezt a jogát tartósan megőrzi.
TAKÁCS Magda
